Előszó | |
E munka alapeszméje | 1 |
A RÓMAI TÁRSADALOM ALAKULÁSA | |
Róma hatása az italiai népfajokra | 9 |
Róma város eredete | |
A latin és italiai népek csoportosulása összeházasodás és elegyülés következtében | |
Folytatás | 21 |
A latin és italiai népek fölvétele jogok engedményezése által | |
Római polgárjog; latin jog; italiai jog | |
Az italiai fajok visszahatása Rómára | |
A szövetségesek háboruja. Italia egysége | |
Róma hatása az Italián kívüli népfajokra | 36 |
Az idegen népfajok helyzete a római uralom alatt | |
Tartományok, szabad és szövetséges népek, barátságos viszonyban álló királyok | |
Az idegen fajok visszahatása a római kormányra | |
Az idegen népek elősegítik Caesar dícsvágyát | |
Folytatás | 49 |
Caesar és Pompejus háborúja | |
A tartományok Caesar mellett fognak pártot | |
A dictator törvényei; a római világ új szervezésének tervei | |
Folytatás | 58 |
Sallustius levele Caesarhoz a római világ újraszervezéséről | |
A dictator halála | |
Általános megdöbbenés a tartományokban | |
Ezek az ő fia, octavianus mellé csatlakoznak | |
A köztársaság vége | |
A RÓMAI VILÁG HALADÁSA A POLITIKAI ÉS KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉG FELÉ | |
Áttekintés a birodalomhoz tartozó emberfajok fölött | 71 |
Kelet: Kaukázusi nemzetek; armeniaiak; vegyes fajok Kis-Ázsiában; az arámi népek családja; Egyiptom; európai Görögország | |
Nyugat: Áfrikai fajok; a karthagói polgársultság; az iberiai család Hispaniában; a kimmeri-gall család Galliában; Britannia-sziget; Illyria; Pannonia; Thracia | |
Az egység felé való haladás a politikai intézmények által | 95 |
Tartományi intézmények Augustus alatt | |
Növekvő fontossága a tartományiaknak Tiberius és Caius császársága alatt | |
Claudius igazi atyja a tartományoknak | |
Polgárháborúk a tartományok szerepe | |
A római Julius és Claudius, és az italiai Flavius család kihalása | |
Tartományiak lépnek a császári trónra | |
Folytatás | 127 |
Hispan császárok: Trajanus; terjeszti a birodalom határait | |
Adrianus; intézményei; az edictum perpetuum | |
Marcus Aurelius Antoninus; edictum provinciale | |
Afrikai császárok: Septimius Severus; előszeretete kelet iránt; elősegíti a tartományok általános egyformásítását | |
Antoninus Garacalla; constitutiója | |
A római világ politikai egysége | |
A közigazgatási egység felé való haladás | 155 |
Gall és illyr császárok | |
A római civilisatio elterjed Galliában, Britannia szigetén és Illyriában | |
Gall császárság: Posthumius, Victoriunus, Victoria, a tábor anyja | |
Probus, Carus, Neumerianus | |
Diocletianus; politikai és közigazgatási intézményei; Italia beolvad a tartományokba | |
Constantinus a keresztyénséget az állam második vallásává teszi | |
Törvényei; curiák; testületek; colonatus, tartományi nemesség, hivatali aristokratia | |
A római világ közigazgatási egysége | |
A RÓMAI VILÁG HALADÁSA AZ EGYSÉG FELÉ A TÁRSADALMI EGYSÉG ÁLTAL | |
Egység felé való haaldás az irodalom és tudományok által | 171 |
A latin irodalom jelleme Italiában | |
Változatos jellemei a különböző tartományokban | |
Hispan-latin korszak: Seneca, Lucanus, martialis, Quintilianus | |
A görög irodalom újra éled Adrianus és az Antoniusok alatt | |
Pún-latin korszak: Fronto, Apulejus, Tertullianus | |
Folytatás | 196 |
Gall-latin irodalmi korszak | |
Római eszmék terjedése Galliában, a latin és görög irodalom által | |
A régi celta költészet jelleme | |
Latin tanulmányok Galliában az első és második század folyamán | |
Gyors haladásuk a harmadikban: Junius Posthumius, Numerianus, rhetorok és császárok | |
Az ékesszólás virágzott Galliában a tetrarchiai fejedelmek alatt; Eumenes, a két Mamertius, Nazarius, Pacatus | |
A gall-latin költői iskola: Ausonius, Paulinus, Sidonius Apollinaris | |
A gall korszak utolsó a latin irodalomban | |
Folytatás | 214 |
Társadalmi eszmék | |
Ezek még nem igen számosak Augustus századának íróinál; s az azután következő korszakban fejlődnek ki | |
Az egyenlőség tanának terjedése a népek közt, és a testvériség érzetének terjedése az emberek közt | |
Az új eszmék ékesszólása és költészete | |
A polgárosító Róma történelmi szempontja | |
Az örök élet apotheosisa | |
Az egység felé való haladás a jog által | 232 |
Róma polgári joga | |
Családi szervezet; atyai hatalom; férji hatalom; tulajdon; kötelmi jog; eljárás | |
Praetori jog | |
A méltányosság tana | |
A jog módosulása a köztársaság vége felé | |
A jog mindinkább közeledik a jus gentiumhoz | |
Az Alexander Severus alatti jogállapot | |
Iustinianus törvényhozása | |
HALADÁS AZ EGYSÉG FELÉ A VALLÁS ÁLTAL | |
A pogány kultusok tehetetlensége az egység megalkotásában. A keresztyénség diadala | 271 |
A római kormányzat erőfeszítése, hogy az összes kultusok egyesülését létesítse | |
A vallások két osztálya a birodalomban; némelyek készek az összeolvadásra; mások vonakodnak attól | |
Bölcseleti kísérletek ugyanezen czélra irányozva | |
Stoicusok | |
Pythagoricusok | |
Platonicusok | |
Ez utóbbiak sikerei; tanuk köré sorakoznak a pogány kultusok | |
Küzdenek a keresztyének ellen és legyőzetnek. Vallási egység, megalapítva a keresztyénség által | |
Róma történelme a keresztyénség szempontjából | 296 |
A Rómára és a római birodalomra vonatkozó keresztyén bizonyítékok két korszakból valók: az üldözés és a diadal korszakából | |
Róma rendeltetve volt a keresztyénség elterjesztésére; az egyház mit tanít e tekintetben | |
Róma dicsőítése Prudentius által | |
Szent Ágoston történelmi rendszere | |
Orosius Pál egyetemes történelme | |
A keresztyén társadalom folytatja a római társadalmat | |
A BARBÁR VILÁG | |
Róma hatása a barbár világra | 311 |
A barbár világ állapota időszámításunk első századában | |
Teuton csoport: germánok, svévek, skandinávok | |
Sarmát csoport: sarmátok, szlávok | |
Finn nemzetek csoportja | |
Mindezek helyzete; fölosztásuk; különböző szokásaik | |
A germánok, svévek, sarmátok főnemzetei | |
A birodalom szomszédsága által gyakorolt hatás a barbár világra | |
Arminius kisérlete a germánoknál, marobódé a svéveknél, Decebálé a sarmatáknál, a végett, hogy a barbár világot egységbe hozzák | |
Tervök meghiúsul | |
Általános béke a Rajnán és Dunán túl | |
Róma hatása a birodalmon kívül lakó barbár népekre | |
Gyarmatosítás | |
Kereskedés | |
Szövetkezések: a római nép barátai, szövetségesei, vendégei | |
Róma hatása a birodalom bensőjében levő barbár népekre | |
Barbárok átültetése tömegesen vagy egyénenként | |
Az áttelepültek helyzete Galliában és Pannoniában | |
A barbárok szolgálata római zászló alatt | |
Állandó segédcsapatok | |
Ideiglenes segédcsapatok | |
A nagy szövetségek korszaka | 340 |
Az odinismus harcza Skandinaviában | |
A gótok kiköltöznek a fekete tenger felé | |
Forradalmak Európa északi részében; a barbár világ átalakuláson megy át | |
A nagy szövetségek keletkezése; a frankok és allemánok a Rajnánál; burgondok a hercyni hegyekben; szászok az Elba torkolatánál; gót nemzetek a Dunánál | |
Ez új szövetségek jelleme; küzdelmeik és szövetkezéseik maguk közt, vagy a birodalommal | |
Róma polgárosító működése, részben lerontva, újra merészen megkezdődik | |
E működésre használt eszközök a második időszakban | |
Róma hatása a birodalmon kívül: a szövetkezések nagy terjedelmet öltenek | |
A gyarmatosítás csökken; Dacia és a tizedes földek odahagyása | |
Róma hatása bent a birodalomban | |
Befogadott szövetségesek; dedititii, laeti | |
A Caracalla törvénye által eszközölt változás az áttelepített barbárok helyzetében | |
A gótok keresztyénségre térése | |
A keresztyén vallás hatalmas segélyt nyujt a beolvasztáshoz | |
Ellenhatás a barbár világ részéről | 379 |
A finn nemzetek megjelenése Európa közepén | |
A húnok berohanása | |
A keleti gótok királysága lerontatik; a nyugati gótok a rómaiaktól kérnek menhelyet | |
Moesiába való befogadtatásuk föltételei | |
Föllázadnak Valeus ellen; Theodosius lecsillapítja őket | |
Az alánok, vandálok és svévek betörése Galliába és Hispaniába | |
A frankok és allemánok védelmezik Gallia határait;a beköltözők magukkal sodorják őket | |
Honorius és Alarich viszálya; a nyugati gótok elfoglalják Rómát | |
Athaulf a legrómaibb a barbár fejedelmek közt | |
A nyugati gótok letelepednek Aquitaniában; politikai szereplők a többi szövetségesekkel szemben | |
Attila a barbár császára | |
Berohan Galliába; a szövetségesek a rómaiakkal egyesülnek ellene | |
Nyugati gótok, frankok, burgondok, laetok | |
A szövetségesek törekesznek mindinkább függetlenűlni; ligájok; az arianismust teszik a barbárok keresztyén vallásává | |
A császári hatalom gyöngesége; fejetlenség a kormányon | |
A barbár párt túlhatalomra emelkedik | |
Barbár patriciusok dictaturája | |
Ricimer, Gondebaud, Orestes, Odoaker | |
Odoaker megszünteti a császári méltóságot nyugaton, s mint patricius kormányoz | |
Theodorich Italia királya | |
A római politika tevékenységét folytatják nyugaton a barbár királyok | |
Ugyanaz folyvást megmarad keleten a császársággal együtt, egészen Konstantinápolynak a törökök által történt elfoglalásáig | |
Zárszó | 398 |