Fülszöveg
Michel Foucault A rendellenesekről szóló előadásokat, amelyeket a tudás és a hatalom kérdéseinek és összefüggéseinek szentelt, 1975. január-március között tartotta a Collége de Francéban. Ezekben azokat az elemzéseit fejleszti tovább, amelyeket az 1970-es évek elején kezdett meg, és amelyekből a Felügyelet és büntetés, illetve A tudás akarása című művek is születtek: a fegyelmező és normalizáló hatalom, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó orvosi, pszichiátriai, kriminológiai stb. „embertudományok'' megjelenéséről van szó, amelyek létrehozzák a „rendellenes" individuum alakját.
Foucault rendkívül sokszínű és terjedelmes forrásanyagon közeledik a „rendellenes" egyének problémájához. Elemzései az igazságszolgáltatásban a 19. század óta egyre fontosabbá váló pszichiátriai szakértői véleményekből indulnak ki, majd felvázolják az ösztön és a vágy genealógiáját a gyónásban és a lelkivezetésben igen nagy szerepet játszó vallomás technikái alapján.
A 20. századi „rendellenes egyének"...
Tovább
Fülszöveg
Michel Foucault A rendellenesekről szóló előadásokat, amelyeket a tudás és a hatalom kérdéseinek és összefüggéseinek szentelt, 1975. január-március között tartotta a Collége de Francéban. Ezekben azokat az elemzéseit fejleszti tovább, amelyeket az 1970-es évek elején kezdett meg, és amelyekből a Felügyelet és büntetés, illetve A tudás akarása című művek is születtek: a fegyelmező és normalizáló hatalom, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó orvosi, pszichiátriai, kriminológiai stb. „embertudományok'' megjelenéséről van szó, amelyek létrehozzák a „rendellenes" individuum alakját.
Foucault rendkívül sokszínű és terjedelmes forrásanyagon közeledik a „rendellenes" egyének problémájához. Elemzései az igazságszolgáltatásban a 19. század óta egyre fontosabbá váló pszichiátriai szakértői véleményekből indulnak ki, majd felvázolják az ösztön és a vágy genealógiáját a gyónásban és a lelkivezetésben igen nagy szerepet játszó vallomás technikái alapján.
A 20. századi „rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Michel Foucault A rendellenesekről szóló előadásokat, amelyeket a tudás és a hatalom kérdéseinek és összefüggéseinek szentelt, 1975. január-március között tartotta a Collége de Francéban. Ezekben azokat az elemzéseit fejleszti tovább, amelyeket az 1970-es évek elején kezdett meg, és amelyekből a Felügyelet és büntetés, illetve A tudás akarása című művek is születtek: a fegyelmező és normalizáló hatalom, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó orvosi, pszichiátriai, kriminológiai stb. „embertudományok" megjelenéséről van szó, amelyek létrehozzák a „rendellenes" individuum alakját.
Foucault rendkívül sokszínű és terjedelmes forrásanyagon közeledik a „rendellenes" egyének problémájához. Elemzései az igazságszolgáltatásban a 19. század óta egyre fontosabbá váló pszichiátriai szakértői véleményekből indulnak ki, majd felvázolják az ösztön és a vágy genealógiáját a gyónásban és a lelkivezetésben igen nagy szerepet játszó vallomás technikái alapján.
A 20. századi „rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kis-család megfegyelmezése érdekében.
Vissza