A rétegtani osztályozás, nevezéktan és gyakorlati alkalmazásuk irányelvei

Előszó

A rétegtan tudományának művelői, az úttörők alapvető munkássága óta kitartóan törekednek arra, hogy kutatási eredményeiket nemzetközileg egységes rendszerré fejlesszék és a legfontosabb fogalmak egyértelmű használatát kialakítsák. A rétegtan születése óta eltelt két évszázad alatt tudománytörténeti korszakok követték egymást a rétegtani osztályozás alapvető nézőpontjainak megváltozása szerint.
A XVIII. sz. végén Werner Gottlob Ábrahám elsőként foglalta rendszerbe a bányászati gyakorlat évszázados litosztratigráfiai tapasztalatait. Néhány évtizeddel később William Smith a biosztratigráfia fejlődésének vetette meg az alapjait. A földtani térképezés gyors elterjedése serkentőleg hatott a rétegtani osztályozás és nevezéktan fejlődésére; a széles körű egységesítés legfontosabb fórumai pedig a nemzetközi geológiai kongresszusok lettek. Már az 1878. évi párizsi I. Nemzetközi Geológiai Kongresszus programjába vette a rétegtani osztályozás és nevezéktan egységesítését és ezen a téren az 1881. évi bolognai II. Nemzetközi Geológiai Kongresszus (a magyar geológusok aktív részvételével) már jelentős eredményeket ért el. A litosztratigráfiai, majd az életfejlődési alapon kidolgozott kronosztratigráfiai és végül a kettős rétegtani nevezéktan korszakos egymásra-következése hazai földtani térképeink jelkulcsaiban is nyomon követhető. Vissza