Fülszöveg
Székely Júlia muzsikusból lett író. 1934-ben diplomázott a Zeneművészeti Főiskolán Bartók tanítványaként. Közben elvégezte a Színművészeti Főiskola rendezői tanfolyamát is Hevesi Sándornál. Még mint hangversenyező pianista kezdett írni. Első regénye, A repülő egér 1939-ben jelent meg, merész, formabontó kísérlet volt. Egyik későbbi műve, Az ötödik parancsolat is újszerű, addig még nem alkalmazott formájával lepte meg olvasóit. legtöbb regénye zenei tárgyú, ezeket is az életrajzregények hagyományos formájának felbontása s az új forma szigorú fegyelme jellemzi. A Bartók tanár úr, A halhatatlan kedves, a Chopin Párizsban, A magyar Orpheusz és a többi zenei tárgyú könyve hiteles zenetörténeti adatok mellett eleven közvetlenséggel számol be az írónő személyes élményeiről.
Székely Júlia könyvei, színdarabjai, rádió- és tévédrámái közül több olasz, francia, spanyol, német és cseh nyelven is megjelent.
Egy jómódú pesti fiatalember öngyilkosságot követ el a harmincas években. Az...
Tovább
Fülszöveg
Székely Júlia muzsikusból lett író. 1934-ben diplomázott a Zeneművészeti Főiskolán Bartók tanítványaként. Közben elvégezte a Színművészeti Főiskola rendezői tanfolyamát is Hevesi Sándornál. Még mint hangversenyező pianista kezdett írni. Első regénye, A repülő egér 1939-ben jelent meg, merész, formabontó kísérlet volt. Egyik későbbi műve, Az ötödik parancsolat is újszerű, addig még nem alkalmazott formájával lepte meg olvasóit. legtöbb regénye zenei tárgyú, ezeket is az életrajzregények hagyományos formájának felbontása s az új forma szigorú fegyelme jellemzi. A Bartók tanár úr, A halhatatlan kedves, a Chopin Párizsban, A magyar Orpheusz és a többi zenei tárgyú könyve hiteles zenetörténeti adatok mellett eleven közvetlenséggel számol be az írónő személyes élményeiről.
Székely Júlia könyvei, színdarabjai, rádió- és tévédrámái közül több olasz, francia, spanyol, német és cseh nyelven is megjelent.
Egy jómódú pesti fiatalember öngyilkosságot követ el a harmincas években. Az eseményekről az Esti Lap híréből értesülünk először. Az újságot áruló rikkancs értetlenül áll az eset előtt: miért akar valaki meghalni, ha autója van? "Talán csak nem az ijedtség volt az oka, mert a múltkoriban - néhány korona reményében - majdnem elgázoltattam magam?" A rendőrt azért furdalja a lelkiismeret, mert gyakran fölírta rendzavarásért, a házmestert meg azért, mert a megboldogultat még gyermekkorában visszajuttatta a szobafogságba. Az öngyilkos férfi környezetének tagjai mondják el véleményüket, emlékeiket. Majd szűkül a kör: szót kapnak a családtagok, a barát, a két nő - akit "szeretett" és aki "szerette" -, és az önvallomásszerű elmélkedésekből kibontakozik az immár halott főszereplő élete. Az emberek első megrendülésükben önmagukat hibáztatják, majd sorra ürügyeket keresnek, hogy másra háríthassák a felelősséget. Miközben az olvasó előtt föltárulnak az öngyilkosság okai, megismerünk tizenkét embert, és képet kapunk a háború előtti Pest életéről.
Székely Júlia első, nagy sikert aratott regényének átdolgozott kiadását tartja a kezében az olvasó.
Vissza