A pszichoszomatikus tényezők szerepe a hipertóniás megbetegedésekben

Fülszöveg

Az eddigi elméletek a hipertóniás megbetegedés kóroktanát fiziológiai lapon magyarázták. Horváth László Gábor munkája nem foglal állást sem a neurogén, sem a humorális elmélet mellett, hanem a hipertónia betegség létrejöttének élettani és pszichés tényezőit keresi. Célját sajátos módszerekkel éri el. 15 000 egészséges férfi vizsgálati adatait veti össze 1500 hipertóniás adataival. Kimutatja, hogy a hipertónia keletkezésében nem játszik szerepet sem a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, sem pedig az életkor, a születési és a lakóhely élettani tényezői vagy a nehéz fizikai munka, sokkal inkább az érzelmi megfeszítés és a kortikális megterhelés. Orvosokhoz, fiziológusokhoz és pszichológusokhoz szólva számol be gondos vizsgálatairól és vonja le a nyert adatokból azt adatokból azt a következtetést, hogy a nagyobb értelmi és érzelmi megterhelés alatt élő, idegfeszültségektől szenvedő hipertóniások érzékelési, továbbá észlelési és mozgásos teljesítménye éppen betegségük hatására csökken, s ezért nagyobb számban követnek el közlekedési baleseteket, mint a normotóniás közlekedési dolgozók.
Horváth László Gábor hangsúlyozza, hogy az ember és környezete egymással kölcsönhatásban vannak, és az ember élettani és pszichikai reakcióit csak a környezeti tényezők figyelembevételével lehet teljesen megérteni, ezért nagyobb gondot kell fordítanunk a betegségek keletkezésének megértésénél az ember pszichikai reakcióinak tanulmányozására.
A könyv egyik érdekessége, hogy több pszichológiai és fiziológiai vizsgáló módszert ismertet, többek között a szerző új személyiségvizsgáló pszichológiai módszerét is. Vissza