Előszó
A szentelés bevezetése.
A templomban, melyben a szentelés történik, két oltárt készítenek, egy nagyobbat a fölszentelő és egy kisebbet a fölszentelendő püspök számára. A fölszentelő, a...
Tovább
Előszó
A szentelés bevezetése.
A templomban, melyben a szentelés történik, két oltárt készítenek, egy nagyobbat a fölszentelő és egy kisebbet a fölszentelendő püspök számára. A fölszentelő, a fölszentelendő, a segédkező püspökök és a többiek, akiknek a fölszentelésen jelen kell lenniök, a templomba jönnek és a fölszentelő miután az oltár előtt imádkozott, elfoglalja székét és a szokott módon felöltözik.
A fölszentelendő a segédkező püspökökkel a maga oltárához megy és fölveszi a megfelelő ruhákat, a vállkendőt, az albát, az övet, a stólát, úgy amint a papok szokták és a pluvialét. A segédkező püspökök is felöltik ruháikat.
Mikor valamennyien felöltöztek, a fölszentelő az oltárhoz megy és az oltár közepén háttal az oltárnak helyet foglal. A fölszentelendő pedig fején biretummal a két segédkező püspök között, akik mitrát viselnek, eléje járul és mikor hozzá ér, fejét lefödve, előtte mélyen meghajol; a segédkező püspökök is fejükön a mitrával meghajolva köszöntik a fölszentelőt.
Ekkor helyet foglalnak székeiken a fölszentelő előtt, mégpedig a fölszentelendő némi távolságban vele szemben, az idősebb segédkező püspök a fölszentelendő jobbján, a fiatalabb az ő balján, arccal egymás felé fordulva. Mikor így elhelyezkedtek, egy kis idő múlva a fölszentelendő biretum, a segédkező püspökök mitra nélkül fölkelnek és az idősebb segédkező püspök a fölszentelőhöz a következő szavakat intézi...
Vissza