| Bevezetés | 10 |
| A haladás a felvilágosodás korában | 10 |
| A technikába és a tudományba vetett hit | 10 |
| A 18. századi művészet | 11 |
| Bájosság és érzékiség: a gáláns műfaj | 12 |
| Az új értékek elfogadása | 15 |
| A természet szemlélete | 17 |
| Mi a művész? | 18 |
| Goya: átmenet a 19. századba | 19 |
| Építészet | 21 |
| Emlékezet és feledés: a 18. század | 22 |
| A 18. századi kertek | 22 |
| Az arisztokrácia művészete | 26 |
| 1750: a stílusok keveredése | 28 |
| Az értelem szigorúsága: a klasszicizmus | 29 |
| A fürtöktől a díszítő csíkokig | 30 |
| Az esztétikai tudat | 31 |
| Winckelmann és a görög szobrászat | 31 |
| A 18. század Janus-arca | 33 |
| A francia rokokó | 36 |
| Ábrándozás és jólét | 36 |
| Az érzékiséget kifejező szimbólum: a rocaille | 38 |
| A női bájosság ábrázolása | 38 |
| A Pompadour-stílus | 40 |
| Az arisztrokrácia építészei | 41 |
| Stukkók és arabeszkek: a formák megváltoztatói | 42 |
| Németország rokokója | 43 |
| Balthasar Neumann Würzburgban | 44 |
| Zimmermannn Svábföldön és Bajorországban | 48 |
| Cuvilliés Münchenben | 49 |
| A Dientzenhoferek Prágában | 50 |
| A rokokó Drezdában, Berlinben és Bécsben | 51 |
| A rokokó epigonjai: Anglia és Itália | 52 |
| A spanyol királyi paloták | 53 |
| A klasszicizmus Piranestitől Ledoux-ig | 55 |
| A képzelet szülte építészet: Piranesi | 55 |
| Anglia: a neopalladianizmus | 57 |
| Lord Burlington és az építész-tájképfestő William Kent | 57 |
| A természeti rend dicsőítése: az angol kert | 58 |
| A görög stílus és a "házi klasszicizmus" | 59 |
| A neogót stílus és a festőiség | 61 |
| Itália és Borromini, Guarini, valamint Fontana öröksége | 63 |
| Az ésszerű rend: Franciaország | 64 |
| A klasszicizmus Németországban | 64 |
| A klasszicizmus Spanyolországban | 68 |
| Utópista építések: Boullée és Lequeu | 70 |
| Ledoux utópisztikus építészete | 72 |
| Szobrászat | 75 |
| A rokokótól a klasszicizmusig | 76 |
| Az aranyozott bronz, a terrakotta és a gipsz | 76 |
| A belső terek szobrászata: otthoni aktok és mellszobrok | 79 |
| A klasszicizmus: új divatirányzat? | 81 |
| A francia szobrászat csúcspontja | 81 |
| A rokokó előzményei | 81 |
| A kezdeti évek: Le Lorrain és Lemoyne | 81 |
| Bouchardon: a század legnagyobb alakja? | 82 |
| Madame Pompadour kedvence: Pigalle | 84 |
| Falconet aktjai | 84 |
| Elegancia és találékonyság: Caffieri | 84 |
| Madame du Barry pártfogoltja: Pajou | 86 |
| Clodion buja terrakottái | 88 |
| A század portréi: Houdon | 88 |
| Német és spanyol kivételek | 90 |
| Egyházi szobrászat Németországban | 90 |
| A spanyol szobrászat | 92 |
| Canova és Thorvaldsen | 94 |
| Ganova Rómában | 94 |
| Thorvaldsen ortodox klasszicizmusa | 98 |
| Festészet | 101 |
| Itália: árkádiától a pokolig | 102 |
| Velence | 102 |
| A freskófestészet mestere: Tiepolo | 105 |
| Tiepolo kortársai | 109 |
| Creti különös témái | 109 |
| Rosalba Carriera arcképei | 109 |
| Canaletto és a vedutafestők | 111 |
| Nagy képeslapok - olajfestéssel | 113 |
| Guardi: a veduták mestere | 114 |
| Longhi bölcs egyszerűsége | 114 |
| A nápolyi festők Spanyolországban | 116 |
| A római festők | 118 |
| Alessandro Magnasco fény-árnyék kontrasztjai | 119 |
| A 18. századi francia festészet | 120 |
| Largilliere és Rigaud: két század között | 120 |
| Watteau egyéni festői stílusa | 121 |
| Vigée-Lebrun képei | 124 |
| Lancret és Pater rokokó szellemisége | 124 |
| A rokokó fénykora: Boucher | 127 |
| Fragonard vagy Joie de vive | 129 |
| Chardin: a realizmus és a csendéletek | 133 |
| Chardin festőkortársai | 136 |
| Hubert Robert és Claude-Joseph Vernet tájképei | 137 |
| Maurice Quentin de La Tour | 138 |
| A polgárság új szószólója: Greuze | 138 |
| Az angol festészet | 140 |
| Hogarth a "modern erkölcsről" | 140 |
| Reynolds, az akadémikus festő | 145 |
| Allan Ramsay arcképei | 148 |
| Gainsborough: a "kisebb műfaj" mestere | 149 |
| Elfelejtett festők | 153 |
| Wilson tájképei | 153 |
| George Romney virtuozitása | 154 |
| A klasszicizmus előfutára: Gavin Hamilton | 157 |
| Angelica Kauffmann | 157 |
| Benjamin West epikus stílusa | 158 |
| A puritán társadalom krónikása: Capley | 159 |
| Az utolsó generáció: Hoppner és Raeburn | 159 |
| A romantika előfutára: Thomas Lawrence | 160 |
| Az ipari forradalom szelleme Joseph Wright művészetében | 162 |
| Az angol akvarellfestők | 164 |
| A 18. századi festészet másutt Európában | 166 |
| Az osztrák díszítőművészek | 166 |
| A német dekoratőrök | 168 |
| Anton Raphael Mengs | 170 |
| A flamand festészet | 170 |
| A holland festészet | 170 |
| A spanyol festészet | 174 |
| Külföldi festők V. Fülöp udvarában | 175 |
| A Királyi Kárpitkészítő Manufaktúra | 176 |
| Francisco de Goya Y Lucientes | 181 |
| Goya arcképei | 181 |
| A mester változatos tematikája | 182 |
| Művészetének örökérvényűsége | 184 |
| A másolástól a saját stílusig | 184 |
| Fiatalkori önarckép | 186 |
| Munkája elismerése | 187 |
| Betegség és elszigetelődés: Goya új festői világa | 187 |
| IV. Károly családja Goya szemével | 192 |
| Képek az arisztokráciáról | 192 |
| A háború szörnyűségei | 195 |
| Baljós idők | 197 |
| "Még tanulnom kell" | 198 |
| A mester halála | 200 |
| Bibliográfia | 201 |
Folytatás Microsoft-tal