Előszó | 9 |
A Rókus Kórház történet a reformkorszakig | 11 |
Kezdetleges kórházi állapotok a Rókus Kórház alapítása előtt | 11 |
Pesten és Budán működő kórházak | 13 |
A Rókus Kórház alapítására vonatkozó adatok | 18 |
A kórház építése, szervezeti és működési szabályzata | 22 |
Haffner Mihály kórházigazgató és városi főorvos betegforgalmi adatai és jelentései | 29 |
Bene Ferenc és Bossányi András igazgatók működése | 33 |
A kórház története a szabadságharcig | 37 |
A kórház működése Windisch Lipót igazgatása idején | 37 |
A kórház az 1831. évi kolerajárvány idején | 42 |
A Rókus kórházi személyzet létszáma és járandósága 1834-ben | 43 |
A Rókus Kórház Kerepesi úti szárnyépületének építése | 45 |
Windisch igazgató jelentése az 1839-40-ben végzett műtétekről és betegforgalomról | 47 |
Törekvések az orvosegyetem és a Rókus Kórház összekapcsolására a gyakorlati orvosképzés érdekében | 52 |
A Rókus Kórház működése a szabadságharcot megelőző időben | 54 |
A kórház működése a Kiegyezésig | 58 |
A Rókusi Kórházi orvosok az 1848/49. évi szabadságharcban | 58 |
Arányi Lajos kórboncnok működése | 61 |
Tormay Károly kimutatása a kórtermek, az ágyak és a személyzet számáról, továbbá a 10 évi betegforgalomról | 62 |
Semmelweis Ignác Fülöp működése | 65 |
Az 1854-55. évek kolerajárványa | 69 |
A Szent Rókus Kórház közkórházzá nyilványítása | 70 |
Rövid áttekintés az egészségügyi helyzetről a szabadságharc leverése után | 71 |
A Rókus Kórház helyzete, 1862-ben elkészült a Rókus Kórház Flór utcai szárnya | 73 |
Újból életbe lép a rendőruralom, Flór Ferencet állásából eltávolítják | 77 |
Hagymáz-, kolera- és himlőjárványok | 79 |
A kórház fejlődése a kiegyezéstől 1876-ig | 82 |
1864-ben a szembetegek számára fiókosztály nyílt meg | 82 |
Gondoskodás az elmebetegekről | 83 |
1866-ban kezdte meg működését az orr-gégészeti rendelő | 84 |
Az anyakórház és három fiókkórházának osztályai 1868-ban | 84 |
A hasonszenvi gyógymód bevezetése a Rókus Kórházban | 86 |
Orvosképzés a Rókus Kórházban | 87 |
A fertőző betegek elhelyezésére 1869-ben megnyílt az Üllői úti barakkfiókkórház | 88 |
Boncterem létesítése | 89 |
1871-72. évi himlő- és 1872-73. évi kolerajárvány | 89 |
Flór Ferenc halála | 90 |
A kórház fejlődése 1876-tól a századfordulóig | 91 |
A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XVI. t. c. | 91 |
Kórházak és gyógyintézetek Budapesten Gebhardt adatai szerint 1878-ban | 92 |
Gebhardt Lajos igazgató működésének ismertetése | 95 |
A Régi Dologházi fiókkórház megnyitása | 97 |
A kórház személyzete 1878-ban | 99 |
Elmebeteg-megfigyelő fiókosztály. Az elmebeteg kórházi elhelyezésének tarthatatlan helyzete | 100 |
Új Dologházi fiókkórház és a Rókus anyakórházhoz tartozó fiókkórházak | 101 |
Kapcsolat a Rókus Kórház és az orvosegyetem között | 102 |
A Rókus Kórház további fejlesztése | 103 |
Kimutatás az 1882. évben a Duna balparti kórházakban működő osztályokról és főorvosokról - Az 1874-1882.-i időszak betegforgalma | 105 |
Az Üllői úti Új Kórház | 108 |
Orr-gége- és fülészeti osztályok szervezése | 109 |
A kórház működése a századfordulótól az I. világháborúig | 112 |
Müller Kálmán a Duna-balparti kórházak igazgatójának működése | 112 |
Fogászati kezelés a Rókus Kórházban - Változások a főorvosi karban | 113 |
Kimutatás a Rókus Kórház és fiókjaiban 1883-tól 1888-ig működő fő- és rendelőorvosokról | 116 |
A Duna-balparti kórházak fejlődése. Megnyílik a Szent László Kórház | 121 |
A Közkórházi Orvostársulat megalakulása | 121 |
A Kórház igazgatása a századforduló idején | 125 |
1899-ben működésbe lép a Rókus Kórház röntgenlaboratóriuma | 126 |
Kimutatás az 1900. évben működött fő- és rendelőorvosokról | 127 |
A másodorvosok sztrájkja. A Rókus Kórházban kifogásolt hiányosságok. A Telepy utcai elemi iskolát 1910-ben kórházi célokra veszik igénybe | 131 |
A Rókus Kórház fejlődése Ángyán Béla igazgatása idején | 135 |
Központi laboratórium felállítása | 135 |
Kimutatás az 1913. évben a Rókus Kórház és az Új Dologházi fiókkórház főorvosairól | 137 |
A Bakáts téri szülészeti és nőgyógyászati osztály megnyitása | 137 |
Az I. Világháború és a Magyar Tanácsköztársaság | 140 |
A Rókus Kórház működése az I. világháború idején | 140 |
A Gyöngyösi úti szülészeti osztály megnyitása | 141 |
Újjászervezték a fővárosi közkórházak igazgatását | 142 |
A fővárosi közkórházak gazdagsági kezelésének új rendszre | 145 |
Megszervezik a Fővárosi Közkórházak Központi Ágynyilvántartóját | 146 |
A kórház működése az I. világháború után és a Magyar Tanácsköztársaság idején | 147 |
Az I. világháború befejezésével a kórházi betegek ellátásának súlyos válsága | 147 |
Tanácsköztársaság és annak egészségügyi politikája | 149 |
A Rókus Kórház működése a Tanácsköztársaság leverése után a felszabadulásig | 152 |
A proletárdiktatúra utáni "fehér terror" | 152 |
Változások a fővárosi karban | 154 |
Adjunktusi állások szervezése. Az urológiai klinika 1920-ban a Rókus Kórház urológiai sebészeti osztályán nyert elhelyezést | 155 |
Az ápolónőképzés kezdetlegessége és fejlődése | 160 |
A közkórházi orvosok fizetési osztályokba való besorolása | 161 |
A kórház működése a felszabadulásig | 162 |
A központi igazgatói állásra Gerlóczy Zsigmondot nevezték ki. Főorvos-titkári állások szervezése. Újból napirendre került az új Rókus Kórház építési programja | 162 |
A Madarász utcai Csecsemő- és Gyermekkórház megnyitása | 165 |
Összehasonlító táblázatos kimutatás az 1913. és 1929. években a Rókus Kórház és fiókjaiban működő orvosokról | 167 |
Gerlóczy Zsigmond közp. igazgató nyugalomba vonult. A Rókus Kórházi röntgenlaboratóriumi főorvosok működésének ismertetése | 170 |
A szülő és vetélő nők zavartalan kórházi elhelyezése céljából megnyílt a a "Gizella" szülőotthon | 171 |
A X. ker. Maglódi úti Szeretetotthont közkórházi célokra vették igénybe | 173 |
A Rókus Kórház és fiókjai osztályainak új elnevezése és a szervezett ágyak száma. Szervezett orvosi létszám 1933-ban | 175 |
Borszéky Károly utóda a központi igazgatói állásban Ritoók Zsigmond, az igazgató főorvosi állásban Wolff Károly | 178 |
Fogászati és szájsebészeti osztály létesítése. Fogorvosi nyugdíjazások és kinevezések | 180 |
Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet létesítése | 183 |
Az első kórházi véradóközpont hazánkban | 184 |
A Rókus Kórházi sebészeti osztályok átcsoportosítása. A Rókus kórbonctani osztály főorvosi munkaköréneki ellátása | 186 |
A II. világháború alatti takarékossági rendszabályok. Osztályok átszervezése a Kun utcai Fiókkórházban | 187 |
A fajgyűlölő politika a kórházakban | 192 |
A felszabadulást megelőző időszak a Rókus Kórházban | 193 |
A kórház működése a felszabadulástól 1950-ig | 195 |
A Rókus Kórház a felszabadulás után | 195 |
Forradalmi jellegű változások a betegek ellátásában és az egészségvédelemben. Az igazgatási teendők ellátása a felszabadulást követő években | 198 |
A Rókus Kórház és fiókjai szervezetében beállott változások | 201 |
A kórház mint megyei vezető kórház | 202 |
A Kórházak Működési Szabályzata. A Rókus Kórházat megyei jellegű kórházzá szervezték át | 202 |
A Rókus Kórház Tudományos Köre. Kliniko-pathológiai konferenciák. Orvosi Könyvtár | 204 |
A Pestmegyei Tanács Onkológiai Gondozója | 205 |
Pestmegyei Szülész Főorvosi Hivatal | 205 |
A Pestmegyei Tanács Tbc-gondozó Intézete | 206 |
A Pest megyei Tanács Egészséggondozó Intézete | 207 |
Pest megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás | 209 |
Pest megyei Tanács Idegbeteggondozó Inétzete | 210 |
Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza | 210 |
Gyermekosztály létesítése | 211 |
Orvostanhallgatók, orvosok és egészségügyi középkáderek képzése | 212 |
Ellenforradalmi események, Poklinikai rendelő. Orr-gége plasztikai osztláy | 213 |
Szervezeti változások a kórház gazdasági hivatalában | 217 |
1956., 1957., 1958. évekről szóló összehasonlító betegforgalmi statisztikai adatok | 218 |
Az orvosi személyzet beosztása 1958. év végén | 219 |
Jubiláris ünnepség a Rókus Kórház alapításának 175. évfordulója emlékére | 219 |
Befejezés | 223 |
Irodalom | 225 |
Névmutató | 229 |
Tárgymutató | 234 |