A rendszerváltás haszonélvezői

Fülszöveg

A titkok megismerésének szakadatlan vágya hajt bennünket, amikor egy-egy könyvet kíváncsian kezünkbe veszünk. Aki ezt a könyvet kezébe veszi, nem fog csalódni.
Pozsgai József műve olyan korba, olyan tájakra visz bennünket, ahol úgy hisszük, otthon vagyunk. A szerző kortársunk, és kortörténetet ír. Mit tud még nekünk mondani? Nekünk, akik ott voltunk, ahol ő; azt csináltuk, amit ő. S itt jön a meglepetés. Mi, akik Stendhal Pármai kolostor című regényének hőséhez, Del Dongo márkihoz hasonlóan - aki úgy bóklászott a waterlo-i csatatéren, hogy nem tudta, a világtörténelemben sétál - magunk sem tudtuk, hogy világtörténelmet csinálunk.
A szerző viszont tud valamit erről a világtörténelemről. Sokkal többet, mint mi, akik beavatottaknak hittük magunkat. Lehet, hogy neki kevesebb jutott a tettekből, de utánajárt a dolgoknak. Mi pedig tettük, amit tettünk, de nem mindig tudtuk, mit teszünk.
Utánajárni a dolgoknak, ha jól meggondolom, az is cselekedet. S mint minden cselekedet, kockázatos. Kockázatot vállalni: bátorság. Pozsgai József előnyös, vonzó tulajdonságai adnak erőt ennek a könyvnek: újságírói tehetsége, analizáló és szintetizáló képessége; nagy tudása, a források, bizonyítékok feltárásában való mesteri jártassága; na és a bátorsága.
Ha az egész művet jellemezni akarnám, azt mondanám, az egyik legjobb riport a XX. század második feléről, különösen hazánkról és Közép-Európáról. Vissza