Előszó
Részlet a könyvből:
Mikor a római augur jóslani készült, a lituussal kijelölte a tért, az úgynevezett templumot, mely közt a madarak röptéből megmondja a jövőt.
Nekünk szerényebb feladatunk van,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Mikor a római augur jóslani készült, a lituussal kijelölte a tért, az úgynevezett templumot, mely közt a madarak röptéből megmondja a jövőt.
Nekünk szerényebb feladatunk van, mert nem a bölcsen leplezett jövőt, hanem a múltat tárjuk fel, midőn honunknak annyi végzetes, annyi kétes és szomorú éveiből néhányat előtérbe léptetünk.
De miként az augur hajdan, úgy mi is kijelöljük a tért s rövid vázlatát függesztjük ide azon kornak, melyben elég változatos eseményeink lefolytak.
E része előadásunknak mint bevezetés, vagy műkitétellel - mint tárlat - expositio - tekintendő.
Ez időben, 1717-ben, Spanyolhonban egy nevezetes férfiú élt, Julius Alberoni bibornok, teljhatalmú s mindenható minisztere V. Fülöp spanyol királynak.
Történetünk pillanatig sem időzik az ibériai félszigeten; de e férfiúnak sokkal több befolyása volt egész Európára s következőleg honunk sorsára is, mint hogy mellőznünk lehetne róla annyit mondani, mennyit eseményeink korának jellemzésére említenünk elkerülhetlen.
Kevés emberrel játszott a sors különösebben, mondanók szeszélyesben, mint ezen emberrel, ki darab ideig Európa jövőjét tartotta kezeiben, vagy határozottabban szólva - vezette az örvény felé.
Vissza