Előszó
Részlet:
"November vége felé, egy szombat este,a falu kocsmájának ajtófelén, egészen szabályos plakát díszelgett, csak éppen, hogy kézírással írták volt meg. Három név szerepelt rajta, úgymint:
Mister Fred, a hírneves angol akrobata.
Miss Palma magyar szólótáncokkal s elragadó dalaival.
Mister Tom, bűvész mutatványaival.
Lehetett már kilenc óra felé. A kocsma nagy ivójában, deszkákból rótt emelvényen, Palma kisasszony már elénekelte érzékeny dalocskáját a kis kadettról és elropta szólóját.
Mister Tom az öltözőnek torlaszolt kármentő mögött azalatt sikeresen felvarrt lilaszín frakkja könyökén, egy kék betoldásra, egy barna foltot. Törődött, agg volt és a pofája olyan, hogy a majmok szépségversenyén nem nyert volna díjat.
Mister Fred homloka kopasz koros kisgazdával poharazott.
Mister Fred homloka kopasz volt, el a tarkójáig, egy keskeny hajpamat kivételével, mely, mint valami híd vezetett át a két halántékán szürkülő, agyon kenceficélt hajzathoz. Arca beesett volt as élesztőszínű a nélkülözésektől s rosszultápláltságtól.
Mister Fred, szegény,a kupica felhajtása után olyan daliás férfiszépségnek hatott. Valamelyest elősegítette ezt az is, hogy az első tekintet önkénytelen vöröses Vilmos-császár-bajuszán akadt meg, mely láthatólag egyedül részesült egész külsejéből a régi gondozásban.
Lám, a három koros s potrohoz gazda is őt választotta ki a társulatból a megtiszteltetésre, hogy immár a negyedik kupica barackpálinkát nyelessék le vele.
Mister Fred, a szegény, a kupica felhajtása után olyan képet vágott, int aki kenyerét pocsékba ejtette. Úgy tetszett, nem túl rugékonyan emelkedik fel székéről sem, mikor aztán, a szobából hátulról kerülve a másik ivóba, a kármentő lepedője alól bújt elő és föllépett a deszkákra.
Felállott és keserű arcával ildomos csókocskát hintett a nagyérdemű közönségnek."
Vissza