A reménység esztendei

Fülszöveg

Nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is számos tehetség gyülekezett a Nemzeti Parasztpárt zászlaja alá, amely így a nemzet nagy középpártja lehetett volna, a magyarság és a parasztegység pártja. E nélkül a szerep nélkül csak kisegítő szerep jutott osztályrészül. A koalíció nem volt kíváncsi a párt reformgondolataira, mindvégig a politikai kiskorúság szerepét juttatta neki. Ez a memoár egy régió politikatörténetéről kíván differenciált képet rajzolni, azzal a nem kevés remélt haszonnal, hogy ha már az akkori törekvések nem válhattak alternatívakká a reménység esztendeiben, legalább ma legyenek azok, hátha történész és politológus egyaránt hasznosíthat belőle gondolatokat.
Kanyar József közép-somogyi parasztcsaládból indult, s a kaposi gimnázium után elsőként a Nagykőrösi Református Tanítóképzőben néptanítói oklevelet, utána a Budapesti Református Theológián lelkészi oklevelet szerez, majd jogtudományi tanulmányokat végez a Kecskeméti Református Jogakadémián és a Pécsi Tudományegyetemen. A második világháború után a Nemzeti Parasztpárt dél-dunántúli kerületének titkára, a Pécsi Szabad Szó felelős szerkesztője és Baranya megye nemzetgyűlési képviselője az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. 1947-ben szülőföldjére, Somogyba visszatérve a megye főlevéltárnoka, majd igazgatója. Nyugalomba vonulása után a levéltár tudományos szaktanácsadója és tudományos kiadványainak szerkesztője. Vissza