A revízió és Franciaország

Előszó

Részlet:

"Revízió! Nem is oly régen a barátnál jóakaratú, - az ellenségnél gúnyos mosolyt váltott ki. Csak a mi szívünk telt meg tőle reménnyel, amely erőt adott az érte való küzdelemhez.
Bár születése megelőzte a trianoni békeszerződést, - csakhogy akkor még protestációnak hívták - nemzetközi polgárjoghoz csak lassan jutott. Eleinte csak a tisztalelkűek és a bátorszívűek ölelték magukhoz s adtak neki erőt. Ma már úgyszólván divatcikk lett. Diadalmasan járja be a világot s helyet erőszakolt ki magának a hatalmasok, a világ sorsát intézők tanácskozó asztalánál is. Egyszerűen odaült az asztalukhoz s tárgyalni kezdett velök. S ugyanazok az államférfiak, akik néhány évvel annakelőtte kézlegyintéssel, atyáskodó vállveregetéssel, vagy egy határozott nemmel intézték el, ma, ha nem is szívesen, de barátkoznak vele.
Az imént azt mondottam, hogy a revízió tulajdonképen filius ante patrem, állításomat igazolom. A Trianon 1920. évi június hó 4-én született meg, az ellene való harc azonban már 1918. évi október hó 30-án indult meg Eperjesen a csehellenes nemzeti tót tanácsnak elnökletem alatt történt megalakulásával, amely a küzdelmet azóta is állja.
Sőt, egy ideig a külföldön ez volt az egyetlen revíziós munka. Ha csak nem tekintjük annak az Országos Propaganda Iroda munkáját, melyben a Felvidék felszabadításáért folyó harcban Steier Lajos járt elől. 1919 nyara a tanuja annak, hogy az egész Lengyelország felfigyelt a Felvidék felszabadításáért folyó küzdelmünkre. Hontalanná lett tanácsunkat megértéssel fogadta a hivatalos Lengyelország s célkitűzéseinket beleillesztette külpolitikájába. A feltámadó Lengyelország sajtója is magáévá tette ügyünket s nyomán az egész világsajtó foglalkozott a felvidéki, illetve a tót kérdéssel. S midőn 1919 őszén tanácsunknak rutén képviselőkkel történt kiegészítése után Rómába jövünk, nem sok erőlködésbe kerül, hogy az olasz sajtót is meghódítsuk s a hivatalos olasz körök megértő támogatását megnyerjük." Vissza