A római jog története és institúciói

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Földi András: A római jog története és institúciói ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	715 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-19-6073-0
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 40127/10. Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E tankönyv - és egyúttal kézikönyv - szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk.Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.
E munka nemzetközi viszonylatban is jelentős újítása, hogy a szerzők az Európánk kívüli jogrendszerekre is kiterjedően, mintegy globális panorámában tárják az olvasó elé a római jog továbblépését a középkortól napjainkig. Másfelől újszerű ez a könyv abban is, hogy a szerzők a római magánjog dogmatikáját a forrásokkal összhangban álló, de modern rendszerben ábrázolják. Nagy súlyt kapott az egyes jogi fogalmak pontos definiálása, a jogintézmények dogmatikai lényegének és gazdasági-társadalmi hátterének... Tovább

Tartalom

Előszó
Szakirodalmi tájékoztató
Idézési útmutató és rövidítésjegyzék
Bevezetés
A római jogi oktatás tárgya és jelentősége	3
1. §. A római jogi oktatás tárgya	3
2. §. A római jog oktatásának mai jelentősége	7
A római jog külső története
A római jog fejlődésének korszakai	13
A római állam és jog az archaikus korban	16
1. §. Az archaikus Róma társadalma	16
2. §. Az államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején	18
3. §. Normarendszerek az archaikus Rómában (ius, fas, mos)	26
A római állam és jog a kései köztársaság korában	30
1. §. A kései köztársaság korának társadalma	30
2. §. A kései köztársaság államszervezete	32
3. §. A kései köztársaság jogrendszere (preklasszikus jog)	37
A római állam és jog a pricipátus korában	44
1. §. A principátus korának társadalma	44
2. §. A principátus államszervezete	46
3. §. A principátus jogrendszere (klasszikus jog)	51
A római állam és jog a későcsászárkorban	55
1. §. A későcsászárkor társadalma	55
2. §. A későcsászárkor államszervezete	56
3. §. A későcsászárkor jogrendszere (posztklasszikus és iustinianusi jog)	61
Róma államközi kapcsolatai	64
1. §. Az archaikus Róma államközi kapcsolatai	64
2. §. Róma államközi kapcsolatai a kései köztársaság idején	65
3. §. A római birodalom államközi kapcsolatai a császárkorban	66
4. §. Az államközi kapcsolatok megjelenése a jogban	66
A jog (ius) fogalma és forrásai a rómaiaknál	68
A jog (ius) fogalma	68
1. §. A jog (ius) fogalma és kategóriái	68
2. §. A jogalkalmazás	72
A római jog forrásai	76
3. §. A szokásjog (consuetudo)	77
4. §. A törvény (lex)	78
5. §. A senatusi határozat (senatus consultum)	82
6. §. A magistratusok hirdetményei (edicta magistratuum)	83
7. §. A jogtudomány (iurisprudentia)	84
8. §. A császári rendeletek (constitutiones)	92
9. §. A iustinianusi kodifikáció	94
10. §. A római magánjog írásos emlékei	100
A római jog továbbélése a középkorban és az újkorban	103
1. §. A római jog Nyugaton a iustinianusi kodifikációig	105
2. §. A római jog és a jogtudomány a középkori Európában	112
3. §. A római jog továbbélése Európában	125
4. §. A római jog hatása Európán kívül	127
5. §. A római jog tudományának fejlődése az újkorban	131
6. §. A római jog Magyarországon	140
Eljárásjog
Általános tanok	151
1. §. A jogérvényesítés eszközei	151
2. §. A kereset (actio) fogalma a római jogban	154
3. §. Az elévülés	156
4. §. A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fikció	158
5. §. A bírósági szervezet Rómában	160
6. §. A római peres eljárás és a jogélet egyéb résztvevői	164
A peres eljárás	167
1. §. A civiljogi perrend (legis actiós eljárás)	171
2. §. A praetori perrend (formularis eljárás)	187
3. §. A császári perrend (cognitiós eljárás)	190
A nem peres eljárások	193
A végrehajtási eljárás	198
A római eljárásjog továbbélése	199
Személyi és családjog
A személyek
A személy fogalma a rómaiaknál	203
1. §. A jogképesség	203
2. §. A személyállapot (status)	205
A személyek kategóriái	207
1. §. A szabadok (liberis)	207
2. §. A rabszolgák (servi)	212
3. A félszabadok	216
A jogképességet befolyásoló tényezők	220
1. §. A capitis deminutio	220
2. §. A jogképességet befolyásoló egyéb tényezők	222
A cselekvőképesség	225
1. §. A cselekvőképesség a római jogban	225
2. §. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők	226
Egyéb jogalanyok a római jogban	230
1. §. A jogi személyek általában	230
2. §. A jogalanyisággal felruházott személyegyesülések	231
3. §. A jogalanyisággal felruházott vagyontömegek	234
A család
A család fogalma a rómaiaknál	236
1. §. A családjogi állapot (*status familiae)	236
2. §. A család és a rokonság	238
Az apai hatalom (patria potestas)	243
1. §. Az apai hatalom fogalma és tartalma	243
2. §. Az apai hatalom keletkezése és megszűnése	246
A házasság (matrimonium)	250
1. §. A házassági kötelék	250
2. §. Házassági vagyonjog	256
A gyámság és a gondnokság	261
1. §. A gyámság (tutela)	261
2. §. A gondnokság (cura)	264
A római személyi és családjog továbbélése	265
Dologi jog
Általános tanok	273
A dolgok	273
1. §. A dolog és a vagyon	276
2. §. A dolgok osztályozása	284
A tulajdon (proprietas)	284
1. §. A tulajdonjog jelentősége	285
2. §. A római tulajdon története	288
3. §. A római tulajdon fogalma	296
A birtok (possessio)	296
1. §. A birtok fogalma és eredete	292
2. §. A birtok fajai	302
3. §. A birtok megszerzése	308
4. §. A birtok megszerzése	310
5. §. A birtok védelme	311
A tulajdonjog részletes szabályai
A tulajdonjog megszerzése	317
1. §. A tulajdonszerzési módok általában	317
A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok	320
2. §. A mancipatio	320
3. §. Az in iure cessio	322
4. §. Az elbirtoklás (usucapio)	324
A ius gentiumon (ill. a ius naturalén) alapuló tulajdonszerzési módok	329
5. §. A tulajdon-traditio	329
6. §. A foglalás (*occupatio)	332
7. §. A kincstalálás (*thesauri inventio)	334
8. §. A dologegyesülés	334
9. §. A gyümölcsszerzés (*fructuum perceptio)	339
10. §. A feldolgozás (*specificatio)	342
A tulajdon megszűnése	343
A tulajdon védelme	345
1. §. A tulajdonvédelem általában	345
2. §. A civiljogi tulajdonos védelme (rei vindicatio)	346
3. §. A bonitár tulajdonos védelme (actio Publicana)	352
4. §. A tulajdonvédelem jogi eszközei	355
Idegen dologbeli jogok
A szolgalmak (sevitutes)	357
1. §. A szolgalom kialakulása és fogalma	357
2. §. A szolgalmak főbb elvei	358
3. §. A szolgalmak keletkezése és megszűnése	358
4. §. A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegélyek	359
5. §. A haszonjogok	360
6. §. Posztklasszikus és iustinianusi változások	361
Az örökhaszonbérlet (emphyteusis)	362
A felülépítményi jog (superficies)	365
A zálogjog	367
A római dologi jog továbbélése	369
Kötelmi jog
Általános tanok	379
A kötelem és a jogügylet	379
A kötelem (obligatio)	379
1. §. A kötelem fogalma és kialakulása	382
2. §. A kötelem fajai	384
A jogügylet (*negotium)	386
4. §. A jogügylet általában	386
5. §. A jogügyletek érvényessége	388
6. §. A jogügyletek hatályossága	394
7. §. A jogügyletek alkatrészei	396
A kötelem alanyai	400
1. §. A kötelemben szereplő személyek	400
2. §. Az ügyleti képviselet	402
3. §. Több adós vagy több hitelező a kötelemben	406
A kötelem tárgya	410
1. §. A szolgáltatások általában	410
2. §. A kártérítés	416
Felelősség a szolgáltatásért	424
1. §. A felelősség általában	424
2. §. Az adós felelőssége a stricti iuris szerződéseknél	425
3. §. Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél	426
4. §. A késedelem (mora)	433
A kötelem biztosítékai	437
1. §. A kötelem biztosítása általában	437
A kötelem biztosítékai fizetésképtelenség esetére	438
2. §. A kötelem személyi biztosítéka: a kezesség	438
3. §. A kötelem dologi biztosítéka: a zálogjog	442
A kötelem biztosítékai a fizetőképesség előmozdítása érdekében	450
4. §. A kötbér (poena)	450
5. §. A foglaló (arrha)	452
A kötelmek módosítása	469
1. §. A kötelmek módosítása a római jogban	469
2. §. Az újítás (innovatio)	469
3. §. A kötelem alanyainak megváltozása	475
A kötelmek megszűnése	477
1. §. A kötelmek megszűnése általában	460
2. §. A teljesítés (solutio)	464
3. §. A kötelemtől való megszabadulás (liberatio) egyéb esetei	456
Kötelmek szerződésekből
A szerződések általános szabályai	460
A szerződések általában	460
1. §. A római szerződés fogalma és története	460
2. §. A szerződések érvényessége	465
3. §. A szerződések hatályossága	470
Az ügyleti hibák	478
4. §. Az akarathibák	484
5. §. A nyilatkozati hibák	484
6. §. A joghatáshoz kapcsolódás hibái	488
Az archaikus jog szerződései	488
1. §. Az archaikus jog szerződései általában	489
2. §. A stipulatio	493
A császárkor szerződésrendszere általában	496
A dologátadással létrejövő szerződések (*contractus reales)	496
1. §. A kölcsön (mutuum)	498
2. §. A haszonkölcsön (commodatum)	498
3. §. A letét (depositum)	500
4. §. A zálogszerződés	502
5. §. A névtelen szerződések (*contractus innominati)	503
A puszta megegyezéssel létrejövő szerződések (*contractus consensuales)	507
1. §. Az adásvétel (emptio venditio)	507
2. §. A bérlet (locatio conductio)	520
3. §. A megbízás (mandatum)	530
4. §. A társaság (societas)	533
Peresíthető pactumok (*pacta vestita)	540
1. §. A pactumok általában	540
2. §. Járulékos pactumok (*pacta adiecta)	541
3. §. A "praetori" és "császári" pactumok	541
Kötelmek szerződések kívüli tényállásokból
Kötelmek szerződésszerű tényekből (obligationes quasi ex contractu)	547
1. §. A szerződésszerű tények általában	547
2. §. A jogalap nélküli gazdálkodás (*locupletatio iniusta)	548
3. §. A megbízás nélküli ügyvitel (negotium gestum)	551
4. §. Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből	552
Kötelmek delictumokból (obligationes ex delicto)	554
1. §. Delictumok és crimenek a római jogban	552
Delictumok a római jogban	558
2. §. A delictumok általában	558
3. §. Az egyes delictumok	562
Crimenek a római jogban	571
4. §. Az egyes crimenek	571
Kötelmek delictumszerű tényállásokból (obligationes quasi ex delicto)	578
Vegyes kötelmek	580
A római kötelmi jog továbbélése	582
Öröklési jog
Általános tanok	593
1. §. Az öröklés eredete és lényege	593
2. §. Az öröklési jogképesség	597
3. §. Az öröklési viszonyok tárgya	601
4. §. A római öröklési jog története	603
5. §. Az örökség megszerzésének módjai	605
6. §. Az örökség megszerzésének és megtartásának akadályai	608
A törvényes öröklés (successio ab intestatio)	611
1. §. A civiljog törvényes öröklési rendje (hereditas ab intestatio)	613
2. §. A praetori jog törvényes öröklési rendje (honorum possessio intestati)	613
3. §. A iustinianusi törvényes öröklés rendje	617
4. §. Törvényes öröklés polgárjogot nyert libertinus után	619
A végrendeleti öröklés (successio secundum tabulas)	621
1. §. A végrendeleti öröklés általában	623
2. §. A végrendeletek érvényessége	623
3. §. A végrendeletek hatályossága	625
A végrendelet ellenére való öröklés (successio contra tabulas)	641
1. §. Az alaki mellőzhetetlenség	642
2. §. Az anyagi mellőzhetetlenség	642
3. §. Mellőzhetetlenség a iustinianusi jogban	644
Az örökösök jogi helyzete	648
1. §. Az örököstársak jogviszonyai	648
2. §. Az örökös és a hagyatéki hitelezők	650
3. §. Az örökös jogvédelme	654
A halál esetére szóló különös juttatások	656
1. §. A hagyomány (legatum)	656
2. §. A hitbizomány (fideicomissum)	659
3. §. Egyéb halál esetére szóló juttatások	660
A római öröklési jog továbbélése	663
Mutatók
Forrásmutató	669
Név- és címmutató	680
Tárgymutató	687

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem