A rendszerváltás politikájának fő jellemzői Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában

Előszó

A három volt jugoszláv tagköztársaság a politikai fejlődés szempontjából jelentős mértékben eltérő vonásokkal rendelkezik, fő vonásaiban a kelet- és közép-európai átmenet különböző típusait jeleníti meg a politikai folyamatok, a parlamentarizmus, a többpártrendszer megteremtése felé való haladás tekintetében. A politikai fejlődés nem minden esetben esik egybe az alkotmányozás, az alkotmányfejlődés menetével, így nem feltétlenül tükröződik az alkotmányokban sem. A demokratikus politikai intézmények kialakulása, a pártrendszerek, a választási rendszerek, a politikai rendszer egyéb elemeinek működése, a demokrácia teljesítőképessége szempontjából Szerbia áll a leggyengébben, Szlovénia halad az élen, Horvátország pedig a kettő között mintegy köztes, átmeneti fejlődési variánst testesít meg. Az elemzők által a fentiekből következő első felteendő kérdés az, hogy ennek milyen tradicionális társadalmi-történeti, közjogi és politikai okai vannak. A következő rövid analízis a három utódállam rendszerváltozási folyamatainak néhány politikatudományi szempontból releváns aspektusát kívánja felvillantani, ami hozzájárulhat egy teljesebb kép kialakításához a délszláv válsághelyzetről. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a téma történeti és nemzetközi összefüggései nélkül nem lehet e folyamatokat értelmezni. Jelen tanulmánynak azonban nem feladata, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon, mindössze a délszláv alkotmányozási folyamat politikai fejlődésbeli hátterének felvillantása a kitűzött cél. A három utódállam párhuzamos vizsgálata egyedülálló lehetőséget biztosít a komparatív elemzésre, a rendszerváltás különböző típusainak bemutatására, a közös és sajátos vonások megkeresésére, egy kelet-közép-európai tranzitológia kialakításának elősegítésére. A három volt tagköztársaság átalakulásának elemzése azt is bizonyítja, hogy egyiket sem lehet egy közös, minden országra ráhúzható kelet-európai séma alapján megérteni, értékelni. A jugoszláv előtörténet, a rendszerváltozást közvetlenül megelőző és meghatározó tényezők, és a rendszerváltást kísérő sajátos körülmények miatt e régióban sok minden másképpen alakult, mint a többi rendszerváltó országban.
A rendszerváltozás folyamatában kronológiailag három fejlődési periódust kell politikai-alkotmányfejlődési szempontból megkülönböztetni, mind Szerbia, mind Horvátország, mind Szlovénia esetében. Ezek a periódusok nagyjából egybeesnek mindhárom volt tagköztársaság esetében. Vissza