A Puskás Tivadar Távközlési Technikum évkönyve 1999-2000.

Előszó

Osztálytalálkozó
1999. szeptember
R.: Köszöntöm Önöket újra itt a Puskás Tivadar Távközlési Technikum falai között. Milyen érzés itt tartózkodni annyi év után?
Pásztor János (Ausztrália): Nagyon fura érzés visszajönni. Harminchárom év után jöttünk vissza, és én is 33 év után jöttem vissza. A televíziónál vagyok kint. Hegyi János (Svájc): Nagyszerű érzés, nagyon örülök neki. Kicsit megható is. Nagyon szép lett a technikum, nagyon büszke vagyok rá, hogy ide járhattam. A világba próbálom elvinni a hírét. Az én kis világomba, Svájcba, a fény városába, Luzernbe. Megemlítem minden kollegának, minden ismerősnek, hogy ezt a híres technikumot végeztem, ahol nagyon jól megtanultam reszelni, amit én az új szakmámban, mert azóta ékszerész vagyok, nagyon jól tudok használni. Az osztályban talán ketten-hárman vagyunk, akik nem a régi szakmában vannak, de nagy szeretettel és hálával gondolunk vissza tanárainkra, én különösképpen Rácz igazgató úrra, akinek köszönhetem is, hogy ezt az iskolát elvégezhettem. Nagyon jó érzés újra itt lenni a régi osztálytársak között.
Fancsali Alpár: Felemelő érzés itt lenni újfent. Igen-igen hosszú idő eltelt azóta, 33 év. Annak idején még mi ástuk föl ezt az udvart, találtunk még egy taposóaknát is vagy valami hasonlót. Riasztottuk a szomszédban levő rendőrőrsöt, mert féltünk, hogy fel is robbanhatott volna.
Zsinka András: Nagy örömmel hallottam, hogy ismételten találkozunk a régi osztálytársaimmal. Ez az iskola - megítélésem szerint - meghatározó volt az egész életpálya megkezdésekor. Megtanultam rendszerben gondolkodni mindig a valóság elemeit próbáltam és próbálom most is a munkámban érvényesíteni. Janovics György: Óriási élmény kívülről, belülről ismét áttekinteni az iskolát. Az iskola falai előtt szinte naponta eljárok, tudniillik itt dolgozom a PKI Fejlesztési Intézeténél
Tóth Ferenc: Én úgy érzem magam, mint valaha, csaknem 30 éve, mikor a megnyitóra jöttem. Egy zalai faluból kerültem ide Budapestre, és önmagában ez a váltás is nekem már jókora meglepetést okozott. Utána az első napokban, hetekben még több meglepetésben volt részem itt az iskolában. Tulajdonképpen úgy érezte, hogy ez az iskola engem fölszabadít.
Ordas Gábor: Nagyon jó érzés a régi múltat fölemlíteni. Annyira készültünk erre a találkozóra, hogy szinte meghatottak vagyunk. Vissza