A romapedagógia elméleti és gyakorlati alapjai

Előszó

A roma tanulók speciális pedagógiai problémái hazánkban éppen úgy, mint a nagyvilágban mindig is jelen voltak, bár különböző módon jelentek meg. A roma tanulók magyarországi sajátos helyzetének jelenünkben a számszerű nevelkedésük ad különleges aktualitást. Erre hivatkozott többek között az oktatási miniszter is. A statisztikák szerint ugyanis 2000-ben minden harmadik elsős gyermek roma tanuló lesz. Sajátos a hazánkban érzékelhető differenciálódásuk is.
Ismeretes, hogy 1991-ben a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetében cigány műhelytanulmányok készültek. 1991 óta az önkormányzatok az oktatási intézetek részére normatív támogatást igényelhetnek cigány felzárkóztatási programokra. A felzárkóztató programok egy része integrált megoldásokat alkalmaz. Az egyéni felzárkóztatás általában beszédre, írásra, olvasásra szerveződött.
1994 óta működik a Gandhi Középiskola és Kollégium Pécsett, ahol többek között igen nagy hangsúlyt helyeznek a cigány kultúra ápolására. 1997 óta olyan kormányprogram is van, amely az oktatásban, kulturálódásban látja a cigányság felemelkedését.
Néhány éve az Eger melletti Bogács községben 0. évfolyamon törekednek a roma gyerekek iskolaéretté fejlesztésére, felzárkóztatására. 1998-ban a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban cigány közoktatási program készült.
A hátrányos helyzeten kíván javítani az 1999 nyarán elfogadott törvénymódosítás is, aminek lényege, hogy az alsó tagozatban ne legyen osztályozás, csak a 4. év végén kapjon értékelést a tanuló. A bukás miatti lemaradás így elkerülhetővé válik.
Magától értetődő, hogy igen jelentőssé vált a cigány lakosság körében a differenciáltság, ez érzékelteti problémás voltát az iskolában is. A szabolcsi vályogvető cigánycsaládok gyermekeinek teljesen természetes, hogy más iskolai gondjai voltak, vannak, mint akár a budapesti piacokon árusítók vagy még inkább a cigányprímások gyermekeinek. Magyarországon az elmúlt évtizedekben olyan kísérleteknek lehettünk tanúi, amelyek a roma gyerekek óvodai, iskolai nevelésének hatékonyabbá tételét kívánták szolgálni. Sajnálatos, hogy a próbálkozásokat ritkán koszorúzta siker. Elismerést se igen kaptak a vállalkozó tanítók, tanárok, még kevésbé az iskolavezetők, elmarasztalást viszont annál inkább. Jellemző, hogy sokszor maguk a romák tiltakoztak a megkülönböztetés miatt, jóllehet az a közös ügyet kívánta szolgálni. Vissza