A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai 1705

Előszó

A Rákóczi-szabadságharc Abaúj, Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén vármegyék területére vonatkozó dokumentumainak immáron második kötete jelenik meg, s ha már - mint illett volna - az első kötet elejéről elmaradt a szerkesztőkiadó előszava, a második kötetnél talán még nem késő pótolni.
Amikor Bánkúti Imre a Magyar Országos Levéltárban és az Országos Széchenyi Könyvtárban gyűjteni kezdte a szabadságharc e "törzsterületének" dokumentumait, nem igen volt esélye a kiadásukra. Hiszen ilyen nagyságrendű dokumentum közzétételére eleddig nem vállalkozott sem a megyei múzeum, sem a megyei könyvtár, amely ugyan a II. Rákóczi Ferenc nevét viseli, ám a névadó kultuszának ápolásáért - kiadványok formájában - még semmit sem tett. A levéltárra sem számíthatott, mert az egy öt kötetesre duzzadt munkásmozgalomtörténeti dokumentum-sorozat megjelentetésére fordította minden erejét.
Akkor ismerkedtem meg Bánkúti Imre nagy dokumentumgyűjteményével, amikor Ónod, Tokaj és Szerencs várának történetével foglalkoztam s ő lehetőséget adott arra, hogy átnézhessem, adatait felhasználhassam. Látva a munka nagyságát és vitathatatlan értékeit, tudományos hasznosságát, már akkor felvetődött bennem a gondolat, hogy feltétlenül kiadást érdemelne.
Több mint fél évtizede voltam már a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatója, amikor úgy éreztem, megérettek a feltételek Bánkúti Imre gyűjteményének a megjelentetésére. A megegyezés gyorsan megszületett, s rövidesen kézhez kaptam az első kötet - az 1703/4-es évek - dokumentumait. Technikai jellegű gondok miatt azonban csak évek múltán jelenhetett meg a kötet. Közben elkészült a következő évek (1705-1707) dokumentumainak kézirata is. Ezek azonban olyan terjedelműek, hogy - technikai szempontból is - egyszerűbb számunkra, ha három kötetben jelentetjük meg.
A kiadásra kerülő dokumentumok zöme ismeretlen volt eddig tudományos szempontból. Van ugyan néhány, amely már megjelent, azonban ezek száma elenyésző, s mivel ezek éppen a legjelentősebbek közé tartoznak, kár lett volna ezeket kihagyni, mert nélkülük a dokumentum-együttes értéke feltétlenül csonkult volna, s a mai magyar könyvtári viszonyok között egyáltalán nem közömbös, hogy egy kiadványsorozatban lehető teljességet talál-e az olvasó, vagy pedig sok-sok utalást, mert akár régebbi, akár újabb munkákról van szó, többségük a megyében legfeljebb néhány könyvtárban hozzáférhető.
Feltehető természetesen a kérdés, hogy miért nem a megye levéltárainak a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó iratanyagát adjuk ki először, miért nem egészítjük ki a megyében őrzött dokumentumokkal Bánkúti Imre gyűjteményét? Vissza