Fülszöveg
Basile Jonas egy leányközépiskola irodalomtanára - maga se tudja, miért - egyik órája vége felé elszavalja tanítványainak saját költeményét. Ez a jelentéktelennek tűnő eset megdöbbentő következményekre vezet. Basile Jonast - aki tettével tudtán kívül vétett a "hasznosság és profit" jegyében lelki egyenruhába kényszerített társadalom törvényei ellen - megragadja a személytelen hatalmi gépezet, s akárcsak bibliai névrokonát a cethal, elnyeli. E tökéletesített modern cethal gyomrából azonban nincs menekvés.
Az 1929-ben született Ward Ruyslinck (eredeti nevén Raymond de Belsen), hazája, Hollandia legolvasottabb modern írója, kísérteties atmoszférájú utópiában száll szembe az elembertelenedéssel, azzal a haszonelvű felfogással, amely rezervátumba - afféle állatkertbe vagy még inkább panoptikumba - kényszeríti a zenét, a költészetet, az emberszeretetet, a lelkiismeretet: a homo mollis-t, azaz mindenkit, aki "időszerűtlenné" vált a céltudatosan berendezett jóléti társadalomban, aki...
Tovább
Fülszöveg
Basile Jonas egy leányközépiskola irodalomtanára - maga se tudja, miért - egyik órája vége felé elszavalja tanítványainak saját költeményét. Ez a jelentéktelennek tűnő eset megdöbbentő következményekre vezet. Basile Jonast - aki tettével tudtán kívül vétett a "hasznosság és profit" jegyében lelki egyenruhába kényszerített társadalom törvényei ellen - megragadja a személytelen hatalmi gépezet, s akárcsak bibliai névrokonát a cethal, elnyeli. E tökéletesített modern cethal gyomrából azonban nincs menekvés.
Az 1929-ben született Ward Ruyslinck (eredeti nevén Raymond de Belsen), hazája, Hollandia legolvasottabb modern írója, kísérteties atmoszférájú utópiában száll szembe az elembertelenedéssel, azzal a haszonelvű felfogással, amely rezervátumba - afféle állatkertbe vagy még inkább panoptikumba - kényszeríti a zenét, a költészetet, az emberszeretetet, a lelkiismeretet: a homo mollis-t, azaz mindenkit, aki "időszerűtlenné" vált a céltudatosan berendezett jóléti társadalomban, aki okvetlenkedésével csak gátolná az olajozottan gördülő gépezet működését, és nemkívánatos eszmékkel "mételyezné" az ifjúság sikeresen szabványosított elméjét. Basile Jonas középiskolai tanár is idekerül, ebbe a rezervátumba - mint kihalófélben lévő embertípus, aki az élet legfőbb értékét a művészetekben, a sokoldalúan képzett individuum kibontakozásában látja - naiv megszállott a nyers érdekre, a pénzre, a hatalomra épülő mechanizált világban. Utóvédje annak az életideálnak és embereszménynek, amelyet még a múlt század progresszív humanizmusa fogalmazott meg, s amely - Ruyslinck szerint - egyre védtelenebb, kiszolgáltatottabb a mai kapitalista viszonyok között. Basile Jonas naivul, fegyvertelenül - és természetesen reménytelenül - folytatja ezt az utóvédharcot a fizikai megsemmisülésig.
Ward Ruyslinck - a világirodalom nagy utópiáihoz híven - logikusan végiggondolja az elébe táruló társadalom jelenségeit. Gondolatait, szorongásait a jelenből kinagyított jelképekbe öltöztetve, felrajzolja e társadalom keserves közeljövőjét.
Az 1964-ben publikált regény több holland irodalmi díj kitüntetettje - már angolul, franciául, németül és románul is megjelent.
Vissza