A régi vármegyéből

Előszó

Részlet a könyvből:
"Győrmegyei boszorkányperek
A solymári gyönyörű eset, mely minden felvilágosodott embert szomorúsággal kell, hogy eltöltsön s mely oly kiáltóan bizonyítja, hogy egy európai metropólis közvetlen közelében, a huszadik század elején, nem is épen a legműveletlenebb körök még mindig rendületlenül hisznek a boszorkányok létezésében és megrontó hatalmában, újra szomorúan aktuálissá teszi az emberiség ezeréves szégyenfoltját, a boszorkányokban való hitet.
Az a rettenetes babona, mely lelkiismeretlen hatalmi vagy vallási érdekből szíttatván, hazánkat ép úgy megmételyezte, mint Európa többi államait, s itt is századokon át szedte áldozatait, - sokkal nagyobb mértékben dühöngött, mint azt a tudását a hivatalos és konvencionális történeti irodalomból merítő mai közvélemény hinné. A nemzeti hiuságnak kedvében járó történettudomány ugyanis, mely a jól ismert recept szerint glorifikálja a háborús hőstetteket s a legapróbb részletekig felerít bármily jelentéktelen politikai eseményt, félve kerüli az olyan művelődéstörténeti adatok felkutatását, melyek, miközben világot vetnek az emberi lélek durva eltévelyedéseire, a legkisebb árnyékot vethetnék a nemzetre.
Ennek a kényelmes módszernek tulajdonítható, hogy a magyarországi boszorkányhitről s a hazánkban lefolytatott számtalan boszorkányperről oly keveset tudunk s hogy a magyarországi boszorkányperek története a mai napig sincs megírva.
Szolgálunk egy beszédes példával. Egyik elismert történetírónk és régészünk, Rómer Flóris, aki beható kutatásokat végzett Győr vármegye levéltárában, nyíltan bevallja, hogy Győr vármegyében legkisebb jelét sem találta annak, hogy ott valaha boszorkányt perbe fogtak és máglyán megégettek volna.
E sorok írója ugyen vármegye levéltárában nemrég öt teljesen lefolytatott boszorkányper aktáit találta meg, s bizonyos, hogy a gazdag levéltár irítái közt még több ilyfajta okmány is lappang. Így lesz ez valószínűleg a többi levéltárban is, hova a forrásművekből való kompilláláson rágódó történettudomány csak ritkán téved." Vissza