A román nép kialakulása és korai története

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Du-Nay András: A román nép kialakulása és korai története ' összes példány

Kiadó:	Mundus Magyar Egyetemi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	424 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-9501-29-8
Megjegyzés:	A könyv néhány fekete-fehér térképpel illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	5
Tartalom	11
A történelmi háttér	21
Délkelet-európa népei a római hódítás előtt	21
A római uralom Délkelet-Európában	22
Az albánok	27
A szlávok	30
A szlávok bevándorlása a Balkán-félszigetre	30
Helynevek és földrajzi nevek a Balkán-félsziget volt római tartományaiban	31
Bulgária az államalapítástól a 12. századig (Az első bolgár birodalom)	33
A román nép történetének első korszaka: Kr. u. 976 - A 13. század első fele	37
Bizánci források adatai a vlachokról a 10-12. században	37
A vlachok Bulgáriában	41
A vlach-bolgár birodalom	41
Szerb kolostorokban talált adománylevelek adatai vlachokról (12-15. század)	42
A románok nyomai Szerbiában és Bulgáriában	44
Román eredetű földrajzi-, hely- és személynevek	44
A román hatás szerb nyelvjárásokra	46
A román hatás a bolgár nyelvre	47
A délszláv nyelvre kifejtett román hatás jelentőségéről	49
A vlach települések kora a Balkán-félszigeten	50
Vlachok és albánok egymás szomszédságában	51
Klasszikus latin - késői latin - közös román
A latin nyelv a római birodalom délkelet-európai tartományaiban	53
Létezett-e egy sajátos "délkelet-európai latin"?	53
A római birodalom délkelet-európai tartományai	53
A latin nyelv helyi változatai	54
Az itineráriumok	55
A romanizáció Délkelet-Európában	56
Az újlatin nyelvek kialakulásának előzményei	56
Újítások a latin nyelvben a császárság korában	56
Újítások, amelyek nincsenek meg a románban	57
A császárkori változások a latin nyelvben, különös tekintettel a románra és az olaszra	62
Hangtan: A magánhangzók	64
A mássalhangzók	64
Morfológia és szintaxis	70
Az ige	70
A főnévi igenév -re végződésének eltűnése	70
Az összetett múlt idő kialakulása	71
A jövő idő	71
A határozott névelő	72
A névmások	72
A klitikumok	73
Szókincs	74
Általános következtetések Migliorini szerint	77
Jelentésváltozások	79
Speciális terminológiák (földművelők, pásztorok, katonai szakszavak, konyhai szakszavak, a kereszténység)	80
A prefixumok fokozódó használata a késői szövegekben	83
Összefoglalás: a román az újlatin nyelvek egyike	86
Itália, Isztria, Dalmácia latin idiómái; az albán és a délszláv nyelvekbe átment latin elemek és a román közötti viszony	88
A szárd	89
Az isztriota	89
A dalmát	90
Az albán	92
A latin nyelv hatása a délszláv nyelvekre	92
Olasz nyelvjárásokkal közös elemek a románban	92
Hangtan	93
Szókincs, tükörfordítások	94
A Balkán-félszigeten beszélt latin határai	95
A közös román vagy ősromán	97
Általános fogalmak	97
Hangtan	97
Morfológia	100
Szókincs	100
A közös román egységének és területének kérdése	102
Vannak-e dák, thrák, vagy illír elemek a románban?	104
A Balkán-félszigeten beszélt nyelvek az ókorban	104
A dák és thrák eredetű román szavak kérdése	106
A szubsztrátum	109
A vizsgálat módszeréről	109
A vizsgálat eredménye	110
Hangtan	110
Morfológia	111
Ragok	112
Szókincs	112
A román és az albán viszonya	113
Hangtan	113
Morfológia: a főnév. A semleges nem	116
A hátravetett artikulus	119
A névmások	120
Határozószók	120
Szóképzés	120
Ragok	121
Az ige - Frazeológia	121
Az albán nyelv latin eredető szavai	121
A kutatás feltételei	122
A történelmi helyzet	122
Új, csak az albánban és a románban meglevő jelentés	123
A latin jelentés megőrzése, a többi újlatin nyelvekben új jelentés	124
A román és az albán szókincs közös elemei	125
A szubsztrátum feltételezése	154
A szubsztrátum feltételezésének nehézségei	155
A közös szavak hangtanáról	156
A valószínűbb etimológiák áttekintése	157
Kimutatható-e a szubsztrátum a román nyelvben?	158
Mit mutat a lehetséges etimológiák földrajzi vonatkozása?	159
A tárgyalt közös elemek jelentéstani kategóriák szerint	159
A legnagyobb jelentéstani csoport: a pásztor szakkifejezések	160
A Balkáni Nyelvi Unió	161
A görög hatás	162
Morfológia és szintaxis	162
Az ige - a jövő idő képzése	162
A főnévi igenév kerülése	163
Szókincs - görög kölcsönszavak a románban	164
A balkáni nyelvekben előforduló görög kölcsönszavak	166
A balkáni nyelvek vallási terminológiájának görög eredetű szavai	166
Görög eredetű igék a románban	167
Görög kölcsönszavak a románban bolgár, albán és török közvetítéssel	167
Tükörfordítások	168
A bibliafordítások hatása	169
A balkanizmusok	170
Hangtan, morfológia, szintaxis	170
Szókincs	171
Frazeológia	171
A szláv hatás a román nyelvre	172
Az ószláv réteg	172
A délszláv nyelv hangváltozásai a 8-13. század között	173
A román nyelv legrégibb szláv kölcsönszavai	173
Latin szavak a románba - szláv közvetítéssel	175
Tükörfordítások	175
Hasonlóságok a román és az albán között az ószláv hatásban	176
Az ószláv hatás a szóképzésben: ószláv eredetű ragok	177
A számnevek	178
A délszláv és az északi román viszonya	179
A délszláv hatás az északi románban	180
Hangtan	180
Morfológia	180
Szókincs	181
Tükörfordítások	185
A délszláv hatás jelentősége	186
A román nyelvjárások: északi román és isztro-román; aromán és megleni román	187
Az északi román	187
Az északi román változatai	189
Kritériumok, a változatok száma	189
Petrovici kritériumai	191
Hangtan	191
Szókincs	191
Tájszavak, melyek az ország területét több részre osztják	193
Összefoglalás: alacsony területi differenciálódás az északi románban	194
Mi a helyzet Erdélyben?	194
Az isztro-román nyelvjárás	195
Az aromán	196
A megleni román	197
Az Aldunától északra fekvő területek népei a 4-13. század között	199
A dákok, karpok, szarmaták gótok hunok, gepidák és avarok	199
A szabad dákok és a karpok	199
A szarmaták	200
A gótok	201
A hunok	203
A gepidák	203
Az avarok	205
A szlávok	206
A szlávok Románia Kárpátokon kívüli részeiben	207
A szlávok Erdélyben	208
A bolgár uralom a Dunától északra	209
A szlávok és Románia földrajzi- és helynevei	209
A szláv eredetű toponímia	209
Az ókori folyónevek	212
A magyarok Erdélyben és Bánságban	215
Krónika	215
Régészeti leletek	215
A korai magyar helynevek	216
Népek a helynevek tükrében	218
A magyar helyneveknél régebbi román helynevek feltételezése	218
A románok által kölcsönzött magyar helynevek	221
A legkorábbi kölcsönzés ideje	221
A román helynevek megjelenése és első átvétele a magyarba (14. század)	222
Német (szász) helynevek	223
Az erdélyi folyók nevei	224
Török népek a Kárpátokon kívül (10-13. század első fele)	225
A besenyők	225
A kunok	227
A kun nyelv nyomai a román toponímiában	228
A román nép történetének második szakasza: a vlachok elfoglalják a kunok helyét az Aldunától északra	230
A vlachok vándorlásai az Északi Kárpátokba, Morvaországba, Lengyelország déli részeibe és Ukrajnába	232
A dákoromán folytonosság elmélete	235
Az elmélet történetéről	235
A dáko-román kontinuitás-elmélet érvei	238
A román nép írott történetének első szakaszáról	238
A római Dacia tartomány (Kr. u. 106-271)	239
A dákok	239
A romanizáció	242
A rómaiak kivonulása Daciából	244
Dacia a római kor után: dáko-románok jelenlétének bizonyítására felhozott érvek	244
A krónikák adataiból	244
A birodalommal fenntartott kapcsolatok kérdése a 4-6 században	248
Kereskedelmi kapcsolatok	252
Justinianus törvényei	253
A kereszténység terjedése	254
Irodalmi adatok	255
Dáko-románok jelenléte mellett szóló érvek (régészet)	257
Városok 271 után	259
Az Erdélyben felfedezett települések, amelyekben Protase (2000) dáko-románokat tételez fel Kr. u. 271 és a 7. század között	260
A római időből továbbélő települések	262
A 271 után, feltételezett dáko-románok által alapított települések	264
A dáko-románnak tartott települések élettartama	265
Protase 2000 áttekintése a dáko-románnak tartott települések élettartamáról Erdély területén	266
Élet jelei a volt római erődítmények területén	268
Élet jelei a volt római villae rusticae területén vagy közelében	271
Temetők és sírok	272
A volt római Dacia területén felfedezett keresztény jellegű tárgyak	277
Római ércpénzek forgalma a volt Dacia tartomány területén	279
Két latin nyelvű szöveg	283
Az 5-6. század	285
Anonymus Gesta Hungarorum	286
A román nyelv	288
A "dunai latin"	288
Az ősi (mag)területek (Kerngebite) elmélete	289
Aur és pácurá az ősrománban	291
A román vallási terminológia	291
A román és az albán kapcsolata	291
A román nyelv viszonya a dalmáthoz	293
A szláv hatással kapcsolatos érvek, Petrovici elmélete	293
A szláv hatás időtartama	294
A szláv-román együttélés területe	294
A Balkáni Nyelvi Unió	295
Az ó-germán elemek hiánya a román nyelvben	296
"Thrako-dák" és latin eredetű földrajzi és helynevek kérdése a dunától északra	298
Magyarázatok az ókori (latin vagy dák eredetű) toponímia hiányára	299
A román nyelvjárások kialakulásáról. A szlávok szerepe?	301
Az északi román nyelvjárás viszonylagos egységességének és erdélyi nyelvjárás hiányának magyarázata	301
Néhány külföldi kutató álláspontja	302
Dákoromán kontinuitás-elmélet kritikája	307
Két krónika a vlachok északra vándorlásáról	307
Joannis Lutii szövege a 16. századból	307
A Stoica Ludescu-nak tulajdonított havaselvi krónika	307
A dáko-román kontinuitás-elmélet változásai	308
A kommunista korszak: a kontinuitás-elmélet az állam hivatalos álláspontja lesz. Különböző változatok	309
A folytonossági elmélet az 1989-es változás után	312
Általános kritika	322
Alapfogalmak	322
"dáko-román" - a fogalom meghatározása	322
Az "autochon lakosság" fogalma	323
Nyelvterületek bizonytalan meghatározása	324
Egyéb általános kritika	324
A római Dacián kívüli romanizáció feltételezése	324
Helyes alapok - indokolatlan következtetés	324
A kontinuitás-elmélet érveinek elemzése	326
A római Dacia (Kr. u. 106-271)	326
A római Daciában élt dákok kérdése	326
A krónikák adatai	326
Az ősi toponímia, adatok a hadseregről, latin feliratok, a román nyelvben feltételezett dák szavak	327
Régészeti leletek: a települések	328
A civitas peregrinae hiánya	329
A dák istenek hiánya	330
Összegezés	331
A tartomány benépesítése - a romanizáció	332
A városok lakossága	333
A vidéki települések lakossága	334
A temetők	335
A latin nyelv Daciában	336
A rómaiak kivonulása Dáciából	336
Dacia a római kor után (Kr. u. 271- kb.600)	336
Dáko-románok bizonyítására felvetett érvek (krónikákból)	336
A feltételezett kapcsolatok a római birodalommal	340
A kereszténység terjedésének jelentősége	344
A régészeti leletek elemzése	345
A római anyagi kultúra hatása Európában	345
A római anyagi kultúra hatása Skandináviában	347
A volt római Daciában talált anyagi maradványok	350
Dáko-román népesség jelenlétének kérdése a volt római Daciában	351
Kritériumok a dákorománok meghatározására: "római tartományi stílusú" anyag	351
Hiányosságok a leletek leírásában	351
A dáko-román jelleg kérdése	352
A dák és a római kerámia közötti kapcsolat kérdése	352
Nem római népek	355
A temetők	358
Összefoglalás: a települések és a temetők etnikai jellege	358
A települések élete: kezdet, virágzás, megszűnés	359
A városok	359
A vidéki települések	359
Összegezés: a dáko-románnak tartott települések élettartama	361
Speciális anyagi maradványok, amelyeket dáko-románok jelenlétének bizonyítása céljából vettek számba	361
A keresztény jellegű tárgyak	362
A római pénzek	363
Két latin szöveg	366
A volt római erődítmények körül keletkezett civil települések	366
Villae rusticae	366
A temetők	367
Összehasonlítás más római tartományokkal	367
A római jelleg	367
A települések élettartama	368
Az 5-6. század	368
Anonymus: Gesta Hungarorum	370
Mit tudott Anonymus a 9. századi Kárpát-medencéről?	371
Események	371
Népek	371
A dáko-román kontinuitás mellett felhozott nyelvi érvek elemzése	373
A "dunai latin"	373
Az ősi (mag)területen (Kerngebiete)	373
Aur és pácurá	376
A román vallási terminológia	377
Az albán és a román viszonya	377
A román nyelv viszonya a dalmáthoz	377
A szláv hatással kapcsolatos érvek	378
A bolgár jelleg	378
A szláv hatás időtartama	378
A szláv hatás területe	378
Ószláv elemek a román nyelvben - ilyenek hiánya románia toponímiájában	378
A Balkáni Nyelvi Unió	379
Ó-germán elemek hiánya a román nyelvben	380
A latin vagy bennszülött eredetű toponímia kérdése a Dunától északra	385
Magyarázatok a latin és bennszülött eredetű toponímia hiányára	384
Ősi helynevek a dák királyság központi területein sincsenek	385
A román nyelvjárások és a kontinuitás elmélete	385
A határ nem az Alduna	385
A szláv betelepedés szerepe	386
Az erdélyi nyelvjárás hiánya	386
Néhány külföldi kutató álláspontjának elemzése	387
A román történetírás másik oldala	390
Összefoglalás	393
Függelék	402
Irodalom	404
Dokumentáció
A fonéma-változások és az etimológia jelentőségéről: a nyelv mint ökológiai rendszer	419
Térképek jegyzéke
A római birodalom Közép- és Délkelet-Európában a Kr. u. első században	24
Román eredetű, vagy a vlach népnevet tartalmazó szerb és bolgár hely- és hegynevek a Balkán-félszigeten	46
A római birodalom Délkelet-Európában a késői latin korban (Kr. u. 4-7. század)	89
A latin és a görög nyelvterület határa a Balkán-félszigeten	96
Délkelet-Európa a 9. században	103
A román nyelvjárások a Balkán-félszigeten	189
A római uralom az Aldunától Északra: Dacia (Kr. u. 106-271)	237
Római erődítmények az Alduna mentén a 3-5. században; a Nagy Konsztantin által elfoglalt terület a 4. században	252
Táblázatok
Néhány fontosabb adat a római tartományokról Délkelet-Európában	25
Az északi román hangtani változatai	198

Témakörök

Du-Nay András

Du-Nay András műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Du-Nay András könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem