A római jog története és institúciói

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Földi András: A római jog története és institúciói ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	701 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-18-8349-3
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 40127/2.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E tankönyv - és egyúttal kézikönyv - szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk. Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.
E munka nemzetközi viszonylatban is jelentős újítása, hogy a szerzők az Európán kívüli jogrendszerekre is kiterjedően, mintegy globális panorámában tárják az olvasó elé a római jog továbbélését a középkortól napjainkig. Másfelől újszerű ez a könyv abban is, hogy a szerzők a római magánjog dogmatikáját a forrásokkal összhangban álló, de modern rendszerben ábrázolják. Nagy súlyt kapott az egyes jogi fogalmak pontos definiálása, a jogintézmények dogmatikai lényegének és gazdasági-társadalmi hátterének... Tovább

Tartalom

Előszó
Szakirodalmi tájékoztató
Idézési útmutató és rövidítésjegyzék
Bevezetés
A római jogi oktatás tárgya és jelentősége	3
1. §. A római jogi oktatás tárgya	3
2. §. A római jog oktatásának mai jelentősége	7
A római jog külső története
A római jog fejlődésének korszakai	13
A római állam és jog az archaikus korban	16
1. §. Az archaikus Róma társadalma	16
2. §. Az államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején	18
3. §. Normarendszerek az archaikus Rómában (ius, fas, mos)	26
A római állam és jog a kései köztársaság korában	30
1. §. A kései köztársaság korának társadalma	30
2. §. A kései köztársaság államszervezete	32
3. §. A kései köztársaság jogrendszere (preklasszikus jog)	37
A római állam és jog a pricipátus korában	44
1. §. A principátus korának társadalma	44
2. §. A principátus államszervezete	46
3. §. A principátus jogrendszere (klasszikus jog)	51
A római állam és jog a későcsászárkorban	55
1. §. A későcsászárkor társadalma	55
2. §. A későcsászárkor államszervezete	56
3. §. A későcsászárkor jogrendszere (posztklasszikus és iustinianusi jog)	61
Róma államközi kapcsolatai	64
1. §. Az archaikus Róma államközi kapcsolatai	64
2. §. Róma államközi kapcsolatai a kései köztársaság idején	65
3. §. A római birodalom államközi kapcsolatai a császárkorban	66
4. §. Az államközi kapcsolatok megjelenése a jogban	66
A jog (ius) fogalma és forrásai a rómaiaknál	68
A jog (ius) fogalma	68
1. §. A jog (ius) fogalma és kategóriái	68
2. §. A jogalkalmazás	72
A római jog forrásai	76
3. §. A szokásjog (consuetudo)	77
4. §. A törvény (lex)	78
5. §. A senatusi határozat (senatus consultum)	82
6. §. A magistratusok hirdetményei (edicta magistratuum)	83
7. §. A jogtudomány (iurisprudentia)	84
8. §. A császári rendeletek (constitutiones)	92
9. §. A iustinianusi kodifikáció	94
10. §. A római magánjog írásos emlékei	100
A római jog továbbélése a középkorban és az újkorban	102
1. §. A római jog Nyugaton a iustinianusi kodifikációig	102
2. §. A római jog és a jogtudomány a középkori Európában	103
3. §. A római jog továbbélése Európában	111
4. §. A római jog hatása Európán kívül	123
5. §. A római jog tudománya az újkori Európában	129
6. §. A római jog Magyarországon	137
Eljárásjog
Általános tanok	147
1. §. A jogérvényesítés eszközei	147
2. §. A kereset (actio) fogalma a római jogban	150
3. §. Az elévülés	152
4. §. A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fikció	154
5. §. A bírósági szervezet Rómában	156
6. §. A római peres eljárás és a jogélet egyéb résztvevői	160
A peres eljárás	162
1. §. A civiljogi perrend (legis actiós eljárás)	162
2. §. A praetori perrend (formularis eljárás)	166
3. §. A császári perrend (cognitiós eljárás)	181
A nem peres eljárások	185
A végrehajtási eljárás	188
A római eljárásjog továbbélése	193
Személyi és családjog
A személyek
A személy fogalma a rómaiaknál	199
1. §. A jogképesség	199
2. §. A személyállapot (status)	201
A személyek kategóriái	203
1. §. A szabadok (liberis)	203
2. §. A rabszolgák (servi)	208
3. A félszabadok	212
A jogképességet befolyásoló tényezők	216
1. §. A capitis deminutio	216
2. §. A jogképességet befolyásoló egyéb tényezők	218
A cselekvőképesség	221
1. §. A cselekvőképesség a római jogban	221
2. §. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők	222
Egyéb jogalanyok a római jogban	226
1. §. A jogi személyek általában	226
2. §. A jogalanyisággal felruházott személyegyesüllések	227
3. §. A jogalanyisággal felruházott vagyontömegek	230
A család
A család fogalma a rómaiaknál	232
1. §. A családjogi állapot (*status familiae)	232
2. §. A család és a rokonság	234
Az apai hatalom (patria potestas)	239
1. §. Az apai hatalom fogalma és tartalma	239
2. §. Az apai hatalom keletkezése és megszűnése	242
A házasság (matrimonium)	245
1. §. A házassági kötelék	245
2. §. Házassági vagyonjog	251
A gyámság és a gondnokság	256
1. §. A gyámság (tutela)	256
2. §. A gondnokság (cura)	258
A római személyi és családjog továbbélése	260
Dologi jog
Általános tanok
A dolgok	267
1. §. A dolog és a vagyon	267
2. §. A dolgok osztályozása	269
A tulajdon (proprietas)	277
1. §. A tulajdonjog jelentősége	277
2. §. A római tulajdon története	278
3. §. A római tulajdon fogalma	281
A birtok (possessio)	289
1. §. A birtok fogalma és eredete	289
2. §. A birtok fajai	292
3. §. A birtok megszerzése	295
4. §. A birtok megszerzése	301
5. §. A birtok védelme	303
A tulajdonjog részletes szabályai
A tulajdonjog megszerzése	310
1. §. A tulajdonszerzési módok általában	310
A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok	313
2. §. A mancipatio	313
3. §. Az in iure cessio	315
4. §. Az elbirtoklás (usucapio)	317
A ius gentiumon (ill. a ius naturalén) alapuló tulajdonszerzési módok	322
5. §. A tulajdon-traditio	322
6. §. A foglalás (*occupatio)	325
7. §. A kincstalálás (*thesauri inventio)	327
8. §. A dologegyesülés	327
9. §. A gyümölcsszerzés (*fructuum perceptio)	332
10. §. A feldolgozás (*specificatio)	335
A tulajdon megszűnése	336
A tulajdon védelme	338
1. §. A tulajdonvédelem általában	338
2. §. A civiljogi tulajdonos védelme (rei vindicatio)	338
3. §. A bonitár tulajdonos védelme (actio Publicana)	344
4. §. A tulajdonvédelem jogi eszközei	348
Idegen dologbeli jogok
A szolgalmak (sevitutes)	350
1. §. A szolgalom kialakulása és fogalma	350
2. §. A szolgalmak főbb elvei	351
3. §. A szolgalmak keletkezése és megszűnése	352
4. §. A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegélyek	353
5. §. A haszonjogok	354
6. §. Posztklasszikus és iustinianusi változások	355
Az örökhaszonbérlet (emphyteusis)	357
A felülépítményi jog (superficies)	359
A zálogjog	361
A római dologi jog továbbélése	362
Kötelmi jog
Általános tanok	371
A kötelem és a jogügylet	371
A kötelem (obligatio)	371
1. §. A kötelem fogalma és kialakulása	374
2. §. A kötelem fajai	376
A jogügylet (*negotium)	378
4. §. A jogügylet általában	378
5. §. A jogügyletek érvényessége	380
6. §. A jogügyletek hatályossága	386
7. §. A jogügyletek alkatrészei	388
A kötelem alanyai	392
1. §. A kötelemben szereplő személyek	392
2. §. Az ügyleti képviselet	394
3. §. Több adós vagy több hitelező a kötelemben	398
A kötelem tárgya	402
1. §. A szolgáltatások általában	402
2. §. A kártérítés	408
Felelősség a szolgáltatásért	416
1. §. A felelősség általában	416
2. §. Az adós felelőssége a stricti iuris szerződéseknél	418
3. §. Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél	419
4. §. A késedelem (mora)	425
A kötelem biztosítékai	429
1. §. A kötelem biztosítása általában	429
A kötelem biztosítékai fizetésképtelenség esetére	430
2. §. A kötelem személyi biztosítéka: a kezesség	430
3. §. A kötelem dologi biztosítéka: a zálogjog	434
A kötelem biztosítékai a fizetőképesség előmozdítása érdekében	442
4. §. A kötbér (poena)	442
5. §. A foglaló (arrha)	443
A kötelmek módosítása	445
1. §. A kötelmek módosítása a római jogban	445
2. §. Az újítás (innovatio)	446
3. §. A kötelem alanyainak megváltozása	448
A kötelmek megszűnése	452
1. §. A kötelmek megszűnése általában	452
2. §. A teljesítés (solutio)	452
3. §. A kötelemtől való megszabadulás (liberatio) egyéb esetei	456
Kötelmek szerződésekből
A szerződések általános szabályai	460
A szerződések általában	460
1. §. A római szerződés fogalma és története	460
2. §. A szerződések érvényessége	465
3. §. A szerződések hatályossága	467
Az ügyleti hibák	469
4. §. Az akarathibák	469
5. §. A nyilatkozati hibák	475
6. §. A joghatáshoz kapcsolódás hibái	475
Az archaikus jog szerződései	479
1. §. Az archaikus jog szerződései általában	479
2. §. A stipulatio	480
A császárkor szerződésrendszere általában	484
A dologátadással létrejövő szerződések (*contractus reales)	487
1. §. A kölcsön (mutuum)	487
2. §. A haszonkölcsön (commodatum)	489
3. §. A letét (depositum)	491
4. §. A zálogszerződés	493
5. §. A névtelen szerződések (*contractus innominati)	494
A puszta megegyezéssel létrejövő szerződések (*contractus consensuales)	498
1. §. Az adásvétel (emptio venditio)	498
2. §. A bérlet (locatio conductio)	511
3. §. A megbízás (mandatum)	520
4. §. A társaság (societas)	524
Peresíthető pactumok (*pacta vestita)	531
1. §. A pactumok általában	531
2. §. Járulékos pactumok (*pacta adiecta)	532
3. §. A "praetori" és "császári" pactumok	532
Kötelmek szerződések kívüli tényállásokból
Kötelmek szerződésszerű tényekből (obligationes quasi ex contractu)	538
1. §. A szerződésszerű tények általában	538
2. §. A jogalap nélküli gazdálkodás (*locupletatio iniusta)	539
3. §. A megbízás nélküli ügyvitel (negotium gestum)	542
4. §. Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből	543
Kötelmek delictumokból (obligationes ex delicto)	545
1. §. Delictumok és crimenek a római jogban	545
Delictumok a római jogban	549
2. §. A delictumok általában	549
3. §. Az egyes delictumok	553
Crimenek a római jogban	561
4. §. Az egyes crimenek	561
Kötelmek delictumszerű tényállásokból (obligationes quasi ex delicto)	568
Vegyes kötelmek	570
A római kötelmi jog továbbélése	572
Öröklési jog
Általános tanok	581
1. §. Az öröklés eredete és lényege	581
2. §. Az öröklési jogképesség	585
3. §. Az öröklési viszonyok tárgya	589
4. §. A római öröklési jog története	592
5. §. Az örökség megszerzésének módjai	595
6. §. Az örökség megszerzésének és megtartásának akadályai	599
A törvényes öröklés (successio ab intestatio)	601
1. §. A civiljog törvényes öröklési rendje (hereditas ab intestatio)	601
2. §. A praetori jog törvényes öröklési rendje (honorum possessio intestati)	605
3. §. A iustinianusi törvényes öröklés rendje	607
4. §. Törvényes öröklés polgárjogot nyert libertinus után	611
A végrendeleti öröklés (successio secundum tabulas)	612
1. §. A végrendeleti öröklés általában	612
2. §. A végrendeletek érvényessége	618
3. §. A végrendeletek hatályossága	625
A végrendelet ellenére való öröklés (successio contra tabulas)	629
1. §. Az alaki mellőzhetetlenség	630
2. §. Az anyagi mellőzhetetlenség	631
3. §. Mellőzhetetlenség a iustinianusi jogban	632
Az örökösök jogi helyzete	636
1. §. Az örököstársak jogviszonyai	636
2. §. Az örökös és a hagyatéki hitelezők	638
3. §. Az örökös jogvédelme	642
A halál esetére szóló különös juttatások	644
1. §. A hagyomány (legatum)	645
2. §. A hitbizomány (fideicomissum)	647
3. §. Egyéb halál esetére szóló juttatások	648
A római öröklési jog továbbélése	651
Mutatók
Forrásmutató	655
Név- és címmutató	668
Tárgymutató	675

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem