A római jog története és institúciói

Tartalom

Előszó V
I. Szakirodalmi tájékoztató XXVI
II. Idézési útmutató és rövidítésjegyzék XXXV

Bevezetés
1. fejezet: A római jogi oktatás tárgya és jelentősége 3
1. §. A római jogi oktatás tárgya 3
1. A római jog fogalma. 2. A római jog oktatása. 3. Római jogi oktatásunk tárgya
2. §. A római jog oktatásának mai jelentősége 7
1. A római jog jelentősége a jogtanulás szempontjából. 2. A római jog jelentősége a jog
művelése szempontjából

I. rész: A római jog külső története
2. fejezet: A RÓMAI JOG FEJLŐDÉSÉNEK KORSZAKAI 13
1. A történelmi korszakolás problémái. 2. A római jog történetének korszakolásai.
3. A római jog történetének korszakai a jogtudomány fejlődése alapján
3. fejezet: A RÓMAI ÁLLAM ÉS JOG AZ ARCHAIKUS KORBAN 16
1. §. Az archaikus Róma társadalma 16
1. A nemzetségi szervezet. 2. A társadalom tagozódása
2. §. Az államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején 18
1. A római állam és felépülése. 2. A királyság államszervezete. 3. A korai köztársaság
államszervezete. 4. Itália területe az archaikus korban. 5. A patríciusok és a plebejusok
küzdelmei a törvényhozás tükrében
3. §. Normarendszerek az archaikus Rómában (ius, fas, mos) 26
1. Társadalmi normák az archaikus kor elején. 2. A jog önálló normarendszerré válása.
3. A jog fogalmának differenciálódása. 4. A vallási normarendszer fejlődése. 5. Az erkölcs mint önálló normarendszer a rómaiaknál. 6. A jog erkölcsi megalapozottsága
4. fejezet: A RÓMAI ÁLLAM ÉS JOG A KÉSEI KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN 30
1. §. A kései köztársaság korának társadalma 30
1. Róma terjeszkedése Itáliában és a Mediterráneumban. 2. A római társadalom rétegződése. 3. Politikai küzdelmek a kései köztársaság korában
2. §. A kései köztársaság államszervezete 32
1. A római birodalom létrejötte. 2. Róma mint városállam jogi szervezete. 3. Itália jogi
szervezete. 4. A provinciák jogi szervezete
3. §. A kései köztársaság jogrendszere (préklasszikus jog) 37
1. Ius civile - ius praelorium. 2. A görög filozófia hatása a római jogra. 3. A római birodalomban egyidejűleg hatályos jogrendszerek
5. fejezet: A római ÁLLAM és JOG a principátus korában 44
1. §. A principátus korának társadalma 44
1. Róma szabad társadalmának rétegződése. 2. A rabszolgák
2. §. A principátus államszervezete 46
1. A római állam szervei. 2. A birodalom területi igazgatása. 3. A conslüutio Anloniniana
3. §. A principátus jogrendszere (klasszikus jog) 51
1. A ius civile és a ius praeiorium a klasszikus korban. 2. Ius publicum - ius privalum.
3. Ius cogens - ius disposilivum. 4. A móres szerepe a császárkorban. 5. A magánjog
fejlődése a provinciákban
6. fejezet: A római ÁLLAM és jog a későcsászárkorban 55
1. §. A későcsászárkor társadalma 55
1. A római birodalom felbomlása. 2. A római társadalom tagozódása
2. §. A későcsászárkor államszervezete 56
1. A dominátus és a hagyományos római államszervek. 2. Az egységes birodalmi adminisztráció. 3. Az egyház szerepe a kései római birodalomban
3. §. A későcsászárkor jogrendszere (posztklasszikus és iustinianusi jog) 61
1. Egységesülés a birodalmi jogrendszerben. 2. A vulgárjog. 3. A iustinianusi törvényhozás
7. fejezet: RÓMA ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATAI 64
1. §. Az archaikus Róma államközi kapcsolatai 64
1. Róma a latin szövetségben. 2. Az államközi érintkezés intézményei
2. §. Róma államközi kapcsolatai a kései köztársaság idején 65
1. A szövetségi rendszer Itáliában és a provinciai hódítások. 2. Az államközi érintkezés
intézményei
3. §. A római birodalom államközi kapcsolatai a császárkorban 66
4. §. Az államközi kapcsolatok megjelenése a jogban 66
1. A ius feliale. 2. A ius genlium
8. fejezet: A JOG (IUS) FOGALMA ÉS FORRÁSAI A RÓMAIAKNÁL 68
A) A jog (ius) fogalma 68
1. §. A jog (ius) fogalma és kategóriái 68
1. A jog fogalma a rómaiaknál. 2. A jogi dogmatika néhány alapfogalma. 3. A jog különböző felosztásai
2. §. A jogalkalmazás 78
1. A jogalkalmazás folyamata. 2. A jogszabály kiválasztása. 3. Az interpretalio. 4. Az
analógia
B) A római jog forrásai 76
1. A jogforrás fogalma. 2. A római jog egyes forrásai
3. §. A szokásjog (consueludo) 77
1. Szokás, jogszokás, szokásjog. 2. A szokásjog ismérvei és hatása. 3. A szokásjog a császárkorban
4. §. A törvény (lex) 78
1. A törvény a köztársasági korban. 2. A törvény a császárkorban. 3. A római törvényhozás emlékei
5. §. A senatusi határozat (senalus consultum) 82
1. A senalus consultum. 2. A senalus consultum részei
6. §. A magistratusok hirdetményei (edicla magistraluum) 83
1. Az edictum fogalma. 2. A praetori edictum. 3. Az edictumok anyagának kodifikálása
7. §. A jogtudomány (iurisprudenlia) 84
1. A jogtudomány mint jogforrás. 2. A római jogtudomány kezdetei. 3. A préklasszikus
jogtudomány. 4. A klasszikus jogtudomány. 5. A posztklasszikus jogtudomány
8. §. A császári rendeletek (consliluliones) 92
1. A császári rendeletek típusai. 2. A császári rendeletek összegyűjtése. 3. A császári
rendeletek viszonya a jogtudományhoz
9. §. A iustinianusi kodifikáció 94
1. Iustinianus kodifikációs célkitűzése. 2. A kodifikáció menete. 3. A klasszikus jogtudomány és a iustinianusi kodifikáció. 4. A iustinianusi kodifikáció hatása a jogéletre.
5. A Corpus iuris civilis
10. §. A római jog írásos emlékei 100
9. fejezet: A RÓMAI JOG TOVÁBBÉLÉSE A KÖZÉPKORBAN ÉS AZ ÚJKORBAN 103
1. §. A római jog Nyugaton a iustinianusi kodifikációig 103
1. Leges Romanae - leges barbarorum. 2. A Lex Romana Visigothorum. 3. A Lex Romana
Burgundionum. 4. Az Edictum Theodorici
2. §. A római jog és jogtudomány a középkori Európában 105
1. A római jog továbbélése általában. 2. A római jog a görög területeken. 3. A római
jog és jogtudomány Itáliában. 4. A ius commune. 5. A kánonjog (ius canonicum)
3. §. A római jog továbbélése Európában 112
1. Franciaország. 2. Az Ibériai-félsziget, 3. A Szent Római Birodalom. 4. Lengyelország
és Litvánia. 5. A Brit-szigetek. 6. Észak-Európa. 7. A balkáni államok. 8. Oroszország
és a Baltikum
4. §. A római jog hatása Európán kívül 125
1. Az Amerikai Egyesült Államok. 2. Kanada. 3. Latin-Amerika. 4. Dél-Afrika. 5. Ázsia
5. §. A római jog tudományának fejlődése az újkorban 131
1. A humanisták. 2. A római jog tudománya az újkori Németországban. 3. A civiljog
európai művelői. 4. Modern irányzatok. 5. A jelenkori romanisztika
6. §. A római jog Magyarországon 140
1. A római jog a középkorban. 2. A római jog 1526-tól a XIX. századig. 3. A római jog
tudománya a XIX. században. 4. A római jog szerepe a magánjogi kodifikációban.
5. A római jog oktatása Magyarországon

II. rész: Eljárásjog
10. fejezet: Általános tanok 151
1. §. A jogérvényesítés eszközei 151
1. A jogérvényesítés általában. 2. Az önhatalmú jogérvényesítés. 3. Az állami úton történő jogérvényesítés. 4. Az eljárásjog fogalma és jelentősége a római jogban
2. §. A kereset (aclio) fogalma a római jogban 154
1. A római kereset fogalma. 2. A kereset jelentősége a római magánjogban. 3. A kereset elnevezései a római jogban
3. §. Az elévülés 156
1. Az elévülés fogalma. 2. Az elévülés történeti kialakulása. 3. Az elévülés szabályai
4. §. A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fikció 158
1. Bizonyítás a perben. 2. Vélelem. 3. Fikció
5. §. A bírósági szervezet Rómában 160
1. A római bíráskodás általános jellemzése. 2. Bíráskodás magánjogi perekben.
3. Bíráskodás büntetőperekben
6. §. A római peres eljárás és a jogélet egyéb résztvevői 164
1. A római peres eljárás résztvevői. 2. A római jogélet további szereplői
11. fejezet: A peres eljárás 167
1. §. A civiljogi perrend (legis aclios eljárás) 167
1. A legis aclios eljárások. 2. A legis aclio sacramenlo. 3. A legis aclio per iudicis seu arbilri
poslulationem. 4. A legis aclio per condiclionem
2. §. A praetori perrend (formuláris eljárás) 171
1. A formuláris eljárás. 2. A formula alkatrészei. 3. A keresetek fajai. 4. Példák a fontosabb formulatípusokra. 5. A formuláris per lefolyása
3. §. A császári perrend (cogniliós eljárás) 187
1. A cogniliós eljárás kialakulása. 2. A cogniliós eljárás lefolyása
12. fejezet: A nem peres eljárások 190
1. A peren kívüli eljárás Rómában. 2. A peren kívüli jogsegélyek fogalma. 3. A peren
kívüli jogsegélyek típusai
13. fejezet: A végrehajtási eljárás 193
1. A végrehajtási eljárás fogalma és történeti fejlődése. 2. Végrehajtás a civiljogi perrendben. 3. Végrehajtás a praetori perrendben. 4. Végrehajtás a császári perrendben
14. fejezet: A római eljárásjog továbbélése 198
1. A perjog jogrendszerbeli helye a római jog továbbélése során. 2. A perbeli képviselet. 3. A császári perrend újjáéledése. 4. A peren kívüli eljárások. 5. A végrehajtási eljárás

III. rész: Személyi és családjog
1. szakasz: A személyek
15. fejezet: A SZEMÉLY FOGALMA A RÓMAIAKNÁL 203
1. §. A jogképesség 203
1. A személyiség fogalma. 2. Szabadok és rabszolgák. 3. A személyiség kezdete és vége
2. §. A személyállapot (status) 205
1. Személyállapotok a római jogban. 2. A személyi jog anyagának tartalma
16. fejezet: A személyek kategóriái 207
1. §. A szabadok (liberi) 207
1. A római polgárok (cives Romani). 2. A latinjogúak (Latini, nomen Lalinum). 3. Az idegenek (peregrini)
2. §. A rabszolgák (servi) 212
1. A rabszolgaság tartalma. 2. A rabszolgaság keletkezése. 3. A rabszolgaság megszűnése
3. §. A félszabadok 216
l.A korlátozott szabadság (félszabadság) fogalma. 2. A felszabadítottak (libertini).
3. A colonusok. 4. Egyéb félszabad állapotok
17. fejezet: A jogképességet befolyásoló tényezők 220
1. §. A capitis deminutio 220
1. A capitis deminutio fogalma. 2. A capitis deminulio formái
2. §. A jogképességet befolyásoló egyéb tényezők 222
1. Női nem. 2. „Becsületcsökkenés" (minulio existimationis). 3. Egyéb korlátozások
18. fejezet: A cselekvőképesség 225
1. §. A cselekvőképesség a római jogban 225
1. A cselekvőképesség fogalma. 2. A cselekvőképesség tartalma
2. §. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők 226
1. Az életkor számítása. 2. Az életkor jelentősége. 3. Női nem. 4. Elmeállapot.
5. Tékozlás. 6. Testi fogyatékosság
19. fejezet: Egyéb jogalanyok a római jogban 230
1. §. A jogi személyek általában 230
2. §. A jogalanyisággal felruházott személyegyesülések 231
1. A személyegyesülések általában. 2. A római állam. 3. Köztestületek a magánjog területén. 4. Magántestületek, egyesületek. 5. A testületek, egyesületek közös szabályai
3. §. A jogalanyisággal felruházott vagyontömegek 234
1. Az alapítványok kialakulása. 2. A pia causa szabályai
2. szakasz: A család
20. fejezet: A család fogalma a rómaiaknál 236
1. §. A családjogi állapot (stalus familiae) 236
1. A stalus familiae a köztársasági korban. 2. A slalus familiae a császárkorban.
3. A családjog tárgya
2. §. A család és a rokonság 238
1. Családi viszonyok az archaikus korban. 2. A família proprio iure. 3. Az agnalio.
4. A cognalio
21. fejezet: AZ apai hatalom (patria potestas) 243
1. §. Az apai hatalom fogalma és tartalma 243
1. Az apai hatalom fogalma és személyi tartalma. 2. Az apai hatalom vagyonjogi tartalma
2. §. Az apai hatalom keletkezése és megszűnése 246
1. Az apai hatalom keletkezése. 2. Az apai hatalom megszűnése
22. fejezet: A házasság (matrimonium) 250
1. §. A házassági kötelék 250
1. A római házasság általában. 2. Az eljegyzés. 3. A házasság keletkezése és fajtái.
4. A házassághoz hasonló együttélési formák. 5. Házassági akadályok. 6. Házasságkötési kényszerintézkedések. 7. A házasság megszűnése
2. §. Házassági vagyonjog 256
1. A manus alá került nő vagyonjogi helyzete. 2. A manus nélküli házasságot kötött nő
vagyonjogi helyzete. 3. A hozomány (dos). 4. Donatio anle nuptias. 5. Donalio propler
nuplias
23. fejezet: A GYÁMSÁG és A GONDNOKSÁG 261
1. §. A gyámság (tulela) 261
1. A gyámság fogalma. 2. A serdületlenek gyámsága (tulela impuberum). 3. A nők gyámsága (lidela mulieruvi)
2. §. A gondnokság (cura) 264
1. A gondnokság fogalma. 2. A gondnokság fajai
24. fejezet: A római személyi és CSALÁDJOG továbbélése 265
1. A személyi és családjog helye a magánjog rendszerében. 2. A jogképesség. 3. A jogi
személyek. 4. Az apai hatalom. 5. A házasság. 6. A férji hatalom. 7. Gyámság és gondnokság

IV. rész: Dologi jog
1. szakasz: Általános tanok
25. fejezet: A dolgok általában
1. §. Dolog, vagyon, dologi jog
1. A dolog (res) fogalma. 2. A vagyon fogalma és megjelölései a római jogban. 3. A dologi jog tartalma
2. §. A dolgok osztályozása 276
1. A dologosztályozások. 2. Res in palrimonio - res extra palrimonium. 3. Res in commercio - res extra commercium. 4. Res divini iuris - res humani iuris. 5. Res communes omnium. 6. Res nullius. 7. Res corporales - res incorporales. 8. Res mancipi - res nec mancipi. 9. Res immobiles - res mobiles. 10. Res consumptibiles. 11. Res fungibiles. 12. Res divisibiles - res indivisibiles. 13. Res simplex - res coviposita - universitas rerum. 14. Instrumentum. 15. Pertinentia
26. fejezet: A TULAJDON (PROPRIETAS) 284
1. §. A tulajdon jelentősége 284
2. §. A római tulajdon története 285
1. A római tulajdon kialakulása. 2. A tulajdon megjelölései a római jogban.
3. Dominium ex iure Quiritium. 4. Egyéb tulajdoni formák. 5. Posztklasszikus és
iustinianusi változások
3. §. Aromái tulajdon fogalma 288
1. A római tulajdon meghatározása. 2. A tulajdon tartalma. 3. A tulajdon korlátai.
4. A tulajdonközösség (condominium). 5. Növedékjog (ius adcrescendi)
27. fejezet: A BIRTOK (POSSESSIO) 296
1. §. A birtok fogalma és eredete 296
1. A birtok fogalma. 2. A római birtok eredete
2. §. A birtok fajai 292
1. Possessio naturalis - possessio civilis. 2. Possessio iusta - possessio iniusta. 3. Possessio
vitiosa - possessio nec vitiosa. 4. Possessio bonae fidei - possessio malae fidei. 5. Possessio ad
usucapionem - possessio ad reliquas causas. 6. A birtokhoz kapcsolódó egyéb következmények
3. §. A birtok megszerzése 302
1.A birtok elemei. 2. A birtok elemeinek megvalósulása. 3. A birtok megszerzői.
4. A birtokszerzés módjai. 5. A birtok két elemének változásai a jogfejlődés során
4. §. A birtok megszűnése 308
1. A birtok megszűnése a corpus és az animus együttes megszűntével. 2. A birtok megszűnése a corpus megszűnte folytán. 3. A birtok megszűnése az animus megszűnte folytán. 4. A birtok megszűnése az alanyra tekintettel. 5. A birtok megszűnése a tárgyra
tekintettel. 6. Az ingatlanokra vonatkozó különleges rendelkezések
5. §. A birtok védelme 310
1. A birtokvédelem fogalma. 2. A posszesszórius és a petitórius védelem. 3. A birtokvédelem indokai. 4. A birtokinterdictumok. 5. Posztklasszikus és iustinianusi változások
2. szakasz: A tulajdonjog részletes szabályai
28. fejezet: A TULAJDON MEGSZERZÉSE 317
1. §. A tulajdonszerzési módok általában 317
1. A tulajdonszerzési mód fogalma. 2. Tulajdonszerzési módok a római jogban.
3. Singularis successio - universalis successio. 4. A tulajdonszerzési módok további csoportosításai. 5. Egyéb tulajdonszerzési módok
A) A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok 32q
2. §. A mancipatio 320
1. A mancipatio fogalma. 2. A mancipatio természete. 3. A mancipatio sorsa a császárkorban
3. §. Az in iure cessio 322
1. Az in iure cessio fogalma. 2. Az in iure cessio alkalmazási lehetőségei
4. §. Az elbirtoklás (usucapio) 324
1. Az elbirtoklás fogalma. 2. Az elbirtoklás két fő esete. 3. Az elbirtoklás az archaikus
jogban. 4. Az elbirtoklás a klasszikus jogban. 5. Praescriptio longi temporis. 6. Az elbirtoklás a iustinianusi jogban. 7. Praescriptio longissimi temporis
B) A ius gentiumon (ill. a ius naturalén) alapuló tulajdonszerzési módok 329
5. §. A tulajdon-traditio 329
1. A tulajdon-traditio jelentősége. 2. A bitrtok-traditio és a tulajdon-traditio különbsége.
3. Posztklasszikus és iustinianusi változások
6. §. A foglalás (occupatio) 332
1. A foglalás (occupatio). 2. Vadon élő állatok elfogása. 3. A tengerpart elfoglalása.
4. Elhagyott dolgok elfoglalása. 5. Pénzszórás a nép közé. 6. Az ellenség dolgának elfoglalása
7. §. A kincstalálás (thesauri inventio) 334
1. A kincstalálás szabályai. 2. Különbségek a kincstalálás és a foglalás között
8. §. A dologegyesülés 334
1. A dologegyesülés általában. 2. A járulékos dologegyesülés (accessio). 3. Az építés
(inaedificalio). 4. A folyókkal kapcsolatos accessiók. 5. Egyéb accessiók. 6. Kártérítés
accessionál. 7. Egyenrangú dolgok egyesülése. 8. Commixtio
9. §. A gyümölcsszerzés (fructuum perceptio) 339
1. A gyümölcs fogalma. 2. A gyümölcs fajai a tulajdonszerzés szempontjából. 3. A gyümölcsszerzés módjai. 4. Gyümölcsmegjelölések a peres eljárás során
10. §. A feldolgozás (specificatio) 342
1. A feldolgozás szabályai. 2. Kártérítés feldolgozásnál
29. fejezet: A tulajdon megszűnése 343
1. A tulajdon megszűnése általában. 2. Tulajdonmegszűnés más tulajdonszerzése folytán. 3. Tulajdonmegszűnés új tulajdon keletkezése nélkül
30. fejezet: A tulajdon védelme 345
1. §. A tulajdonvédelem általában 345
2. §. A civiljogi tulajdonos védelme (rei vindicatio) 346
1. A rei vindicatio kialakulása és jellemzése. 2. Bizonyítás a rei vindicatiónál. 3. A rei
vindicaliót megelőző esetleges eljárások. 4. A passzív legitimáció kiterjesztése.
5. Alperesi magatartások a rei vindicatio in iure szakaszában. 6. A beruházások fajtái.
7. A beruházásai alapján az alperest megillető jogok. 8. Az alperes marasztalása
3. §. A bonitár tulajdonos védelme (actio Publiciana) 352
1. Az elbirtoklási helyzet különlegessége és védelme. 2. Az actio Publiciana általános jellemzése. 3. Az „erősebb jogosultság" megállapításának szabályai. 4. Civiljogi tulajdon
kontra bonitár tulajdon. 5. Az actio Publiciana a posztklasszikus és a iustinianusi jogban
4. §. A tulajdon védelmét szolgáló egyéb jogi eszközök 355
1. Birtokinterdictumok. 2. Aclio negaloria. 3. Aclio communi dividundo és aclio finium
regundorum. 4. Aclio aquae pluviae arcendae. 5. Caulio damni infecli. 6. Operis novi nunlialio.
7. Interdiclum quod vi aul clam. 8. Acliones poenales
3. szakasz: Idegen dologbeli jogok
31. fejezet: A SZOLGALMAK (SERVITUTES) 357
1. §. A szolgalom kialakulása és fogalma 357
1. A szolgalom kialakulása. 2. A szolgalom fogalma és fajai
2. §. A szolgalmak főbb elvei 358
3. §. A szolgalmak keletkezése és megszűnése 359
1. A szolgalomalapítás. 2. A szolgalmak megszűnése
4. §. A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegélyek 360
1. Vindicalio. 2. Aclio negaloria. 3. Inlerdiclumok
5. §. A haszonjogok 361
1. A haszonélvezet (ususfruclus). 2. A használat (usits). 3. Egyéb haszonjogok
6. §. Posztklasszikus és iustinianusi változások 362
1. A lakáshasználat (habilalio). 2. A személyes szolgalmak kategóriája. 3. A haszonélvezet
tartalmi változásai. 4. A szolgalmak birtoka. 5. A szolgalmak általános keresete. 6. A
törvényi szolgalmak kategóriája
32. fejezet: AZ ÖRÖKHASZONBÉRLET (EMPHYTEUSIS) 365
1. Az örökhaszonbérlet kialakulása. 2. Az örökhaszonbérlet főbb szabályai. 3. A földtulajdonos és az örökhaszonbérlő viszonya
33. fejezet: A FELÜLÉPÍTMÉNYI JOG (SUPERFICIES) 367
1. A felülépítményi jog kialakulása. 2. A felülépítményi jog fogalma és főbb szabályai
34. fejezet: A ZÁLOGJOG 369
35. fejezet: A RÓMAI DOLOGI JOG TOVÁBBÉLÉSE 370
1. A dologi jog kategóriájának megjelenése. 2. A tulajdonjog fejlődése a középkorban.
3. A tulajdonjog fejlődésének általános tendenciái az újkorban. 4. A tulajdonszerzés
módjainak újkori modelljei. 5. A birtokjog fejlődése a középkorban. 6. Az újkori
(pandektista) birtokelméletek. 7. A birtokvédelem új tartalma a modern jogokban.
8. Az idegen dologbeli jogok továbbélése

V. rész: Kötelmi jog
1. szakasz: Általános tanok
36. fejezet: A KÖTELEM ÉS A JOGÜGYLET 379
A) A kötelem (obligatio) 379
1. §. A kötelem fogalma és kialakulása 379
1. A kötelem fogalma. 2. A kötelem kialakulása
2. §. A kötelem fajai 382
1. Civilis obligalio - honoraria (praeloria) obligalio. 2. Stricli iuris obiigalin - bonae fidei
obligalio. 3. Naturalis obligalio. 4. Obligalio principális - obligalio accessoria
3. §. A kötelem keletkezési forrásai 384
B) A jogügylet (negotium) 386
4. §. A jogügylet általában 386
1. A jogügylet fogalma. 2. A jogügyletek osztályozásai.
5. §. A jogügyletek érvényessége 388
1. Az érvényesség fogalma. 2. A nem létező jogügylet. 3. Az érvénytelen jogügylet
6. §. A jogügyletek hatályossága 394
1. A hatályosság fogalma. 2. A hatálytalan jogügylet
7. §. A jogügyletek alkatrészei 396
1. A jogügyleti alkatrészek fogalma és osztályozása. 2. A feltétel (condicio). 3. Az időhatározás (dies). 4. A meghagyás (rnodus)
37. fejezet: A kötelem ALANYAI 400
1. §. A kötelemben szereplő személyek 400
1. A kötelem főszemélyei. 2. A kötelem mellékszemélyei. 3. Segédszemélyek a kötelemben
2. §. Az ügyleti képviselet 402
1. A képviselet fogalma. 2. A képviselet fajai. 3. A járulékos keresetek
3. §. Több adós vagy több hitelező a kötelemben 406
1. Általános szabály. 2. Egyetemlegesség solidaiilas v. correalilas). 3. Halmozás
(cumulatio)
38. fejezet: A KÖTELEM TÁRGYA 410
1. §. A szolgáltatások általában 410
1. A kötelem tárgya: a szolgáltatás (praeslatio). 2. A dare, factre, praeslare szolgáltatások.
3. Specifikus (egyedi) szolgáltatás - generikus (fajlagos) szolgáltatás. 4. Határozott
(cerla) szolgáltatás - határozatlan (incerla) szolgáltatás. 5. Főszolgáltatás - mellékszolgáltatás. 6. Elsődleges szolgáltatás - szubszidiárius szolgáltatás. 7. Osztható szolgáltatás - oszthatatlan szolgáltatás. 8. Vagylagos szolgáltatás (alternatio). 9. Vagylagos felhatalmazottság (facultas alternaiva). 10. Teljesítés helyetti adás (datio in solutum)
2. §. A kártérítés 416
1. A kártérítés a rómaiaknál. 2. A kár fogalma és fajai. 3. A kártérítési kötelezettség
alapja. 4. A kártérítés mibenléte. 5. A kártérítés mértéke
39. fejezet: FELELŐSSÉG A SZOLGÁLTATÁSÉRT 424
1. §. A felelősség általában 424
1. A felelősség fogalmának kialakulása. 2. A szerződési felelősség a római jogban
2. §. Az adós felelőssége a stricli iuris szerződéseknél 425
3. §. Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél 426
1. Adós típusok a felelősség szempontjából. 2. Az adósi felelősséget meghatározó körülmények. 3. Vis maior. 4. Az adósi felelősség szabályai a klasszikus jogban.
5. Posztklasszikus és iustinianusi változások. 6. Mentesülés a kártérítési kötelezettség
alól
4. §. A. késedelem (mora) 433
1. Az adósi késedelem fogalma és feltételei. 2. Az adósi késedelem hatása az adós felelősségére. 3. A hitelezői „késedelem"
40. fejezet: A kötelem biztosítékai 437
1. §. A kötelem biztosítása általában 437
A) A kötelem biztosítékai fizetésképtelenség esetére 438
2. §. A kötelem személyi biztosítéka: a kezesség 438
1. A kezesség fogalma. 2. A kezesség története. 3. A fejlett kezesség főbb elvei
3. §. A kötelem dologi biztosítéka: a zálogjog 442
1. A zálogjog kialakulása. 2. A fiducia (cum credilore conlracla). 3. A pignus („kézizálog").
4. A hypolheca („jelzálog"). 5. A zálogjog keletkezése. 6. A zálogjog tárgya. 7. A zálogjog
tartalma. 8. Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén. 9. A zálogjog megszűnése
B) A kötelem biztosítékai a fizetőkészség előmozdítása érdekében 450
4. §. A kötbér (poena) 450
1. A kötbér fogalma. 2. A kötbér fajtái
5. §. A foglaló (arrha) 452
41. fejezet: A KÖTELMEK MÓDOSÍTÁSA 453
1. §. A kötelmek módosítása a római jogban 453
2. §. Az újítás (novatio) 454
1. A novatio általában. 2. A novatio necessaria. 3. A novatio a iustinianusi jogban
3. §. A kötelem alanyainak megváltozása 456
1. A kötelem átruházhatósága a római jogban. 2. A delegatio. 3. A inandalum agendi.
4. Az engedményezés (cessio). 5. A tartozásátvállalás (expromissio).
42. fejezet: A KÖTELMEK MEGSZŰNÉSE 460
1. §. A kötelmek megszűnése általában 460
2. §. A teljesítés (solutio) 460
1. A teljesítés fogalma. 2. A teljesítés mint kötelemszüntető ok. 3. A teljesítés feltételei
3. §. A kötelemtől való megszabadulás (liberatio) egyéb esetei 464
1. Liberatio ipso iure. 2. Liberatio per exceplionem. 3. Vegyes jellegű liberatiók
2. szakasz: Kötelmek szerződésekből
43. fejezet: A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 469
A) A szerződések általában 469
1. §. A római szerződés fogalma és története 469
1. A szerződés fogalma. 2. A szerződés (contractus) fogalma a római jogban. 3. A peresíthető pactumok kialakulása. 4. A szerződési ü'puskényszer oldásának egyéb eszközei
2. §. A szerződések érvényessége 475
1. A szerződés érvényességének fogalma. 2. A nem létező szerződés. 3. Az érvénytelen
szerződés
3. §. A szerződések hatályossága 477
1. A szerződés hatályosságának fogalma. 2. A hatálytalan szerződés
B) Az ügyleti hibák 478
4. §. Az akarathibák 478
1. Az akarathibák általában. 2. A tévedés (error). 3. Az egyoldalú fenntartás (reserualio
mentális). 4. A színlelés (simulatio). 5. A megtévesztés (dolus malus). 6. A kényszer és a
megfélemlítés (vis ac metus)
5. §. A nyilatkozati hibák 484
6. §. A joghatáshoz kapcsolódás hibái 484
1. A joghatáshoz kapcsolódás hibái általában. 2. A lehetetlen tartalmú szerződés. 3. A
törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés. 4. A meghatározhatatlan tartalmú
szerződés. 5. A pénzben nem kifejezhető tartalmú szerződés. 6. A joghatáshoz kapcsolódás egyéb hibái
44. fejezet: Az ARCHAIKUS JOG SZERZŐDÉSEI 488
1. §. Az archaikus jog szerződései általában 488
1. A szerződés az archaikus korban. 2. A legrégibb szerződések
2. §. A stipulatio 489
1. A stipulalio fogalma, története. 2. A stipulalio feltételei. 3. A stipulatio fajai. 4. A
stipulatio keresete. 5. A stipulatio alkalmazási köre
45. fejezet: A CSÁSZÁRKOR SZERZŐDÉSRENDSZERE ÁLTALÁBAN 493
1. A klasszikus kor szerződései. 2. A reálszerződések (conlraclus reales). 3. A verbálszerződések (contractus verbales). 4. A litterálszerződések (contractus litterales). 5. A
konszenzuálszerződések (contractus consensuales). 6. A posztklasszikus és a iustinianusi
kor szerződései
46. fejezet: A DOLOGÁTADÁSSAL LÉTREJÖVŐ SZERZŐDÉSEK (*CONTRACTUS REALES) 496
1. §. A kölcsön (mutuum) 496
1. A kölcsön kialakulása. 2. A kölcsön fogalma és elemei. 3. A tengeri kölcsön
2. §. A haszonkölcsön (commodatum) 498
1. A haszonkölcsön fogalma és elemei. 2. A haszonkölcsön és a kölcsön összevetése
3. §. A letét (deposüum) 500
1. A letét fogalma és elemei. 2. A letét különös nemei
4. §. A zálogszerződés 502
5. §. A névtelen szerződések (contractus innominati) 503
1. A névtelen szerződések kialakulása. 2. „Neves-névtelen" szerződések
47. fejezet: A PUSZTA MEGEGYEZÉSSEL LÉTREJÖVŐ SZERZŐDÉSEK (CONTRACTUS CONSENSUALES) 507
1. §. Az adásvétel (emptio venditio) 507
1. Az adásvétel fogalma. 2. Az adásvétel története. 3. Az adásvétel lényegi elemei.
4. A felek kötelezettségei. 5. A veszélyviselés. 6. Az eladói szavatosság. 7. Az adásvételnél előforduló mellékegyezmények
2. §. A bérlet (locatio conductio) 520
1. A római bérlet fogalma. 2. A római bérlet általában. 3. A dologbérlet (locatio
conductio rei). 4. A munkaszerződés (Hocatio conductio operarum). 5. A vállalkozási szerződés (Hocatio conductio operis). 6. Méltánytalan szabályok a locatio conductiónál
3. §. A megbízás (mandatum) 530
1. A megbízás története. 2. A megbízás fogalma és főbb elvei. 3. A felek jogai és kötelezettségei. 4. A megbízás speciális alkalmazásai
4. §. A társaság (socielas) 533
1. A római társaság fogalma. 2. A társaság történeti kialakulása. 3. A fejlett társaság
szabályai
48. fejezet: PERESÍTHETŐ PACTUMOK (PACTA VESTITA) 540
1. §. Apactumok általában 540
2. §. Járulékos paclumok (pacta adiecla) 541
3. §. A „praetori" és „császári" pactumok 541
1. Pacta praetoria. 2. Pacla legilima
3. szakasz: Kötelmek szerződésen kívüli tényállásokból
49. fejezet: KÖTELMEK SZERZŐDÉSSZERŰ TÉNYEKBŐL (OBL1GATIONES QUASI EX CONTRACTU) 547
1. §. A szerződésszerű tények általában 547
2. §. A jogalap nélküli gazdagodás (locupletatio iniusla) 548
1. A jogalap nélküli gazdagodás fogalmának kialakulása. 2. A jogalap nélküli gazdagodás fogalma. 3. Condictio indebiti. 4. Condidio causa dala causa non secula. 5. Condictio ob
turpem vei iniustam causam. 6. Condictio sine causa
3. §. A megbízás nélküli ügyvitel (negolium geslum) 551
1. A negolium geslum fogalma. 2. A negolium geslum szabályai
4. §. Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből 552
1. Gyámság (lulela). 2. Kötelmi hagyomány (legalum per damnalionem). 3. Véletlen közösség (communio incidens)
50. fejezet: kötelmek delictumokból (obligationes ex delicto) 554
1. §. Delictumok és crimenek a római jogban 554
1. Fogalmi alapvetés. 2. A deliktuális kötelmek kialakulása. 3. A delictumok és a
crimenek viszonya
A) Delictumok a római jogban 558
2. §. A delictumok általában 558
1. Adelictum fogalmi elemei. 2. A büntetőkeresetek
3. §. Az egyes delictumok 562
1. A civiljog szerinti delictumok. 2. A praetori jog szerinti delictumok
B) Crimenek a római jogban 571
4. §. Az egyes crimenek 571
1. Bevezetés. 2. Az archaikus kor „büntetőjoga". 3. A préklasszikus „büntetőjog".
4. A klasszikus kor „büntetőjoga". 5. A posztklasszikus és iustinianusi „büntetőjog"
51. fejezet: KÖTELMEK delictumszerű tényállásokból (obligationes quasi ex delicto) 578
1. A lakás gazdájának delictumszerű felelőssége. 2. Felelősség a nyilvános helyen elhelyezett és leeséssel fenyegető tárgyakért. 3. A hajósok és fogadósok delictumszerű felelőssége. 4. A kötelességszegő bíró felelőssége
52. fejezet: VEGYES kötelmek 580
1. Bevezetés. 2. Állatkárokból eredő kötelmek. 3. Tartási kötelmek. 4. Felmutatási kötelmek
53. fejezet: A RÓMAI KÖTELMI JOG TOVÁBBÉLÉSE 582
1. A kötelmi jog továbbélése általában. 2. A kötelmi jog fogalma és önálló rendszere.
3. A szerződési típus- és formaszabadság kialakulása. 4. A szerződési rendszer változásai. 5. A modern deliktuális felelősség és az önálló büntetőjog kialakulása. 6. A jogügyleti tan kialakítása

VI. rész: Öröklési jog
54. fejezet: ÁLTALÁNOS TANOK 593
1. §. Az öröklés eredete és lényege 593
1. Az öröklési jog fogalma. 2. Az öröklés az ókori Rómában. 3. A római öröklési jog
jellemzése
2. §. Az öröklési jogképesség 597
1. Az öröklési jogviszonyok alanyai. 2. Az öröklési jogképesség általában. 3. A törvényes
öröklési képesség (facultas ab intestato succedendi). 4. A végrendeleti öröklési képesség
(testamenti faclio )
3. §. Az öröklési viszonyok tárgya 601
4. §. Az öröklés folyamata 603
5. §. A római öröklési jog története 605
1. A civiljogi öröklési rend. 2. A praetori öröklési rend. 3. Az öröklés rendje a császárkorban
6. §. Az örökség megszerzésének módjai 608
1. Az örökség megszerzése a civiljog szerint. 2. Az örökség megszerzése a praetori jog
szerint. 3. A megnyílt örökség átháramlása. 4. A nyugvó hagyaték (hereditas iacens).
5. Uratlan hagyaték (bona vacanlia)
7. §. Az örökség megszerzésének és megtartásának akadályai 611
1. Incapacitas. 2. Indignitas
55. fejezet: A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS (SUCCESSIO AB INTESTATO) 613
1. §. A civiljogi törvényes öröklés rendje 613
1. A civiljogi törvényes öröklés lényege. 2. Az öröklési osztályok. 3. A civiljog törvényes
öröklési rendjének sajátosságai
2. §. A praetori jog törvényes öröklési rendje (bonorum possessio inteslati) 617
1. Az öröklési osztályok. 2. A császárkori jogszabályok kiegészítő szerepe
3. §. A iustinianusi törvényes öröklés rendje 619
1. Az öröklési osztályok. 2. A iustinianusi törvényes öröklési rend dogmatörténeti jelentősége
4. §. Törvényes öröklés polgárjogot nyert libertinxis után 623
56. fejezet: A VÉGRENDELETI ÖRÖKLÉS (SUCCESSIO SECUNDUM TABULAS) 624
1. §. A végrendeleti öröklés általában 624
1. A római végrendelet fogalma. 2. A római végrendelet tartalma. 3. A római végrendelet alakszerűségei
2. §. A végrendeletek érvényessége 630
1. A végrendelet érvényességének fogalma. 2. A nem létező végrendelet. 3. Az érvénytelen végrendelet
3. §. A végrendeletek hatályossága 637
1. A végrendelet hatályosságának fogalma. 2. A hatálytalan végrendelet
57. fejezet: A VÉGRENDELET ELLENÉRE VALÓ ÖRÖKLÉS (SUCCESSIO CONTRA TABULAS) 641
1. A végrendelet ellenére való öröklés indoka. 2. A végrendelet ellenére való öröklés
lényege
1. §. Az alaki mellőzhetetlenség 642
1. Alaki mellőzhetedenség a civiljogban. 2. Alaki mellőzhetetlenség a praetori jogban
2. §. Az anyagi mellőzhetetlenség 643
1. Az anyagi mellőzhetetlenség kialakulása. 2. A querela inofficiosi teslamenli
3. §. Mellőzhetetlenség a iustinianusi jogban 644
1. A mellőzhetetlenség szabályai a iustinianusi jogban. 2. A kötelesrész iránti igény jogi
természete
58. fejezet: Az ÖRÖKÖSÖK JOGI HELYZETE 648
1. §. Az örököstársak jogviszonyai 648
1. Az örököstársak jogi helyzete. 2. Osztályra bocsátás (collatio). 3. Növedékjog (ius
adcrescendi)
2. §. Az örökös és a hagyatéki hitelezők 650
1. A hagyatéki tartozások. 2. A túladósodott hagyaték örökösének védelme. 3. A hagyatéki hitelezők védelme. 4. A hagyatékkal szembeni követelések kielégítése
3. §. Az örökös jogvédelme 654
1. A civiljogi örökös keresete (heredilalis pelilio). 2. A praetori jogi örökös jogsegélye
(inlerdictum quorum bonorum). 3. Egyéb keresetek az öröklési jogban
59. fejezet: A HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KÜLÖNÖS JUTTATÁSOK 656
1. §. A hagyomány (legalum) 656
1. A halál esetére szóló különös juttatások általában. 2. A hagyomány (legalum)
2. §. A hitbizomány (fideicommissum) 659
3. §. Egyéb halál esetére szóló juttatások 660
1. A részhagyomány (partitio legata). 2. Az egyetemes hitbizomány (fideicommissum
universale). 3. Halál esetére szóló ajándékozás (mortis causa donatio). 4. Halál esetére
szóló egyéb juttatás (morlis causa capio)
60. fejezet: A RÓMAI ÖRÖKLÉSI JOG TOVÁBBÉLÉSE 663
1. Az öröklési jog fejlődése a középkorban. 2. Az öröklési jog fejlődése az újkorban.
3. Az öröklési jog rendszerének önállósulása

Mutatók
I. Forrásmutató 669
II. Név- és címmutató 680
III. Tárgymutató 687
Short table of contents 713

Témakörök