A Római Szent Birodalom

Tartalom

ELSŐ FEJEZET
Bevezetés.............1-3
MÁSODIK FEJEZET.
A római birodalom a barbárok betörése előtt.
A birodalom a második században. A nemzeti különbségek megszűnése. A keresztyénség terjedése és szövetkezése az állammal. Hatása a birodalmi eszmére 4-12
HARMADIK FEJEZET.
A barbár betörések.
A régi germánok és a romaiak érintkezése. Róma és a birodalom iránt táplált érzelmeik. Mind a kettőt örökkévalónak hiszik. Odoaker véget vet a birodalom nyugati felének. Theodorik a keleti gótok királya. A birodalom lassú fölbomlása. A római vallás és a római jog fönmaradása 13-34
NEGYEDIK FEJEZET.
A nyugati birodalom visszaállítása.
A frankok. Olaszország a görögök és a longobárdok alatt. A képromboló schisma. A pápák szövetsége a frank királyokkal. A frank hódítás Olaszországban. III. Leó pápa viszontagságai és tervei. Nagy Károly koronázása 35-51
ÖTÖDIK FEJEZET.
Károly birodalma és politikája.
A római koronázás fontossága. Az egykorú évkönyvirók elbeszélései. Károly szándékai. A koronázás jogi következményei. Károly viszonya az egyházhoz, német alattvalóihoz, Európa többi népeihez. Károly jelleme és politikája 52-78
HATODIK FEJEZET.
A Karoling és olasz császárok.
Jámbor (Kegyes) Lajos uralkodása. A Karolingok birodalmának fölbomlása. A germán királyság kezdete. Az olasz császárok. Ottó, szász király. Ottó császárrá koronázása Rómában 79-92
HETEDIK FEJEZET.
A középkori császárság elmélete.
A világmonarchia és a világvallás. A keresztyén egyház egysége. A realismus tanának a hatása. A pápák mint a római monarchia örökösei. Az újjáéledt római császárság jelleme. A pápának és császárnak külön-külön munkaköre. Bizonyítékok és példák. A jövendölések magyarázata. Két nevezetes festmény 93-129
NYOLCZADIK FEJEZET.
A római birodalom és a német császárság.
A német vagy a keleti frank monarchia. A hűbériség Németországban. A római és teuton elemek kölcsönös hatása a birodalom jellemére 130-141
KILENCZEDIK FEJEZET.
Szász és frank császárok.
Nagy Ottó Rómában. XII. János pápa elűzetése. Ottó helyzete Olaszországban. Európai politikája. Uralkodásának összehasonlítása a Karolingokéval. III. Ottó császár jelleme és tervei. III. Henrik és II. Konrád császárok. III. Henrik császár 142-163
TIZEDIK FEJEZET.
A császárság és pápaság harcza.
A pápai hatalom eredete és fejlődése. A pápák viszonya az előbbi császárokhoz. IV. Henrik és VII. Gergely viszálya. Gergely eszméi. A wormsi egyezmény. A küzdelem általános eredményei 164-178
TIZENEGYEDIK FEJEZET.
A császárok Olaszországban: Barbarossa Frigyes.
Frigyes és a pápaság. A római jog tanulmányának föléledése. Bresciai Arnold és a római republikánusok. Frigyes harcza a lombard városokkal. Frigyes mint német király 179-195
TIZENKETTEDIK FEJEZET.
Császári czímek és követélések.
A birodalom határai. Joga a bíráskodásra más országok felett. Magyarország. Lengyelország. Dánia. Francziaország. Svédország. Spanyolország. Angolország. Nápoly és Sziczilia. Velencze. A Kelet. A német és bizánczi császárok versengése. A négy korona. A „Szent Birodalom " czímének eredete és jelentése 196-221
TIZENHARMADIK FEJEZFT.
A Hohenstaufenek bukása.
VI. Henrik uralkodása. Fülöp és IV. Ottó harcza. II. Frigyes jelleme és pályája. A császári hatalom megdőlése Olaszországban. A nagy interregnum. Habsburgi Rudolf. A császárság jellemének megváltozása. A pápák gőgös viselkedése 222
TIZENNEGYEDIK FEJEZET.
A német alkotmány, a hét választófejedelem.
Németország a tizennegyedik században. IV. Károly császár uralkodása. A választás rendszerének és a választótestület eredete és története. Az arany bulla. Megjegyzések Németország választó monarchiájára. IV. Károly politikájának eredményei 241
TIZENÖTÖDIK FEJEZET.
A császárság mint nemzetközi hatalom.
A tudományok újjászületése. A politikai gondolkodás kezdete. A nemzetközi hatalom szüksége. A császárnak, mint Európa monarchiájának funkczióiról való elmélet. Példák. A birodalom és az új tudomány. Az írók. Petrarca, Dante. A jogászok. A középkor szenvedélye a régiségek kutatásában; ennek okai. VII. Henrik császár Olaszországban. Dante monarchiája 261
TIZENHATODIK FFJEZET.
Róma városa a középkorban.
A város rohamos hanyatlása a gót háborúk után. Állapota a sötét korban. A tizenkettedik század köztársasági föléledése. Cola di Rienzi jelleme és eszméi. A középkori Róma társadalmi állapota. A német császárok látogatásai Az ellenök támasztott felkelések. Római tartózkodásuk fenmaradt nyomai. A középkori s különösen a gót épületek hiánya a mai Rómában. Ennek okai: az ellenségek és polgárok pusztításai. Modern fölújítások. A valóban középkori építészet megmaradt jelleme. A harangtornyok. A katholikus egyház és a katholikus Róma. Róma a forradalom óta 296-329
TIZENHETEDIK FEJEZET.
A renaissance; a birodalom jelleme megváltozik.
Németország gyöngesége. Birodalmi tartományok elvesztése. Lassú változások a német alkotmányban. A Habsburgok növekedő nagyhatalma. Amerika fölfedezése. A renaissance s hatásai a birodalomra. Alkotmány-reform tervek. Változások a czimben 330-348
TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.
A reformáczió s hatásai a birodalomra.
V. Károly trónralépte. Magatartása szemben a reformáczióval. Kísérletek a reformáczió elnyomására. A vallási mozgalom szelleme és lényege. A reformáczió befolyása a látható egyházról szóló tanra. Mennyiben segítette elő a politikai és vallásszabadságot. Hatása a császárság középkori elméletére. A császár helyzetére Európában. Németországi zavarok. A harminczéves háború 349-368
TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.
A westfáliai béke, a birodalom hanyatlásának végső foka.
A westfáliai béke politikai fontossága. Hippolytus a Lapide és müve. Változások a német alkotmányban. A birodalom szűk határai. Németország állapota a béke után. A hatalom egyensúlya. A habsburgi császárok és politikájuk. VII. Károly és II. József. A birodalom utolsó fázisa. A német nép érzései 369-389
HUSZADIK FEJEZET.
A birodalom bukása.
II. Ferencz császár. Napoleon mint a Karolingok képviselője. A franczia császárság. Napoleon német politikája. A rajnai konföderáczió. A birodalom vége. A német szövetség 390
HUSZONEGYEDIK FEJEZET.
Befejező összefoglalás.
A római nép folytatódásának okai. Hasonlatos példák napjainkból a római birodalom képviseletének jogaira. A pápaság történetében mutatkozó hasonlatosság. Mennyiben volt a birodalom igazán római. A régi és modern imperialismus. A középkori birodalom lényeges elvei. A birodalmi rendszer hatása Németországra. A mai Ausztria joga a középkori birodalom képviseletére. A birodalom hatásának eredményei Európában. Hatása a mai jogtudományra. Az egyházi hatalom fejlődésére. A birodalom küzdelme három ellenséges elvvel. Viszonyai az európai nemzetiségekhez a múltban s a jelenben. Befejezés 401
HUSZONKETTEDIK FEJEZET.
Az új német birodalom.
Áttekintés: A régi birodalom hanyatlásának különböző korszakai. Németország elnemzetietlenedése. A brandenburgi őrgrófság és a Hohenzollern-ház. A porosz királyság, Nagy Frigyes jelleme és uralkodása. Poroszország a forradalmi háborúk alatt. A bécsi kongresszus. A német szövetség megalapítása. A német liberálisok czéljai és törekvései. Az 1848-49-iki forradalom. A szövetségi alkotmány visszaállítása. A német pártok és politikájuk. A schleswigholsteini háború. A gasteini egyezmény. Az 1866-iki háború: a szövetség bukása. Az észak-német szövetség. Az 1870-iki német háború Francziaországgal. Az új német birodalom megalapítása. A német egység fejlődésének okai. Poroszország politikájának általános jellemzése. Az új birodalom viszonya a régi szent birodalomhoz. Nemzeti egység Németországban és Olaszországban. Az európai politika megváltozott képe 432-479

Témakörök