A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai

Tartalom

ELŐSZÓ 16
BEVEZETÉS 19
Mit nevezünk projektív rajznak? 20
A mintázatelemzés módszere 22
A mintázatelemzés fogalma és kidolgozásának módszere 22
A mintázatelemzés eredete 24
A mintázatelemzési modell szakaszainak áttekintése 25
ELŐZETES ELEMZÉS 29
Vakdiagnózis helyett a meglévő ismeretek gazdagítása 30
Információ „bevitele" és „kiolvasása" a rajzból 34
Moderátorváltozók és artefaktumok 39
Művészi tehetség (esztétikus rajzok) 39
Kézügyesség (tetszetős rajzok) 40
Életkor 44
A vizsgált személy neme 49
Instrukció 50
Iskolázottság 52
Intelligenciaszint 53
Szocio-ökonómiai státusz (SES) 55
Kulturális és etnikai különbségek 55
Foglalkozás 57
Kezesség 58
Aktuális élethelyzet és testi-lelki állapot 59
A vizsgálatvezető attitűdje 60
Szituációs hatások 62
Rajzeszköz, ábrázolási eszköz 63
Konfrontációs technika: a rajzi fenomenológia és a klinikai realitás szembeállítása 66
Diagnosztikus kategória helyett tünet és működési mód 69
Specifikus helyett általános itemek és értelmezési hipotézisek 73
AZ AKTUÁLGENEZIS ÉRTELMEZÉSE 81
A rajzok folyamatelemzésének fogalma 83
A dinamikus interaktivitás 83
A rajzolási folyamat kognitív modellje pszichodiagnosztikai szempontból 87
Az ábrázolási döntések és pszichodiagnosztikai jelentésük 88
A produkciós stratégiák és pszichodiagnosztikai értelmezésük 94
A feltételes mozgásterv és pszichodiagnosztikai jelentősége 99
1. A részletek kihagyása 101
2. A figura eltorzítása 102
3. Képzeleti kiegészítés 103
4. Kreatív hasznosítás 104
A tervezési rutinok két típusa: kivitelezési és ökonómiai szabályok 108
Mozgásprogramok 112
A készítési szabályok 114
A rajzfolyamat pszichodiagnosztikai elemzési szempontjai 125
Több rajz összehasonlítása 125
Ugyanazon időpontban készült rajzok összehasonlítása 127
Szokatlan színvonalváltozások 128
Színvonalromlás 132
Színvonaljavulás 134
A rajzok feltűnő méretkülönbségei 136
A rajzvizsgálat, mint modellreakció 138
Verbális viselkedéses reakciók 142
Fantáziabeli bevonódás 143
Utasítások igénye 144
Támaszkeresés igénye 145
Verbális bizonytalanság 145
Önkritika 147
Elégedetlenség a rajzzal 148
Helyzeti kritika 149
Fokozott verbalizálás 152
Rövid, vonakodó válaszok 153
Konkretizálás 154
Bizarr válaszok 156
Paradox vidámság vagy mosoly 156
Gesztus és mimika 157
Humorizáló, nyugodt vagy öntudatos viselkedés 159
Humorizáló viselkedés 159
Nyugodt viselkedés 160
Öntudatos viselkedés 160
Óvatos vagy gyanakvó viselkedés 161
Óvatos viselkedés 161
Gyanakvó viselkedés 162
Arrogáns, ellenséges vagy impulzív viselkedés 163
Arrogáns viselkedés 163
Az ellenséges és az impulzív viselkedés 164
Szorongó, nyugtalan, szokatlanul feszült viselkedés és sírás 165
Szorongó viselkedés 165
Nyugtalan, szokatlanul feszült viselkedés 166
Sírás a teszthelyzetben 167
Közönyös, érzelemmentes vagy negativisztikus viselkedés 169
Közönyös, érzelmek nélküli gesztusok és mimika 169
Negativisztikus viselkedés 170
Tesztviselkedés 172
Fokozott figyelmi bevonódás 174
Felszínes együttműködés 177
A vizsgálatvezető véleményének manipulálására tett kísérlet 177
Hanyag, gondatlan rajzolás, összecsapott rajz 178
Egyedüllét igénye rajzoláskor 178
Szokatlanul domináns viselkedés 179
Aggraváció 180
Szimpatikus aktiváció 180
A rajz megcsonkítása (összegyűrés, összetépés) 181
Az instrukció vonakodva követése 183
A rajzolás visszautasítása 184
Az instrukció követésének képtelensége 185
Szokatlan kimerülés 186
Pszichomotoros jellemzők 187
Görcsös, diszritmiás mozgás 187
Hosszú szünet vagy megakadás 189
Gyors, hirtelen mozdulatok a rajzolás során 189
Szokatlan lelassulás 190
A papírlap határainak átlépése 190
Jelentős sebességváltások 191
Rajzolási idő és kezdeti reakcióidő 191
Szokatlanul rövid rajzolási idő 192
Szokatlanul hosszú rajzolási idő 194
A szokásos késleltetés hiánya, azonnali reakció 196
Meghosszabbított reakcióidő, reakciógátlás 197
A rajzolási sorrend (szukcesszió) értelmezése 197
A papírlap elforgatása 204
Lábbal kezdés emberalak ábrázolásakor 206
Szemekkel kezdés emberalak rajzolásánál 207
Befejezetlen rajz 211
Többszörös motívum 212
Áthúzott rajz 215
Új vonalak hozzáadása a már befejezett rajzhoz 217
A radírozás pszichológiai jelentése 219
Mérsékelt radírozás, melyet javulás követ 219
Radírozás javulás nélkül 220
Túlzott radírozás 221
Utóteszt 222
Az utóteszt felvételének általános irányelvei 222
Házrajz 225
Farajz 226
Állatrajz 226
Emberrajz 227
Szabadrajz 228
Családrajz 228
(1) A ház-, fa-, emberrajz teszt kérdőíve: adminisztráció és értelmezés 232
A kérdőív adminisztrációja 232
A kérdőív értelmezése 234
(2) A verbális projekciók tartalomelemzése 264
Boldogság 264
Családiasság, otthonosság 266
Depresszió, szomorúság vagy reménytelenség 266
Szorongás, félelem 269
Agresszió 270
Tehetetlenség 278
Fájdalom, szenvedés 281
Szégyen, bűntudat 282
Undor, averzió vagy ellenszenv 283
Magány 287
Szexuális tartalom 290
Szeretetéhség, az érzelmi támasz igénye 291
Azonosulás más személlyel 292
Megkapaszkodás, függőség vagy élősködés motívuma 294
Hideg, rossz időjárás verbális projekciója 295
FENOMENOLÓGIAI LEÍRÁS 299
Az 1. számú gyakorlat megoldása 301
A 2. számú gyakorlat megoldása 301
A 3. számú gyakorlat megoldása 302
INTUITÍV ELEMZÉS 307
Az intuitív elemzés meghatározása 307
Az intuitív megértés módszerei 308
1. Szemlélés befogadó attitűddel 308
Megoldások (szabad benyomások módszere) 309
Megoldások (leíró listák módszere) 311
2. Spontán figyelmi fókusz 312
3. Motoros empátia 316
4. Kinesztetikus empátia 323
5. A rajz vizualizálása 328
6. A rajz empátiás elemzése kérdező viszonyulás útján 331
A rajz erőt sugárzó összhatása mint empátiás minőség 333
A figura gyengesége mint empátiás minőség 336
A figura elveszettsége és bizonytalansága mint empátiás minőség 338
A figura szeretetre méltó összhatása mint empátiás minőség 340
A figura összhatása, amely szerint uralja érzelmeit 342
A figura összhatása, amely szerint érzelmei uralják 342
7. A rajz egyetlen mondatos jellemzése 344
EGÉSZLEGES ELEMZÉS 349
Az egészleges elemzési módszer meghatározása 350
Az egészleges elemzés szempontjai 350
Érzelmi-hangulati tónus 350
1. Meleg vagy érzéki érzelmi-hangulati tónus 356
Meleg érzelmi-hangulati tónus 356
Érzéki érzelmi-hangulati tónus 357
2. Vidám, játékos vagy idealizált érzelmi-hangulati tónus 362
Boldog, vidám érzelmi-hangulati tónus 362
Játékos érzelmi-hangulati tónus 363
Irreálisan idealizált ábrázolás 364
3. Félelemteli vagy feszült érzelmi-hangulati tónus 366
Félelemteli, szorongó érzelmi-hangulati tónus 366
Feszült érzelmi-hangulati tónus 368
4. Üres, hideg, depresszív vagy halált tematizáló érzelmi-hangulati tónus 368
Üres érzelmi-hangulati tónus 368
Hideg érzelmi-hangulati tónus 370
Depresszív érzelmi-hangulati tónus 371
Halált tematizáló érzelmi-hangulati tónus 373
5. Negatív érzelmek:
dühös, vad, ijesztő, ellenséges vagy gúnyos érzelmi-hangulati tónus 375
Dühös, agresszív érzelmi-hangulati tónus 375
Vad, impulzív érzelmi-hangulati tónus 377
Ijesztő, félelmet keltő érzelmi tónus 379
Ellenséges, hosztilis érzelmi-hangulati tónus 381
Tréfás, gúnyos érzelmi-hangulati tónus 382
6. Izgatott, nyugtalan, felhangolt vagy mániás érzelmi-hangulati tónus 385
Izgatott, nyugtalan érzelmi-hangulati tónus 385
Felhangolt, mániás érzelmi-hangulati tónus 387
7. Kusza, nehezen érthető, zavaros vagy bizarr érzelmi-hangulati tónus 387
Nehezen érthető, zavaros egészleges összkép 387
Bizarr érzelmi-hangulati kifejezés 389
8. Konvencionális vagy stilizált érzelmi-hangulati tónus 391
Konvencionális érzelmi-hangulati tónus 391
Stilizált érzelmi-hangulati kifejezés 392
Mozgás- és formakép, térhasználat és színhasználat 397
Mozgáskép és formakép 397
A mozgáshangsúlyos rajz jellemzői 397
A formahangsúlyos rajz jellemzői 400
A mozgás- és a formahangsúlyos rajzok pszichológiai értelmezése 401
További elemzési szempontok a mozgáskép és a formakép értelmezéséhez 408
Mozgáskép 409
Formakép 409
Térhasználat 410
A rajz téri pozíciója 411
A rajz mérete 412
Színhasználat 415
A színek alapvető dimenziói: árnyalat, világosság, telítettség 415
Pszichológiai szín, színérzet, színkontraszt, színáthangolódás 417
Színkeverés, alapszínek, metamerek 420
Milyen színek tetszenek az embereknek? 421
Szín preferencia 422
A színek feszültségkeltő hatása 422
A színek szimbolikája: archetipikus, kulturális és egyedi jelentés 425
Színdominancia és formadominancia 426
Színhasználat a ház-, fa-, emberrajzokban 428
A színhasználat, mint egész 430
A kifejezés spontaneitása 433
Spontán kifejezésmód 433
Sztereotip vagy sablonos figura 434
Stílus 439
Egyedi stílusok 439
Infantilis stílus 442
Realisztikus stílus 447
Különcködő rajzolási stílus 450
Absztrakt stílus 453
Geometrizálás 457
Formalizmus 460
Szimbolizmus 463
Fiziognomizálás 464
Manierizmus 474
Integrációs szint 475
Részletek szokatlan diszkrepanciája, eltérő színvonala 475
Szokatlanul szétválasztott részek 476
Patológiás dezintegráció 477
Általános harmónia 478
Diszharmonikus rajz 479
Súlyos fokú diszharmónia 479
Rajzi személyiségszintek 480
A személyiségszintek fogalma 480
A személyiségszintek jelölése és pszichodiagnosztikai értelmezése 486
Szétbomlott formák, firka (a1 rajzi személyiségszint) 487
Fej-láb emberke, a2 rajzi személyiségszint 491
Karika-vonal séma (b1 rajzi személyiségszint) 494
Pálcikaemberke (b2 rajzi személyiségszint) 499
Pálcikaember a gyermekrajzban 500
Pálcikaember felnőttrajzban 501
A pálcikaállat 502
A pálcikaember értelmezése a szakirodalomban 503
A pálcikaember öt fenomenológiai típusa 506
A pálcikaember öt pszichodiagnosztikai típusa 506
Kettős vonalú séma, c rajzi személyiségszint 515
Közel realisztikus rajz, á rajzi személyiségszint 517
Differenciáltabb realisztikus rajzok, e személyiségszint 520
Kiemelkedő, esetleg tehetséges személyiségszint,/szint 525
A vegyes, az átmeneti és a többféle rajzi személyiségszint 530
Az Elkisch-féle pszichoanalitikus elemzés 533
Az Elkisch-féle elemzés fogalma 533
Az Elkisch-féle szempontok jelölése és pszichodiagnosztikai értelmezése 534
1. Ritmikusság a szabályossággal szemben 536
Ritmikusság 536
Szabályosság 537
2. Komplexitás az egyszerűséggel szemben 538
Komplexitás 538
Egyszerűség 538
3. Kiterjesztés az összehúzódással szemben 538
Kiterjesztés 538
Összehúzódás (kompresszió) 540
4. Integráció a dezintegrációval szemben 542
Integráció 542
Dezintegráció 544
5. Realizmus a szimbolizmussal szemben 544
Realizmus 544
Szimbolizmus 546
Az Elkisch-féle elemzés értelmezési táblázatai 548
Elemzési példa 553
Az Elkisch-féle elemzés táblázata 555
Összefoglaló értelmezés 556
További egészleges értékelési szempontok 557
A férfiasság és nőiesség tükröződése a rajz egészéből 557
Személyesség és a projekció szabad áramlása 560
ITEM ANALÍZIS 573
Az itemanalízis fogalma és módszere 573
Szintelemzés: enaktív, ikonikus és szimbolikus elemzés 576
Enaktív elemzés 576
Ikonikus elemzés 580
Szimbolikus elemzés 585
Az itemanalízis két alapvető típusa: formai és tartalmi elemzés 592
Formai-szerkezeti elemzés 592
A formai-szerkezeti elemzés fogalma 592
A formai-szerkezeti jegyek leíró taxonómiája 594
Tartalmi-szimbolikus elemzés 597
A tartalmi-szimbolikus elemzés tizenegy területe 597
(1) A motívumok ikonikus azonosítása 598
(2) A jelentésbeli összefüggések és interakciók feltárása 598
(a) Közvetlen interakciók 599
(b) Közvetett interakciók 600
(c) Nem tudatos interakciók 602
(d) Jelenet és történet 603
(e) Azonosulások 607
(f) Az ismétlődések típusai:
sablon, perszeveráció, tematikus sztereotípia és visszatérés 609
(g) Hiányzó motívumok vagy részletek 621
(h) Akadályok 627
(1) A motívumokat egymástól elválasztó akadályok 627
(2) A motívumokat a nézőtől elválasztó akadályok 631
(i) Belehelyezkedés a képbe 635
(j) Elhelyezés, távolságok és irányok 637
(k) A képek egymásra helyezése 641
(I) Eszközök, anyagok kiválasztása és használata 645
(m) Specifikus tartalmak 646
írás a képen és a kép címe 647
A nap és az emberalak arca 652
További speciális tartalmak 660
(3) A kulturális és társas hatások feltárása 662
(4) Az aktuális szituatív hatások feltárása 665
(5) A személyes viszonyulás feltárása 667
(6) Az előtörténet és az asszociációk értelmezése 670
(a) Élményelaborációs mechanizmusok a rajzokban 670
Primer elaboráció 671
Feszültségredukció 672
Élménysematizálás 672
(b) Az asszociációk pszichodiagnosztikai értelmezése a rajzvizsgálatban 680
Az asszociációk törvényei 682
Az asszociációk vizsgálatának módszerei 683
Az asszociációs reakcióidő értelmezése 685
Asszociációs tipológia 687
Az előadásmód és a sajátos tartalmak értelmezése 689
Egyes betegcsoportok képzetáramlásának sajátosságai 691
(7) A rajz mint kommunikációs üzenet elemzése 696
A rajzolás mint kommunikációs folyamat pszichodiagnosztikai értelmezése 696
Rajz, rajzoló, megítélő és kontextus 697
Teljesítmény, kifejezés, közlés és önkifejezés 700
Teljesítmény 700
Kifejezés 702
Közlés 703
Önkifejezés 705
(8) A manifeszt és a látens tartalom feltárása 711
(9) Szimbólumelemzés: archetipikus, kulturális és egyedi szimbolika 713
A szimbólum fogalma 713
A szimbólumelemzés előnyei és problémái 714
A szimbólumelemzés három alapszabálya 716
(a) A vizsgált személy saját asszociációinak elsőbbsége 716
(b) A megkülönböztető attribútumok elsőbbsége 716
(c) A téri és idői közelség elsőbbsége 717
A szimbólumok három jelentésrétege 717
(a) Archetipikus jelentés 717
(b) Kulturális jelentés 718
(c) Individuális jelentés 718
(10) Szimbólumelemzés: pszichoanalitikus szimbólumelemzés 720
A freudi szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban 721
A látens tartalom manifesztté alakulása a rajzokban 722
Az elhárító mechanizmusok megjelenése a rajzokban 726
Az énfunkciók megjelenése a rajzokban 738
A jungi szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban 741
Az énpszichológiai szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban 741
Magyar pszichoanalitikus kutatók 744
(11) Motivációs elemzés 747
A motiváció három alaptípusa 748
A tizenegy motivációs terület 748
A képi kifejezés motivációs elemzése 749
Motivációelemzési példák 754
A tartalmi-szimbolikus jegyek leíró taxonómiája 756
Hogyan válasszuk ki, mi a fontos a rajzban? 768
A lényeg kiemelésének általános szabályai 768
Gyakori felismerési problémák és megoldásuk 770
Az egészleges jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai 770
A formai jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai 772
A tartalmi jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai 788
Házrajzok 788
Farajzok 790
Emberrajzok 791
A RAJZ ESSZENCIÁJÁNAK FELISMERÉSE 799
Mit nevezünk a rajz esszenciájának? 799
Hogyan ismerjük fel a rajz lényegét? 800
A rajz megértésének általános modellje 801
A konfiguráció fogalma 803
A konfigurációelemzés szabályai 804
A konfigurációelemzés módszere 805
(a) Tudáselemek kiválasztása és előzetes aktiválása 805
(b) Egyedi mintázatok konstrukciója a rajzi jegyek mintázataiból 806
(c) Jelentésmintázatok kialakítása a rajzi jegyek mintázataiból 807
(d) A jelentésmintázat magasabb jelentésszinten történő újraértelmezése 807
A projektív rajzok összesített információtartalma 809
A projektív rajzok információtartalmának fogalma 809
A projektív rajzok információtartalmának pszichodiagnosztikai értelmezése 809
A projektív rajzok tipológiája: prototípus, genotípusok és fenotípusok 814
Kitekintés: a heurisztikus tesztelemzési paradigma 818
HOGYAN TOVÁBB? 821
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 822
Válogatott irodalmak a további tájékozódáshoz 824
(1) Rajzelemzés, képi kifejezés magyar nyelven 824
(2) Néhány ajánlott irodalom a színpszichológiához 825
A projektív rajzvizsgálat szótára 826
Hivatkozott irodalmak 854
Névmutató 876
Tárgymutató 880
A legfontosabb alapelvek jegyzéke 888
Rövidítések jegyzéke 890
MELLÉKLETEK
1. melléklet: A könyvben szereplő rajztesztek felvételi technikája 893
2. melléklet: Projektív kérdések a ház-fa-ember teszthez 904
3. melléklet: Kérdések a Machover-féle emberrajz teszthez 906
4. melléklet: Űrlap az Elkisch-féle elemzéshez 907
5. melléklet: Hogyan elemezzünk rajzokat írásban? Részletes útmutató 908
6. melléklet: A mintázatelemzés teljes szempontrendszere 915

Témakörök