1.066.801

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A római jog compendiuma

Szerző
Budapest
Kiadó: Politzer-féle Könyvkiadóvállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 195 oldal
Sorozatcím: Jogi compendiumok gyűjteménye
Kötetszám: 18-19
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Második javított kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A római jog fejlődésében 4 korszakot különböztetünk meg. Az első korszakban Róma monarchikus alkotmánya átalakul köztársaságivá s a rendek végleg kialakulnak. E korszak végén az addig szokás és... Tovább

Előszó

A római jog fejlődésében 4 korszakot különböztetünk meg. Az első korszakban Róma monarchikus alkotmánya átalakul köztársaságivá s a rendek végleg kialakulnak. E korszak végén az addig szokás és vallási szabályok formájában fejlődött magánjog a 12 táblás törvény által irásba foglaltatik, s igy fölszabadul a pontifexek tekintélye alól. A magánjog érvényesitésének módja a legis actio. A második korszakban, mely a 12 táblás törvénytől a köztársaság végéig terjed, a jogfejlődés terén a praetor vezet. Az ő kezében van az igazságszolgáltatás, melynél mindinkább szabadabb teret nyit a szabad mérlegelésnek, különösen azáltal, hogy a legis-actionalis eljárás helyébe a sokkal hajlékonyabb formularis eljárást lépteti. A Diccletianusig terjedő harmadik korszakban a jogtudomány veszi át a vezérszerepet; az általa kifejtett elvek a biróra nézve kötelezőkké tétetnek. A peres eljárásban a formularis eljárás mellett utat tör magának az extraordinaria cognitio, miáltal a per kettéosztása a magistratus és a biró előtti eljárásra kezd megszünni. A negyedik korszakban a cognitionalis eljárás lesz a rendes eljárás, azaz a magistratus maga hozza az itéletet s nem utalja az ügyet biróhoz. Miután pedig a magistratus most császári hivatalt jelent, azért, valamint már előbb a jogtudósok müködésének és a törvényhozásnak, ugy most az igazságszolgáltatásnak is egyedüli forrása a császári akarat és tekintély lett. E fejlődésnek végén a Róma város szük nézeteihez mért városi jogból a birodalom hatalmas kiterjedéséhez alkalmazkodott birodalmi jog lett. Ezen fejlődésen alapul a jus civile és a jus gentiumnak mint azon 2 elemnek megkülönböztetése, melyekből a római birodalmi jog előállott. Ugy a jus civile, mint a jus gentium római jogot jelent. De mig a jus civile alatt római polgárság között keletkezett s csakis közöttük érvényes római jog értendő, addig a jus gentium a rómaiak s a velük érintkező idegen nemzetek között keletkezett s közöttük érvényben levő jogot jelenti. Amily mérvben nagyobbodik a birodalom területe, oly mérvben terjed a jus gentium területi érvényre is, melylyel szemben a tulajdonképeni jus civile csak ideig-óráig birja tartani sajátos nemzeti tulajdonságait, melyek a praetor, a jogtudósok s végül a császárság müködése által háttérbe szorittatván, helyt adnak a jus gentium által áthatott egységes birodalmi civiljognak.
A római jog történetét a jogforrásokon vizsgálván, szó lesz elsősorban a római nép által alkotmányos uton hozott törvényekről (leges). Ezt követik mint jogforrások a praetori edictum, a jogtudósok müködése és a senatusconsulta. Ezektől átveszi a tovább fejlesztés és bevezetés munkáját a fejedelmi rendelet, constutiones principum... Vissza

Tartalom

I. Könyv. Jogtörténeti bevezetés.
1. §. A római jog fejlődésének szakai 3
2. §. Leges 4
3. §. A praetori edictuin 8
4. §. A jogtudomány 10
5. §. Senatusconsulta 13
6. §. Constitutiones principum 14
7. §. A későbbi császári kor jogforrásai és a codifieatio 15
8. §. A római jog sorsa Justinianus után 19
9. §. A justinianusi törvények kéziratai és kiadásai 21
II. könyv- A római jog institutioi.
Általános rész.
I. Fejezet. Tárgyi jog.
1. Czim. A jogszabályok nemei 25
2. „ Jogforrások 28
3. „ A jogszabályok hatályossága 29
4. " A jogszabályok kritikája és magyarázata- 29
II. Fejezet. Alanyi jog.
l; Czim. A jog alanya.
1. §. A személyről általában i 31
2. §. Az emberek szabadság szempontjából 32
3. §. Az emberek az államban elfoglalt állásuk szempontjából 34
4. Az emberek a családi állás szempontjából 35
5. §. Statusperek 36
6. §. A cselekvési képesség 36
7. §. A jog- és cselekvési képességre befolyással levő
körülmények 37
8. §. A cselekvési képesség pótlása 39
9. §. A természeti személyiség keletkezése és megszűnése 40
10. §. A jogi személy 40
2. Czim. A jog tárgya.
1. §. Jogtárgyak 41
2. §. Az érték 42
3. §. A dolgok fajai 42
4. §. A vagyon 46
3. Czim. A jogok megszerzése és megszűnése.
1 §. A jogi tények 47
§. A jogügyletekről általában 48
3. §. Akarat és akaratnyilvánítás 49
4. §. Az indok 52
5. §. A jogügylet causa-ja 53
6. §. A jogügylet tartalma 53
7. §. A jogügylet hatásainak korlátolása esetleges mellékhatározmányok által 53
8. §. A fogyatékos jogügyletek 55
9. §. Az időfolyam 56
Perjog.
1. Czim. Bevezetés.
1. §. Általában 57
2. §. A keresetjog, (actio, kereset) 57
2. Czim. A perbeli személyek.
3. §. A magistratus 62
4. §. A biróság 63
5. §. Az arbitri, iudex és recuperatores kirendelése 63
6. §. Birói hatáskör 64
7. §. A perbeli képviselők , 64
8. §. Segédszemélyek - 65
3. Czim. Rendes eljárás.
I. Eljárás in iure.
9. §. A legis actiok - 66
10. §. A formularis eljárás általában 69
11. §. A sponsiok 70
12. §. A formula alkatrészei 71
13. §. Az exceptiok felosztása 73
14. §. A pluspetitio a formulában 74
15. §. A perbeidézés 75
16. §. A tárgyalás in iure 75
17. §. Interrogatio in iure 75
18. §. A cautiok 76
19. §. A litis contestatio 77
20. §. A per megszűnése in iure 78
IX Eljárás in iudicio.
21. §. Tárgyalás 79
22. §. A magibtratus felügyelete 80
23. §. ítélet 80
24. §. A per megszűnése in iudicio 81
25. §. Az iudicium fajai 81
26. §. A konok perlekedés büntései 81
4. Czim 27. §. Rendkivüli eljárás 82
5. Czim. Átmeneti alakzatok.
28. §. Praetoria stipulatio 83
29. §. Interdictum 83
30. §. Missio in prossessionem 84
31. §. In integrum restitutio 84
32. §. Pervorvoslatok 85
33. §. A végrehajtás 85
34. §. A csőd 86
Különös rész.
I. Fejezet. Dologi jog.
1. §. A dologi jogokról általában 88
2. §. A birtok 88
3. §. A birtok alanya 90
4. §. A birtok tárgya 90
5. §. A birtok megszerzése 90
6. §. A birtok elvesztése 91
7. §. Képviselet a birtoklásban 91
8. §. Birtokkeresetek 92
9. §. A possessorius keresetek 92
10. §. A birtokelméletek 94
11. §. A tulajdonjog 95
12. §. A közös tulajdon 97
18. §. A tulajdonjog tárgya 97
14. §. A tulajdonjog korlátai 97
15. §. A tulajdonjog megszerzése 98
16. §. Civiljogi szerzésmódok 99
17. §. Jus gentium szerinti szerzésmódok 101
18. §. A tulajdonjog elenyészése 104
19. §. A tulajdonos keresetei 104
20. §. A rei vindicatio 104
21. §. Negatoria in rem actio 105
22. §. Publiciena in rem actio 105
Az idegen dologbeli jogok.
23. §. A szolgalmak 106
24. §. A szolgalom fajai 107
25. §. A telki szogalmak 107
26. §. A személyes szolgalmak 108
27. §. A szolgalom megszerzése 110
28. § A szolgalom megszűnése 110
29. §. Az örökhaszonbérlet 111
30. §. Az örökbérlet 111
31. §. A zálogjog 112
32. §. A zálogjog tartalma 114
33. §. A zálogjog járulékos természete 114
34. §. A zálogjog forrásai 114
35. §, A zálogjog megszűnése 114
36. §. A zálogjogok találkozása 114
37. §. A záloghitelező jogorvoslatai 115
Kötelmi jog
I. A kötelmek általában.
A kötelem fogálma 117
A kötelmek osztályozása 118
A kötelem alanyai (correalitas solidaritas) 120
Nevezetesebb kötelmi tárgyak (pénzszolgáltatás, kártérítés,
kamat) 121
A kötelem változása.
A) A kötelmet tárgyilag változtató, tények (lehetetlenülés,
késedelem) 123
B) A kötelmet alanyilag változtató tények (cessio és adósság-átvállalás) 125
A kötelmek megerősítése és biztosítása 127
(const. debiti, kezesség, intercessio stb.) 128
A kötelmek megszűnése.
1. Ipso jure ható megszűnési okok 129
2. Ope exceptionis ható megszűnési okok 130
II. Az egyes kötelmek.
A kötelmek forrásai
A) Kötelmek jogügyletekből 132
a) A szerződés fajai 133
A XII. t. törv. szerződései 133
Verbál szerződés 133
Literál szerződés
Reál szerződések
Consensuál szerződések 139
b) Egyezmények 144
B) Kötelmek quasicontractusokból 145
C) Kötelmek delictumokból 149
D) Kötelmek quasidelictumokból 152
E) Törvényes kötelmek 153
IV. Fejezet. Családi jog.
I. czim. Házasság
1. §. A házasság személyes oldala 154
2. §. A házassági vagyonjog 156
II. czim. Az apai hatalom 158
III. Czim. A mancipium 160
IV. czim. A gyámság és gondnokság 161
V. Fejezet. Örökjog.
I. czim. Általában.
1. §. Az örökjog fogalma 163
2. §. Bonorum possessio 164
3. §. Az örökség megnyilása és megszerzése (delatio et
acquisitio hereditátis) 166
II. czim. Törvényes öröklés (mtestati hereditas).
4. §. Fejlődés a justinianusi novellákig 167
5. §. Justinianus 118-ik és 127-ik novellája 169
6. §. Öröklés a novellákon kivül 170
7. §. A libertinusok utáni öröklés 171
III. czim. Végrendeleti öröklés (testamenti hereditas).
8. §. A végrendelet alakja. 172
9. §. A végrendelet tartalma 173
10. §. Végrendelkezési képesség (testamenti factio) 175
11. §. A mellőzhetetlenség (v. szükség-örökjog) 175
12. §. A végrendelet érvénytelensége és érvénytelenné válása 178
IV. czim. Az örökség megszerzése s ennek joghatásai.
13. §. Az örökség megszerzése. (Aditio v. aquisitio hereditátis.) 178
14. §. Transmissio és accrescentia 179
15. §. Az örökös jogai és kötelezettségei 180
16. §. Az örökös keresetei 181
17. §. Az örököstársak viszonya 183
18. §. Az örökség elidegenítése és elvesztése 184
V. czim. Függelék az örökjoghoz.
19. §. A hagyományok.
A) A hagyomány fogalma, fajai és alakja 185
B) A hagyomány tárgya. Praelegatum 187
C) Dies veniens ós dies cedens 187
D) A hagyományozás korlátai és érvénytelensége 188
20. §. Egyetemes hitbizomány. (Fideicommissaria hereditas) 188
21. §. Mortis causa donatio (halálesetre szóló ajándékozás)
és mortis causa capio 189
22. §. Heredis institutio ex certa re 190
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem