A revízió és Délmagyarország

Előszó

Részlet:

"Amikor revízióról szólunk, tudnunk és éreznünk kell, hogy itt nem divatosan tetszetős jelszóról és hangzatos politikai programmról, vagy csupán a közelmult fényének visszavarázsolásáról, hanem lényegében a magyar államiság fennmaradásáról és nemzetünk létkérdéséről van szó.
Az a körülmény, hogy a szövetségeseitől támogatott Franciaország a páriskörnyéki békeparancsokban a német veszedelem elleni védekezésül közép- és délkeleteurópai politikáját az ezeréves magyar birodalom feldarabolásával a szlávság hatalmi túlsúlyára építette fel, Magyarország számára egyenesen katasztrófális helyzetet teremtett, melynek elviselhetetlenségét és végzetességét Kasszandra-jóslatként Bethlen István gr. harsogta a nemzet és a világ fülébe a szláv harapófogóról szóló riadójával. Ha ez a harapófogó, melynek egyik karja Szobnál, a másik pedig Szabadkánál van, egyszer összecsukódnék, akkor valóban és a feltámadás reménye nélkül fuimus Troes et fuit Ilion!
Ez az a pont, amelyen a magyar revízió problémája az európai politika és az annyira ócsárolt európai hatalmi egyensúly kérdésévé szélesedik, mert sem Németország és Ausztria, sem Olaszország és Görögország, sőt még Románia szempontjából sem lehet közömbös, hogy a trianoni határok közé szorított és így a szláv áradat hullámtörő gátjának szerepére alkalmatlanná vált Csonkaország végleg elsodortassék és ennek természetes folyományaként a szláv impérium rövid időn belül feltartózhatatlanul Szalonikiig és az isztriai félsziget déli csúcsáig kiterjesztessék. (Mutatis mutandum, hasonló veszedelem fenyegetné a magyar államiságot Anschluss esetén a németség délkeletre irányuló expanziv törekvéseitől is.)" Vissza