A református gondolkodás alapelvei

Tartalom

Előszó 3
A fordító előszava 5
I. FEJEZET. - Bevezetés.
A református Egyház és a református theologia 7
A ref. theologiai rendszer újból való megvizsgálásának szükségessége 9
E vizsgálódásaink a történelmi módszerrel történnek 11
A lutheránus theologia jelenlegi fejlődése 13
A Ritschl-féle theologia 14
Érdeme: biblikus és Christocentrikus 14
Hibája: vallásos agnoszticizmus 15
Elégtelen volta csak erősíti azon kijelentésünket, hogy a ref. theologiát újból tanulmányoznunk szükséges 17
A ref. heologia helyzete és problémái a XIX. században 18
A szellem, amely munkánkat jellemzi, épp olyan mértékben konzervatív,
mint progressziv 22
II. FEJEZET. - A református Egyház protestáns princípiumának meghatározása és igazolása
A FORMÁLIS és MATERIÁLIS alapelv megkülönböztetése 24
A PROTESTÁNTIZMUS fogalmát igen gyakran félreértik 25
A protestántizmus: nem az egyéni véleményhez való jog 26
Nem is a rácionálizmus egyfajta rendszere 27
Nem is a vallási tekintetben való szubjektivitás 28
A protestáns princípium egyházreformáló principium 31
Különbségtétel a protestáns principium református és lutheránus fölfogása között, amint azt SCHWEIZER kidolgozta 31
Luther és Zwingli 33
Valójában relativ különbség van köztük 34
A református principium mégis jelentős, mert önálló Egyházat hozott létre 35
Ez az Egyház elkülönült a lutheránus egyháztól (Az urvacsorára és a Krisztus személyére vonatkozó tanítás) 38
A régi lutheránus polemika türelmetlensége 41
A SKÓT REFORMÁCIÓ példa az antipaganus principium érvényesülésére 42
A lollárdok, Hamilton, Wishart 43
KNOX JÁNOS 44
A skót református egyházat a kontinens egyházai a ref. Egyház élő tagjának tekintik 48
Hitének alapvető princípiumát igazolta történelme folyamán 49
A "Skót Hitvallás" egyházfogalma megegyezik a ref. theologusokéval 51
Az igazi egyház ösmertető jelei 51
Ez egyházfogakmat Knox megvédi Tyrie jezsuita ellen 53
A ref. Egyház lényegileg egy az apostoli Egyházzal 56
A ref. Egyház protestáns princípiuma még ma is élő erősség 58
A római katholicizmus és a református protestántizmus 59
III. FEJEZET. - A református Egyház protestáns princípiumának alkalmazása a jelenlegi egyházi viszonyokra
A ref. Egyház protestáns princípiuma tisztító és szervező princípium 62
A megtisztított theologia a megtisztított egyház megújult életének a kifejezője 63
I. Kötelességünk, hogy polémiát gyakoroljunk a RÓMAI KATHOLIKUS THEOLOGIAI RENDSZER-rel szemben, mert különben mindig defenzívába szorulunk a soha nem pihenő róm. kath. polémiával szemben 63
A ref. polémia azonban mindig méltányos 65
A lutheránus theologusok általában eddig ügyesebb polémikusoknak bizonyultak, mint a reformátusok 66
A református polémikusok igen előnyös helyzetben vannak a római katholikusokkal szemben, mert a haladó tudomány minden igaza önkéntelenül is a református gondolkodásnak szolgáltat bizonyítékokat 66
Mindazonáltal elösmerjük, hogy gyakorlati téren tanulhatunk egyetmást a római katholikus vallástól 67
II. A ref. Egyház protestáns princípiumát a ref. Egyház minden ága alkalmazta már, kivéve az anglikán egyházat 67
Az anglikán egyház tévedését, amely az episcopatust isteni intézménynek tartja, megcáfolta Lightfoot 69
A reformáció első korszakában az anglikán egyház fölfogása megegyezett a reformátuséval 69
A helyes anglikán felfogást elcsavarta Laud canterburyi érsek 71
Ennek eredménye a Szent Bertalan éjszakára emlékeztető „restoratio" törvény 72
Laud szelleme tovább élt a TRACTARIÁNUS mozgalomban 73
Az anglokatholicizmus gyarlósága 73
Az anglikán vallás fenhéjázása, a régi dogmatikai formulákat és vallásos szertartásokat bálványimádó módon tiszteli 74
Az anglikán vallás, ha élni akar, ezt csak azáltal érheti el, ha visszatér a reformátorok szelleméhez 76
Az anglikán egyház érdeme 77
III. A ref. Egyház protestáns princípiumát miképpen alkalmazta a SKÓT REFORMÁTUS EGYHÁZ? 78
1. Az istentisztelet-et illetőleg 78
A ref. Egyház nem idegenkedik a liturgiától 79
Knox liturgiája 80
A protestáns princípiumnak alkalmazása a liturgiái kérdésekre 81
2. Az egyházszervezet-et illetőleg 82
(1) Milyen viszonyban van az Egyház az állammal? 82
A róm. kath. felfogás 82
A lutheránus fölfogás 83
A református fölfogás 83
Az abszolút szeparáció theoriája 84
(2) Az abszolút szellemi függetlenség princípiuma 90
E theoria magában rejti azt a gondolatot, hogy a presbyteriuni isteni jogot gyakorol 91
Az ebből logikailag levonható két gyakorlati következmény 92
IV. FEJEZET. - A református theologia theologlai princípiuma.
A református theología, valamint a ref. keresztyén élet is közvetlenül Istenre van alapozva 96
Az Isten létét érző közvetlen bizonyosság református tanítása égetően szükséges a mai kornak 97
A ref. theologiának speciális benső princípiuma van 98
E princípium utólag formuláztatott 99
E princípium formulázására tett téves kisérletek
1. A ref. theologia speciális típusának magyarázata: a református reformátorok sajátos egyéni jelleme és felfogása 100.
2. A ref. theologia jellegzetes különbségét megérteti alapítóinak speciális műveltsége és képzettsége 100.
3. A ref. theologia megkülönböztető sajátságait magyarázza az első szószólóiban élő demokratikus szellem, 101.
4. A ref. theologia jellegzetességét megadja az, hogy a reformátusok a Szentírás magyarázásában szabad teret engednek az értelemnek, 102.
A református theologia jellemző principiumának megfejtésére irányuló tudományos elméletek.
5. SCHWEIZER S. fölfogása; a speciálisan református princípium: az ember föltétlenül és egyedül Istentől függ, 104.
6. BAUR fölfogása: elfogadja Isten abszolút voltáról szóló tant, amit: Isten abszolút causalitas-ának nevez, 106
Baur tagadja, hogy a ref. theologia következetesebben vitte volna keresztül a protestáns princípiumot 107
Schweizer válasza Baurnak, 108.
7. SCHNECKENBURGER szerint a lutheránus és református theologiai rendszer lényegileg azonos 108
A predestináció pedig csak az Istenre, mint az üdvösség egyedüli forrására való visszakövetkeztetés 109
A ref. theologiai rendszer elméleti superioritása 110
8. SCHOLTEN formulázása hangsúlyozza Isten abszolút szuverénitását a természeti és erkölcsi világban, főképpen pedig Isten ingyen kegyelmének abszolút szuverénitását 110
9. Vannak, akik Isten szuverénitásával szembeállítják Isten szeretetét 113
A református gondolkodás szerint azonban az isteni szuverénitásnak koronája és végcélja az isteni szeretet, 114.
10. A ref. gondolkodás fundamentális princípiuma tehát az, hogy e világ minden részletében és jelenségében nem más, mint az időben történő megvalósulása az egyetlen egy isteni tervnek, 115. - A világot tehát panentheistikus-an fogjuk fel és szerintünk e világ azért van, hogy Isten dicsőségét szemmel láthatóvá és kézzel foghatóvá tegye 116
A református gondolkodásnak és theologiának a kulcsa az a gondolat, hogy: minden az Isten kegyelmétől függ 117
11. AZ ISTENI SZUVERENITÁS PRINCÍPIUMA.
(1) harmóniában van a modern tudomány princípiumával, amely Isten mindenütt jelenlévő hatalmának, erejének és tervének immanenciáját tanítja 118
(2) harmóniában van minden igaz filozófiával 118
Az ókori filozófia abstrakt objektivitása 119
A középkor abstrakt szubjektivitása 119
A modern filozófiai spekuláció célja az ideális és reális irányzat kiengesztelése 120
Az ideális reálizmus princípiuma a református theologiában van meg igazán 121
(3) harmóniában van a modern theologia értékesebb eszméivel és törekvéseivel 121
Szembeszáll az agnoszticizmussal 121
Kijavítja a deizmus tévedéseit 121
Úgyszintén a pantheizmust és pesszimizmust is 121
Végül a ref. theologia összhangzásban van napjaink keresztyén gondolkodásának és életének magasztosabb és pozitiv irányú törekvéseivel 123
V. FEJEZET. - A vallásos fejlődés anthropologiai princípiuma a református theologiában, szubjektív és objektív szempontból.
A református theologia és gondolkodás mindig megőrizte a legszélesebbkörű tudományos érdeklődését és haladásra való képességét 124
Ez bizonyítható történelméből 125
A ref. theologia az evolúció princípiumának a megtestesítője 126
A vallásos fejlődés itt anthropologiai szempontból vizsgáltatik 126
I. A vallás szubjektív principiuma 127
A szociniánusok negatív elméletével szemben a református theologusok azt állítják, hogy minden emberrel vele születik a vallásos hajlandóság és természet 127
Ezt kifejti Zwingli és Kálvin 128
A református Egyház anthropologiája határozottan különbözik úgy a róm. kath., mint a lutheránus anthropologiától 128
- A róm. kath. felfogás szerint az ember a teremtés után nyert Istenösmeretét a bűneset következtében elvesztette 129
A lutheránus tanítás szerint az ember természetéhez hozzátartozik a vallásos hajlandóság, de a bűneset következtében elhomályosult 129
A református felfogás a modern valláspsychologia bázisa, amiért a vallás-psychologusok hálával tartoznak a ref. theologiának 130
A ref. theologiának a vallás princípiumáról alkotottfölfogását máig sem haladta túl a valláspsychologia 131
II. A vallás objektív principiuma, 131
A református gondolkodással nem fér össze az abstrakt deizmus 132
A ref. gondolkodást jellemzi, hogy világosan ismeri a vallás históriai fejlődését kormányzó törvényt 132
- A FOEDERALIS THEOLOGIA tipikusan református gondolat, 132-133.
- A cselekedeteken alapuló szövetség ideális állapota nem reálizálódott 134
- A kegyelmen alapuló szövetség alapja maga az élő Isten 135
A foedus operum és a foedus gratiae közötti viszony 136
A kegyelmen alapuló szövetség fokozatos reálizálódásának lépcsőfokai a vallásos fejlődésben megnyilvánuló történelmi lépcsőfokok 136
E fejlődésben megnyilvánuló haladás irányítója a kegyelem éltető lelke 137
A foederalis theologiának történelmi fejlődése 138
(A foederalis theologia egy magyar szószólója: Nádudvari Péter, 139.)
Szükséges az emberiség vallásos fejlődésének az eddiginél megfelelőbb tanulmányozása 139
A vallást az ember erkölcsi természetének szempontjából kell vizsgálni: Kant 140
A vallásos fejlődés egyetemes érvényű princípiumának első tökéletes kifejtője: Hegel 142
Hegelnek a vallás fogalmáról adott meghatározása kihívja az ellenmondást 142
Hegel szerint a vallás fejlődésének három lépcsőfoka van 143
Hegel bizonyos szellemi rokonságban van a foederalis theologiát valló református theologusokkai 143
Hegel vallásfilozófiájának maradandó értékű elemei összhangzásban vannak a ref. theologia történelmi princípiumával, mig tévedései a tradicionális lutheránizmusnak tulajdoníthatók 144
Max Müller értékes szolgálatokat teljesített a vallástörténelem kutatásában, de amikor a keresztyénségnek a pogány vallásokhoz való viszonyát előadja, semmiképpen' sem múlja felül a régi református theologusokat 145
A szentek szentébe csak a kinyilatkoztatott vallásnak a református keresztyén hiten keresztül ránk sugárzó fényénél juthatunk be 146
VI. FEJEZET. - Az abszolút predestináció princípiumának történelmi kifejtése és tudományos méltatása.
Az abszolút predestináció princípiuma a ref. theologia szíve 147
Mégis sokan tagadták 147
Pedig ez a principíum a református theologia minden orthodox előadásában alapvető princípiumként szerepeit 148
I. Az abszolút predestináció formulázása a történelem folyamán.
1. A tutheránus materiális princípium szubjektív, anthropologiai 150
- Az isteni kegyelemről szóló református princípium theologiai, mely szerint üdvbizonyosságunk egyedül Isten üdvözítő munkáján alapul 152
Istennek terve abszolút, semmi által föl nem tételezett, öröktől fogva meglévő 152
Electio et reprobatio, mint a predestináció speciális alkalmazása 153
A kálvinizmus duálizmusa 154
Az isteni eleveelrendelés misztériumának megfejtési kísérlete a Szentháromságra irányuló gondolkodással 154
A predestináció princípiuma nincsen csak a megváltás területére korlátozva, sőt inkább mindenre kiterjedően érvényes 155
E világ az örökkévaló ideálnak az időben történő megvalósulása 156
2. A predestináció princípiuma körül a történelem folyamán felmerült theologiai viták:
(1) Kálvin és a pápisták 156
(2) Kálvin és a szociniánusok 157
(3) A későbbi lutheránusok synergismusa 158.
(4) Az arminiánusok (electio conditionalis) 159
(5) Amyraldus föltételes univerzálizmusa 160
(6) A supralapsaríanus és infralapsarianus vita 161
3. Az abszolút predestináció kritikusai és tagadói által fölhozott ellenvetések, valamint princípiumunk további megvilágítása:
(1) A pantheizmus vádja 162
(2) A fatalizmus vádja 163
(3) A vád; mely szerint a predestináció Istent tette a bűn szerzőévé 163
(4) A vád: mely szerint a predestináció a személyes emberi szabadság számára nem hogy semmi teret 165
II. Az abszolút predestináció megvizsgálása a mai kor tudományos gondolkodásának világosságánál.
A konzervatív és liberális szélsőségek 167
Schleiermacher és követői a predestináció princípiumát fölújitják és tovább fejlesztését megkísérlik 167
1. Az abszolút predestináció princípiuma egységbe olvasztja a theologiai princípiumot és a fejlődés principíumát 167
A régi theologia mechanikusan elkülönítette az isteni tervet e terv tényleges realizálásától 168
Isten és e világ közötti viszonyt elmondó kifejezéseink anthropomorphistikusok 169
A református theologusok ennek dacára is törekedtek Istenről alkotott ismereteiknek megfelelő elmondására 169
2. A predestináció princípiuma és a foedus gratiae három szférája 170
(1) Isten munkálkodása a természet világában 171
E régi református fölfogás felújítása szükséges a mai korban 171
Az isteni terv testet öltött a szervetlen és szerves világ egyes tárgyaiban 172
A természet világa az isteni kegyelem közlésének eszköze 172
A református panentheizmus 173
(2) Az isteni gondviselés megnyilvánul a történelemben 174
Ezt vallották az ótestámentomi próféták is 174
A református theologusok szerint is Isten irányítja a történelem folyását 175
(3) Az isteni predestináció betetőzést nyer a megváltás világában 175
A predestináció anthropologiai kifejezése ez: az ember minden üdvösségére tartozó dologban föltétlenül Isten kegyelmétől függ 176
3. A reprobatio, vagy elvettetés 176
Zwingli és Kálvin fölfogása 177
A reprobatio szigorúságát enyhíteni törekvő kísérletek erőtelen és logikátlan elméleteket eredményeztek 177
Az electio és reprobatio végső mozgatója a szeretet 177

Témakörök