A római jog külső története és institutiói

Tartalom

BEVEZETÉS
1. §. A jog tárgyi értelemben. A jog alanyi értelemben 1
2. §. Illem. Vallás. Erkölcs 2
3. §. A római jog alanyi és tárgyi értelemben 3
4. §. A római jog tanulásának haszna 4
5. §. Római jogi tananyag. Módszer. Rendszer 7
ELSŐ KÖNYV
A RÓMAI JOG KÜLSŐ TÖRTÉNETE
ELSŐ CZÍM
A RÓMAI JOG JUSTINIANUS ELŐTT
6. §. A jogtörténet fogalma, felosztása, megismerésének forrásai. Segédtudományok 10
Első korszak.
A decemviratus előtti idők.
7. §. Róma földe 14
8. §. Patrícius. Cliens. Plebs. Libertinus 16
9. §. Alkotmány és kormányzat Servius Tullius előtt 18
10. §. Servius Tullius alkotmányreformja 21
11. §. Törvényhozó közgyűlések az első korszakban 25
12. §. Az alkotmány átalakúlása 28
13. §. A jogforrások története a XII tábláig bezárólag 30
Második korszak.
A decemviratus tói Augustusig.
14. §. A második korszak rövid jellemzése 34
15. §. Terület a második korszakban 35
16. §. Népesség a második korszakban 39
17. §. Kormányzás a második korszakban 42
18. §. Törvényhozó közgyűlések a második korszakban 40
19. §. A második korszak jogforrásai 49
20. §. Törvény a második korszakban 50
21. §. Tiszti hirdetmények a második korszakban 57
22. §. A jogtudósok tekintélye. Jogtudósok Antistius Labeoig 58
23. §. Jogi irodalom és oktatás a második korszakban 66
Harmadik korszak.
Angustustól Constantinnsig.
24. §. A fejedelmi korszak. A monarchia megalakúlása 68
25. §. A birodalom terűlete a harmadik korszakban 71
26. §. A birodalom népe a harmadik korszakban 75
27. §. Kormányzás a harmadik korszakban 76
28. §. Törvényhozás a harmadik korszakban 80
29. §. Jogforrások a harmadik korszakban. 1. Törvény 82
30. §. 2. Tanácsvégzés. 3. Tiszti hirdetmény 84
31. §. 4. Fejedelmi rendeletek 86
32. §. 5. A jogtudósok véleményei 88
33. §. Marcus Antistius Labeo és Caius Ateius Capito. Az iskolák 91
34. §. Az iskolákhoz nem csatlakozó jogtudósok. Az iskolák megszűnése 97
35. §. Az Antoninusok, Severusok s Gordianusok korának jogtudósai 100
36. §, A remek jogirodalom átnézete s az írók méltatása 107
37. §. A bölcsészet és a jogtudomány 111
38. §. A jogi oktatás a harmadik korszakban 114
Negyedik korszak.
Constantinustól Justinianusig.
39. §. A negyedik korszak nagy eseményei 115
40. §. Terűlet, népesség a negyedik korszakban 117
41. §. Kormányzás a negyedik korszakban 122
42. §. A jogforrások a negyedik korszakban 123
43. §. Jogi oktatás a negyedik korszakban 130
MÁSODIK CZÍM.
A RÓMAI JOG JUSTINIANUS KORÁBAN
44. §, A keletrómai birodalom. Justinianus. Tribonianus 133
45. §. Justinianus Codexe és az ötven döntvény 134
40. §. Digesták vagy Pandekták 135
47. §. Institutiók. A Codex második kiadása. Novellák 138
48. §. Justinianus codificatiójának méltatása és tanítása 140
HARMADIK CZÍM.
A RÓMAI JOG JUSTINIANUS UTÁN.
49. §. A római jog a keletrómai birodalomban 565-től 1453-ig 143
50. §. A római jog nyugaton a 6-11. század alatt 145
51. §. A gloflsatorok, commentátorok, humanisták 146
52. §. A római jog jelenleg a külföldön 148
53. §. A római jog hazánkban 151
54. §. A Justinianus törvényeinek régi kéziratai és kiadásai 154
55. §. Idézés a Corpus iurisból 157

MÁSODIK KÖNYV
A RÓMAI JOG INSTITUTIÓI
ELSŐ CZÍM.
ÁLTALÁNOS TANOK.
A) TÁRGYI JOG
56. §. Közjog, magánjog 163
57. §. Természeti, népek közti, polgári jog 165
58. §. Polgári, tiszti, idegen, rendes, rendkívüli, régi és új jog 168
59. §. Írott és nem írott, kényszerítő és engedő, közönséges és kivételes, általános,
részszerű és külön jog, szigorú jog, méltányosság 169
60. §. Törvényi jog, szokásjog 173
61. §. A jognak kötelező ereje, tekintettel az időre, területre, személyekre 173
62. §. Magyarázat. Analogia 178
63. §. A római jogforrások kritikája és magyarázása 180
B) A SZEMÉLYEK
64. §. Az ember mint jogalany 181
65. §. Szabadság 183
66. §. Polgárok, idegenek. Családfő, családtag 185
67. §. A jogi képesség kisebbűlése (capitis deminutio) 188
68. §. Jogi különbség a nem, a kor, az egészség, a becsület, a vallás, a foglalkozás
alapján 189
69. §. Rokonság. Atyafiság. Sógorság. Nemzetség 193
70. §. Lakhely. Távollét. Halál 195
71. §. Jogi személyek 197
C) A JOGTÁRGYAK
72. §. Jogtárgy. Dolog. Becsű 200
73. §. A dolgok gazdasági osztályozása 203
74. §. Magánjog szerinti forgalomban levő dolgok és ezen kívüli tárgyak 210
D) ALANYI JOG. JOGÜGYLET
75. §. Alanyi jog. Jogviszony. Jogintézmény. Szerzés. Gyakorlás. Összeütközés 213
76. §. Jogi cselekvény. Jogügylet 215
77. §. A jogügylet lényeges alkatrésze 218
78. §. A jogügylet esetleges alkatrészei 223
79. §. Hibás jogügyletek. A jogügyletek magyarázása. A jogosúltság megszűnése 228
E) PERJOG
Birósági szervezet (organisatio iudioiaria)
80. §. A jognak érvényesítése 230
81. §. Rendes eljárás. Magistratus. Bíróság 232
82. §. Bírói hatáskör. Bírói illetékesség 236
Perrendtartás (procedura civilis)
83. §. Átnézet 240
Legis aetio. Formula. Kereset
84. §. A legis actio 241
85. §. Eljárás sponsióval 247
86. §. A formula 248
87. §. A formulának rendkívüli alkatrészei 251
88. §. Záradék. Túlságos követelés 254
89. §. A kereset fogalma. A keresetek osztályozása 256
90. §. Az interdictum fogalma és viszonya az actióboz 263
91. §. A kereset megengedése, megtagadása, megszűnése 264
A per menete. Eldöntése
92. §. A per megindítása 266
93. §. A magistratus előtt (in iure) eljárás 268
94. §. A bíróság előtti (in iudicio) eljárás 272
95. §. A pernek eldöntése 276
96. §. A negyedik korszak perjogi reformjai 279
Perorvoslat. Végrehajtás
97. §. Az előbbi állapotba való visszahelyezés. Felebbezés 281
98. §. A végrehajtás fogalma. Fejlődése 284
99. §. A vagyon átengedése. Csőd. A bukott adós jogügyletei 287
MÁSODIK CZIM
A MAGÁNJOG RENDSZERE
ELSŐ RÉSZ
A VAGYONJOG
100. §. A vagyonjog rendszere 289
A birtoklás
101. §. A birtoklás. A birlalás 290
102. §. A birtoklás és birlalás tárgya, fajai, alanya, szerzése, joghatása 292
103. §. A birtoklás védelme. Megszűnése 295
DOLOGI JOGOK
Első fejezet
Tulajdonjog
104. §. A tulajdonjog fogalma s két alakja. Alanya. Tárgya. Szerzése 300
105. §. Tulajdonszerzés a ius civile szerint 303
106. §. A tulajdonnak szerzése a ius gentium szerint 309
107. §. Jogorvoslatok, a melyekkel a tulajdonos élhet 315
108. §. A tulajdonjog megszűnése. Különbség a tulajdonjog és a birtoklás közt 319
Második fejezet
Dologi jogok idegen dolgokra (iura in re aliena)
Szolgalmak
109. §. A szolgalmak fogalma és osztályozása 320
110. §. Telki szolgalmak 321
111. §. Személyes szolgalmak 324
112. §. Szolgalmak szerzése, védelme, megszűnése 325
Örökhaszonbérlet
113. §. Az örökhaszonbérlet és ennek előzője az ager vectigalis 328
Örökbérlet.
114. §. Az örökbérlet szerzése, védelme, megszűnése 330
Zálogjog
115. §. A zálogjog fogalma 331
116. §. A zálogjog szerzése. A zálogjogok közti sorrend 333
117. §. A zálogjog védelme. Megszűnése 337
KÖTELMI JOG
Első fejezet
Általános tanok a kötelmekről
118. §. A kötelem fogalma. Tartalma 340
119. §. A kötelmek osztályozása. A kötelmek forrásai 342
Második fejezet
Az egyes kötelmek
A) Kötelmek jogügyletekből
Kötelmek egyoldalú jogügyletekből
120. §. Élők közt vagy halál esetre szóló egyoldalú jogügyletek 347
Kötelmek szerződésekből
121. §. A kötelmi szerződések fogalma osztályozása, kezdetleges alakja 347
Verbál szerződés.
122. §. A stipulatio fogalma és alakja 350
Literál szerződés.
123. §. Könyvkövetelés. Syngrapha. Chirographum 352
Reál szerződések
124. §. A kölcsönszerződés 355
125. §. Haszonkölcsön 359
126. §. Letéti szerződés 361
127. §. Elzálogítási szerződés 363
128. §. A reál szerződések fejlődése. Innominát szerződések 363
Consensuál szerződések
129. §. Az adásvevési szerződés 367
130. §. Mellékegyezmények (pacta adiecta) az adásvevésnél 373
131. §. Keresetek az adásvevési szerződésből 375
132. §. A bérleti szerződés 376
133. §. A társasági szerződés 382
134. §. Megbízás 386
Kötelmek egyezményekből
135. §. Az egyezmények (pacta) 387
Kötelmek szerződésnek képzelt jogügyletekből.
136. §. A szerződésnek képzelt jogügyletek (quasi contractus) fogalma 392
B) Kötelmek vétségekből
137. §. Vétség. Szándékosság. Gondatlanság. Kár 398
138. §. Közönségesebb vétségek 401
Kötelmek tiltott cselekvénynek képzelt tényekből
139. §. A quasi delictum esetei 407
C) Kötelmek a törvényjelölte állapotokból
140. §. Állapotok, melyekhez a törvény kötelmet kapcsol 410
Harmadik fejezet
Több kötelemnek viszonya egymáshoz
141. §. Egyetemlegesség. Együttesség 412
142. §. Idegen tartozás elvállalása, behajthatása 417
143. §. A kötelmek megerősítése 420
Negyedik fejezet
A kötelmek módosúlása és megszűnése
144. §. A kötelem módosulása az alanyok változása nélkül 421
145. §. A kötelem módosúlása az alanyok változása mellett 423
146. §. A kötelem teljesítésének felfüggesztése 426
147. §. A kötelmek megszűnése 427
148. §. A dologi jog és kötelmi jog közti különbség 435
MÁSODIK RÉSZ
A CSALÁDJOG
Házassági jog
149. §. Család. Eljegyzés. Házasság 436
150. §. A házasság hatása a vagyonra 439
151. §. A hozományi követelés biztosítása. Hozományi keresetek 443
152. §. A házastársak egyéb vagyona 440
153. §. A házasság megszűnése. Ismétlése 448
Férji hatalom
154. §. Házassággal járó férji hatalom (manus matrimonii causa) 450
155. §. Színleges férji hatalom (manus fiducae causa) 453
Apai hatalom
156. §. Az apai hatalom fogalma, keletkezése 454
157. §. Az apai hatalomban foglalt jogok 458
158. §. Az apai hatalom megszűnése 461
159. §. A gyermek kötelességei és jogai a szülék irányában 463
Gyámság
160. §. A serdületlenek feletti gyámkodás 464
161. §. A serdűlt nők feletti gyámság (tutela mulierum) 468
Gondnokság
162. §. A gondnokság fogalma és nevezetesebb esetei 470
A családfői hatalom
163. §. A családfői hatalom (mancipium) fogalma 472
HARMADIK RÉSZ
ÖRÖKLÉSI JOG
164. §. Alapfogalmak 473
A) Egyetemes öröklés vagyis örökösödés (successio uni versalis)
165. §. Az örökösödés megnyílása 476
166. §. Polgári és praetori jog szerinti örökösödés 478
Végrendeleti örökösödés
167. §. A végrendelet (testamentum) fogalma 479
168. §. A végrendeleti alakok fejlődése 482
169. §. A végrendelet alakja Justinianus szerint 485
170. §. A végrendeletnek lényeges tartalma 487
171. §. Végrendelkezési képesség (testamenti faetio) 488
172. §. Helyettesítés (substitutio) 492
173. §. A végrendelet felnyitása, magyarázata, érvénytelenűlése 493
174. §. Fiókvógintézkedés (codioilli) 496
175. §. Végrendeleti örökösödés a praetori jog szerint 497
Végrendelet nélküli örökösödés
176. §. A végrendelet nélküli örökösödés a XII tábla szerint 498
177. §. Végrendelet nélküli örökösödés a praetori jog szerint 501
178. §. Végrendelet nélküli örökösödés a tanácsvégzések és fejedelmi rendeletek
szerint 505
179. §. Végrendelet nélküli örökösödés Justinianus Novellái szerint 506
180. §. Rendek és fokok sorában való meghivatás (successio ordinum et graduum) 509
Végrendelet elleni örökösödés
181. §. A mellőzhetetlenség a civiljog szerint 510
182. §. Mellőzhetetlen örökösödés a prastori jog szerint 511
183. §. A vérrokonsági köteles rész intézményének fejlődése 514
184. §. Kitagadás a 115-ik Novella szerint 517
185. §. A köteles rész a Justinianusi jogban 518
Az örökösödési jog érvényesítése
186. §. Az örökség megszerzése (acquisitio hereditatis) 520
187. §. Az örökség megszerzésénél figyelembe veendő idő és cselekvény 522
188. §. Az örökjogi szerzésnek terjedelme és hatása 524
189. §. Az átörökítés (transmissio). Növedékjog (ins accrescendi) 525
190. §. Betudás (collatio) 527
191. §. Az örökösnek jogkedvezményei. A hitelezők biztosítása 529
192. §. Keresetek, melyeket az örökös indíthat 530
B) Különös öröklés (successio singnlaris)
193. §. A hagyomány fogalma, fajai, rendelésének kellékei 536
194. §. A hagyományozás tárgya 538
195. §. A hagyományrendelés értelmezése és korlátozása 543
196. §. A hagyomány megszerzése. Növedékjog. Kereset 545
197. §. Hitbizomány (fideicommissum) 548
C) Vegyes öröklés (successio mixta)
198. §. A vegyes öröklés fogalma és esetei 550
Öröklési analógiák
199. §. Az örökség elbirtoklása, átruházása, hárúlása. Halálesetére való ajándékozás, juttatás 554
FÜGGELÉK
JOGESETEK A DIGESTÁKBOL
Birtoklás 563
Tulajdonjog 563
Szolgalmak 566
Zálogjog 569
Kötelmi jog 572
Öröklési jog 579

Témakörök