Fülszöveg
Várkonyi Nándor 1896-ban született Pécsett.
Nyitrán érettségizett, majd magyar-francia szakot végzett Budapesten. 1918-19-ben a későbbi neves írófilozófus, gróf Révay József házitanítója. 1921-ben, az 1. világháborúban szerzett betegsége következményeként elvesztette hallását. 1924-től a pécsi egyetem könyvtárosa. Egyetemi éveitől számos helyi és országos lapban, irodalmi folyóiratban publikálja írásait, műfordításait, esszéit. 1925-26-ban a Symposion szerkesztője, 1935-től egyetemi magántanár, 1941—48-ig a Sorsunk egyik alapítója-szerkesztője. Jelentős irodalomszervező, számos fiatal írói tehetség támogatója, felfedezője, útnak indítója (Csorba Győző, Galsai Pongrác, Mészöly Miklós, Sásdi Sándor, Tatay Sándor, Weöres Sándor és mások).
1929-ben jelenik meg A modern magyar irodalom története, 1880-1920 c. munkája, 1940-ben az Elmék, eszmék, ill. Petőfi arca c. kötete. Az újabb magyar irodalom, 1880-1940 1942-ben, Az írás története 1943-ban, a Magyar Dunántúl 1944-ben, majd...
Tovább
Fülszöveg
Várkonyi Nándor 1896-ban született Pécsett.
Nyitrán érettségizett, majd magyar-francia szakot végzett Budapesten. 1918-19-ben a későbbi neves írófilozófus, gróf Révay József házitanítója. 1921-ben, az 1. világháborúban szerzett betegsége következményeként elvesztette hallását. 1924-től a pécsi egyetem könyvtárosa. Egyetemi éveitől számos helyi és országos lapban, irodalmi folyóiratban publikálja írásait, műfordításait, esszéit. 1925-26-ban a Symposion szerkesztője, 1935-től egyetemi magántanár, 1941—48-ig a Sorsunk egyik alapítója-szerkesztője. Jelentős irodalomszervező, számos fiatal írói tehetség támogatója, felfedezője, útnak indítója (Csorba Győző, Galsai Pongrác, Mészöly Miklós, Sásdi Sándor, Tatay Sándor, Weöres Sándor és mások).
1929-ben jelenik meg A modern magyar irodalom története, 1880-1920 c. munkája, 1940-ben az Elmék, eszmék, ill. Petőfi arca c. kötete. Az újabb magyar irodalom, 1880-1940 1942-ben, Az írás története 1943-ban, a Magyar Dunántúl 1944-ben, majd bővített változata Dunántúl címmel 1975-ben. Az általa felkutatott Petőfi-dokumentumokból készült összegző tanulmánykötete, Az üstökös csóvája 1957-ben, önéletrajzi regénye, a Pergő évek 1976-ban látott napvilágot.
Az emberi nem eredetét szellem- és ethosz-történetének tükrében, az összehasonlító mitológiakutatás eszközével felfedezni törekvő műveinek sora a Szíriai oszlopaival indul (1942, 1943, 1972, 1984). Rendkívüli tudományos felkészültséggel, kitartással, évtizedeken át a publikálás reménye nélkül végezte kutatómunkáját. Ennek eredményét, hatalmas terjedelmű kéziratos hagyatékában fennmaradt műveit, 1994-től jelenteti meg a Széphalom Könyvműhely: Az elveszett Paradicsom, 1994 (három fejezete már 1988-ban Pécsett kiadásra került). Az ötödik ember I. kötete 1995 karácsonyára jelent meg, a második 1996 nyarán, a befejező rész 1997 őszén. A Varázstudomány c. két köteles, több, mint másfélezer kéziratoldalas munka első, önálló része, A rejtett világ 1998-ban került a könyvesboltokba, a második könyvet, A rejtett embert 2000-ben jelentettük meg először.
2014-ig a Várkonyi Nándor életműsorozat 12 kötete látott napvilágot kiadónknál.
Vissza