1.066.414

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A római katholikus egyház története Magyarországban II.

Kálmán királytól az Árpádház kihaltáig 1195-1301

Szerző
Budapest
Kiadó: Szent-István-Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 654 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta Dr. Balics Lajos, theologiai ny. r., kir. jogakadémiai m. tanár, bekebelezett hittudor. Tárkányi-díjjal jutalmazott pályamunka. Nyomatta az Athenaeum r.-társ. könyvnyomdája, Budapesten.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tárgyalt korszak eseményei eléggé igazolják, hogy az egyház, bár fejlődésének, s ezzel arányosan haladó tevékenységének végső határait korántsem érte el, fiatal, úgyszólván kimeríthetetlen... Tovább

Előszó

A tárgyalt korszak eseményei eléggé igazolják, hogy az egyház, bár fejlődésének, s ezzel arányosan haladó tevékenységének végső határait korántsem érte el, fiatal, úgyszólván kimeríthetetlen erővel, gyakran nehéz küzdelmek között feltartóztathatlanúl munkálkodott a magyar állam népeinek lelki és testi jólétén. Nincs a társadalomnak az a rétege, melyet tanításával meg nem világított, melyet erkölcstanai át nem hatottak, s mely az ő kegyelemeszközeit a középkori élet rögös ösvényein vígasztalólag ne élvezte volna.
Egybeforrott, összenőtt az állammal csak úgy, mint az egyénnel. A vallás egysége köti össze a nemzetet, s az Isten iránt való buzgó szolgálat, hűség és odaadás, melyre az egyház mindenkit egyaránt kötelezett, képezte egyúttal alapját a király és a haza iránt köteles szolgálatoknak, s a teljes odaadásnak is Az egyháznak oly kiváló gondja van a magyar nemzeti érdekekre, mint saját vallásos intézményeinek fejlesztésére; míg viszont a magyar királyoknak épen annyira szívükön fekszik a vallás ügye, mint az országé. Vissza

Tartalom

I. Az esztergomi és kalocsai érseki székek, régi és újabb püspökségek.
A) Az egyház áldásos működése. - Tevékenysége mindenre kiterjed. - Az egyház élén két érsek állott. - Az esztergomi érsek, a magyar hierarchia tiszteletbeli feje. - Királyaink s a pápák tanúságai ezt egyaránt bizonyítják. - Az esztergomi egyház jogai és kiváltságai. - Az esztergomi érsekek joghatósági elsőségre is törekednek. mi visszahatást szült. - E törekvés végeredménye. - Az érsekek jogai. - Zsinatok. - A pallium. - A pécsi püspök palliuma. -
Az egyházmegyék kiigazítása................1
A kalocsai és bácsi érseki székek egyesítése.
B) A két érseki szék egyesítése kanonszerűleg történt. - Részleteiről okleveleink nem nyújtanak felvilágosítást. - Az egyesítés 1266. év körül történhetett. - Az egyesítés lényege. - Két érsekség egyesíttetett-e, vagy csak két érseki szék és székeskáptalan ? -
Régibb és újabb íróink véleménye..............18 Új püspökségek.
C) A nyitrai püspökség. - Kálmán király ismeretes törvényczikke. - A pannonhalmi oklevél. - Gerváz és Miklós püspökök. -
Vincze nyitrai püspök V. István előtt. - II. Gejcsa király valószínűleg az alapító. - A püspökség a XII. században alapíttatott, erre mutatnak sajátos határai. - A szerémi püspökség. - Alapítója Ugrin kalocsai érsek. - Az alapítás okai s az új püspökség feladata. - A püspök megváltoztatja székhelyét. - IX. Gergely kiterjeszti a püspöki megye határait. - A kunok püspöksége. - Alapítója Róbert esztergomi érsek. - A püspökség elpusztulása. - A kunok további sorsa. - Jakab szepesi püspök. - Püspökség nem állíttatott Szepesen. - II. Endre király Szebenben akart püspökséget állítani. - Az oláhok és oroszok részére tervezett püspökség....... .22
II. Káptalanok.
A kanonokok kezdetben monostori életet folytattak. - Hazánkban ennek számos emléke fenmaradt. - A tárgyalt korszak lefolyása alatt a monostori élet lassankint feloszlik.- A változás okai.- A változás lefolyása. - A káptalanok külön birtokhoz jutnak, melynek jogalanyai. - Elsőben a püspök hagyja el a közös életet. -
A közös étkezés nagyobb ünnepekre szorítkozik. - A püspökök birtokkal, de főleg tizedadományozással segítenek a káptalanokon. - A káptalan egyes tagjai is megszüntetik a közös életet. - A kanonokok külön házakban laknak. - Káptalanaink kezdetben szegények. - A káptalan belszervezete. - A kanonokok száma. - Nyílt és zárt káptalanok. - A káptalanok élén prépost áll. - Hivatala. - Az olvasó-, éneklő-, őrkanonok. - A társas káptalanok prépostjai. - A főesperesek. - A dékán - A káptalanhoz tartozó papok. - A. káptalan befolyása a megyei kormányzatra.............. 35
III. Világi prépostságok és társas káptalanok.
Az aradi-, csanádi- (itebői-), czázmai, dömösi- szent-tamáshegyfoki-. szent-györgy-zöldmezei-, győri-, háji-, hantai-, mislei-, őrsi-, pécsi-, posegai-, pozsonyi-, szebeni-, székesfehérvári-, szepesi-, titeli- s vasvári prépostságok és társas-káptalanok....... 57
IV. Plébániák és a lelkipásztorkodás.
Az egységes egyházmegye. - Főesperességek. - Alesperesek. - Plébániák. - Kápolnák. - A plébániák alakulása. - A német települők. - A kápolnák összecsatolása a káptalanokkal. - Szerzetesek lelkészkedése. - Az egyházmegye kormányzása. - A plébánosok minősítése. - Papi nőtlenség. - A papság ruházata. ... 86
V. A királyi és királynői kápolna.
A kápolna elnevezése. - Szent István kápolnája Székesfehérvárott. - Királynőink kápolnája a veszprémi egyház volt. - A kápolna főnöke. - Számos teendője. - Királyi káplánok. - A király klerikusai. - Pápai káplánok és subdiaconusok........106
VI. Az egyházi hivatalok betöltése.
A canonica electio a főpapi székek betöltésének rendes módja.
- Ide vágó bizonyítékaink. - Az 1204. évi esztergomi érsekválasztás lefolyása. - A választás érvényességéhez megkivántatott a királyi hozzájárulás és a pápai megerősítés. - A főkegyúri jog határainak túllépése egyes királyaink részéről. - A beruházás, áthelyezés és letevés. - E szabályellenességek megszűnése. - A pápai megerősítő jog részleteiben. - A királyi apátságok és prépostságok székeinek betöltése. - Imre király fellépése. - III. Incze pápa és Jób esztergomi érsek tárgyalása. - A magán-kegyuraság alatt álló apátságok és prépostságok. - Kanonok és plébános kinevezések. - Egyházi férfiak minősítése. - Életkor, tudomány és nemes származás. A kegyuraságról. - Királyaink egyetemes kegyúri joga. - Befolyásuk az egyes egyházakra. - A többi kegyúr viszonya az egyházhoz ..113
VII. Szerzetes rendek.
Az engedelmesség erényének szükségessége. - A szerzetesek hatása az anyagi és szellemi téren. - A szerzetesrendek előszeretete bizonyos helyek iránt. - Az egyes monostorok alakulása. - Az apátok és prépostok kezdetben a püspöki joghatóság alá tartoztak.
- A királyi apátságok és prépostságok. - A szerzetesek tevékenysége
hazánkban. - A szerzetesrendek történelme. - Pázmány Péter fáradozása e téren 147
VIII. Benczések.
A rend virágzása, gazdagsága. - A hanyatlás okai. - A monostorok függetlensége. - A trónvillongás és pártoskodás hatása a benczés monostorokra - III. Incze pápa reformáló törekvése és intézkedései. - III. Honorius pápa fáradozásai. - Az egyetemes káptalanok. - A tatárjárás által okozott károk.........15
IX. Cisterciek.
A cisterci rend a benczés rend egyik kiágazása, megifjodása. -
Szigorúan betartják szent Benedek szabályait, - A völgyekbe telepednek. - Szent Bernát értelmezése. - A monostorok évi megvizsgálása. - Folytonos összeköttetés. - Szent Róbert az alapító. - A pápák és királyaink előszeretete a rend iránt. - A hazai monostorok története. 220
X. Ismeretlen rendű apátságok.
Több apátságról okleveleink nem említik meg, minő szerzetesrend lakott azokban. - Ez apátságok vagy benczés, vagy cisterci rendűek voltak. - Az ismeretlen rendű apátságok története. . . 246
XI. Premontreiek.
A premontrei rend alapítója. - Megkísérli több káptalan reformálását. - A rend czélja : a cselekvő életnek összekötése a szemlélődő élettel. - A székeskáptalanok több helyen a rend birtokába jutnak. - A rend működése a lelkipásztorkodás terén. - Hazánkba II.
István király idejében jött a rend. - Szent Norbert és Hartvik. - A premontrei prépostságok története............257
XII Szent Ágoston szabályozott kanonok rendje.
Szent Ágoston irataiban szétszórtan a szerzetes élet szabályait hagyta hátra. - Több káptalan elfogadta e szabályokat. - A karinges vagy szent Ágoston szabályozott kanonok rendje. - E rend prépost sálának káptalanai................283
XIII. A szent-sir szabályozott kanonok rendje.
E kanonok rend szent Ágoston szabályai szerint élt. - Kezdetben a szentföldön virágzott, később Európában is keletkeztek monostorai. - A rend szabályai. - Hazánkban fenállott prépostságainak illetve káptalanjainak története..........285
XIV. Szent Ábrahám Hebron völgyi kanonokjai.
E kanonokrendnek egyetlen egy prépostsága volt hazánkban. - Ebben is csak rövid ideig tudta magát fentartani.......288
XV. Ismeretlen rendű prépostságok.
Okleveleink több prépostságot említenek, anélkül, hogy a rendet, melyhez azok tartoznak, megjelölnék. - E prépostságok tehát egyaránt lehettek premontreiek, szent Ágoston szabályozott kanonokrendjének, a szent-sir kanonokrendjének, vagy a Hebron völgyi kanonokrendnek prépostságai. - Az ismeretlen rendű prépostságok története .289
XVI. A lovagrendek.
A középkori nemes férfiú hivatása. - A kardnak egyesülése a kereszttel. - A lovagság intézménye. - A lovaggá-ütés. - A keresztes hadak új feladatot tűztek a lovagok elé. - Szerzetes lovagrendek
- Szent János-lovagok. - E rend keletkezése és gyors elterjedése,
- A pápák, valamint királyaink pártfogásukba veszik a rendet. -
A rend érdemei. -Egyes monostorainak története.......292
XVII. Templomos rend.
A rend megalakulása. - A rend szervezete azonos a Jánoslovagokéval. - III. István korában már voltak hazánkban birtokai.
- III. Béla, Imre, II. Endre királyok bő adományai és kiváltságai
a rend számára. - A rend segíti II. Endrét szentföldi útjában. - Érdemei a honvédelem körül. - A rend mesterei. - Egyes házainak története 316
XVIII. Német lovagrend.
A rend megalakulása. - Feladata a szentföldön. - Megkapja a Bárczaságot. - Sikeres működése a honvédelem és a térítés terén. - A rend túlterjeszkedése. - II. Endre szigorúan fellép ellene. - Raynald erdélyi püspök küzdelme e renddel. - A rend felajánlja a
Bárczaságot a szent-széknek. - Endre király elveszi tőle a Bárczaságot. - Egyéb helyei hazánkban.............325
XIX. Szent Lázár lovagrendje.
A János-lovagrend egyik elágazása. - A bélpoklosok ápolására alakult. - A rend esztergomi háza 333
XX. Szent Sámson rendje.
A rend alapítója ismeretlen. - A betegápolás és a zarándokok megvédése képezte feladatát. - Hazánkban a rendnek több birtoka volt .334
XXI. Ismeretlen rendű monostorok.
Több monostorról nem tudjuk, mely rendhez tartoztak. - Ezeket az ismeretlen rendű monostorok közé soroltuk. - E monostorok felsorolása. ..335
XXII. A karthausiak.
A rend alapítója. - Szent Benedek megszigorított szabályai. - Kolostorai - A tatárjárás előtt már megtelepedett hazánkban a rend...841
XXIII. Kolduló szerzetek.
A) Domonkosok. - Szent Domonkos. - A rend megalapítása.
- A rend ordo clericorum. - Czélja az Isten igéjének hirdetése. - Teljes szegénység. - Magyar Pál. - A rendnek első nevezetesebb tagjai hazánkban. - Áldásos működése az országban és a kunok között. - A rend két ízben is tartott hazánkban egyetemes káptalant.
- E káptalanok határozatai. - A rend belszervezete. - Kolostorainak története 343
B) Ferencziek. - Szent Ferencz egyénisége. - A rend megalapítása. - A rend áldásos működése a tatárjárás után. - IV. Béla király kiváló előszeretete a rend iránt. - A rendnek nagy népszerűsége. - A két rend működése a lelkipásztorkodás terén. - A felmerült nehézségek. - Ezek eloszlatása. A ferencziek kolostorai . . 357
XXIV. Pálosok.
A remete-élet kezdete. - Hazánkban a kereszténység behozatala óta éltek szétszórtan remeték. - Bertalan pécsi püspök egybegyűjtötte őket. - Antal prior. - A pilisi hegyekben lakó remeték. Özséb esztergomi kanonok a pálosok megalapítója. - A rend kolostorai ..366
XXV. Szent Ágoston-rendű remeték és a Vilmos-rendűek.
Az olaszországi remete társulatok. - IV. Incze pápa egyesítette e társulatokat és szent Ágoston szabályait adta nekik. - A Vilmos-rendűek. - A remeték és a Vilmos-rendűek egyesítéséből származott Ágoston-rendű remeték. - Kolostoraik 372
XXVI. Apáczák.
Hazai apácza-kolostoraink többféle rendhez tartoztak. - Szent Benedek szabályait követő apáczák. - A szent Vazul-rendűek. - Cisterci rendű apáczák. - Szent Ferencz második rendjét képező Klarissza apáczák. - Domonkos rendű apáczák. - Az egyes kolostorok története. 377
XXVII. Az egyházi birtok.
Királyaink bőkezűsége az egyház iránt. - Mindenből adnak az egyháznak. - Vám-, só-, bánya-jövedék. - A mentesség. - Királyaink őrködése az egyházi vagyon fölött. - Kálmán és IY. Béla királyok intézkedései. - Foglalások rövid időre. - Magánosok adományai az egyház részére. - Végrendelkezések. - Királyaink idevonatkozó intézkedései. - A főpapok hagyatéka. -- Birtok vételek. - Kárpótlások. - Az elkobzott vagyon. - A tized s ennek különféle nemei. - Gazdálkodási módszer. - Gazdatisztek. - Az egyház
népei. - Egyes egyházak fekvő birtoka. - Jövedelmeik. - Terheik. - Az egyházi birtok jogalanya..............400
XXVIII. Állami szolgálatok.
A királyi és királynői kanczellária. - A kápolna és a kanczellária szoros kapcsolata. - A két intézmény szétválása. - A székesfehérvári és a veszprémi egyházak joga a kanczellári állásokhoz. -
A hiteles helyek. - Pecsétek. - A papság működése az államszolgálat különféle ágazataiban. - A kanczellár befolyása. - Főpapok
a királyi tanácsban.- Az udvarnál. - Követségek. - Részvétel
az igazságszolgáltatásban. - Főpapjaink mint állam, tartomány-kormányzók. - Főispánok. - Az örökös főispánságok. - Az egyház katonatartási joga és kötelezettsége. - A harczoló, nemes jobbágyok.-
Részvétel a háborúkban. - Jób pécsi püspök mint határvédő. -
Az egyház harczoló jobbágyainak eredete és állása........ 466
XXIX. Hitélet. - Közerkölcsiség.
Őseink vallásossága. - Misézés és mise-alapítványok. - Predikáczió. - Keresztelés. - Oltári szentség: - Gyónás. - Bűnök-
Egyházirend, - Házasság - Bőjt. - A bold. Szűz, szent István és
szent László királyok tisztelete. - Az ereklyék tisztelete - Körmenetek. - Búcsújárások. - Búcsúengedélyek. - A szegény-ügy. -
Temetés. - Igazságszolgáltatás - Istenitéletek. - Tüzesvas-próba.
Vízpróba. - A sorsvetés próbája. - Párbaj. - Az eskü. - Menedékjog.- Egyházi kiközösítés és tilalom.......... 491
XXX. Iskolák. - Irodalom.
A szellemi műveltség hordozói a papok. - Monostori és káptalani iskolák. - Ezek szervezete. - Külföldi főiskolák és egyetemek. - Páris, Bologna, Padua, Vicenza, Salerno. - A veszprémi főiskola. - Az udvari iskola. - Apácza iskolák. - Az oktatás tantárgyai. - A theologia. - Bölcsészet. - A két jogtudomány. - A könyvek másolása. - Könyvtárak. - Tannyelv. - A korszak irodalma. -
Vallásos irodalom. - Jogi irodalom. - Történelmi irodalom. ... 528
XXXI. Egyházaink építészete.
A középkori egyházi építészet ismeretének fontossága. - A román izlés. - Az egyházak újjáépítése. - A székesegyházak építészete. - Benczések, cisterciek, kolduló szerzetesrendek építészete. -
Falusi egyházak. - Szobrászat. - Ötvösművek. - Egyházaink felszerelése....... ..... . 566
XXXII. Görög szertartású katholikusok.
A görögszakadárság sokáig nem érintette hazánkat. - Magyarország
politikai viszonya Görögországhoz. - Görögszertartásu monostorok.
- Ezek feloszlása. - Görögszertartásu püspökség tervezése. . . . 595
Pótlások és kiigazítások.....599

Dr. Balics Lajos

Dr. Balics Lajos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Balics Lajos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem