| Az érzetfüggvény | |
| Az érzetfüggvény fogalma, mérésének nehézségei | |
| Közvetett mérés, matematikai modell | |
| A matematikai modellek szerepéről | |
| Az érzetfüggvény pszichológiai értelme, ingerkontinuumok | |
| Skálatípusok | |
| Az érzetfüggvény, mint valószínűségi változó | |
| A valószínűség, mint skála | |
| A Weber-Fechner féle problémakör | |
| A legkisebb érzékelhető különbség (LÉK) | |
| A nagyobb valószínűséggel érzékelt LÉK nagyobb | |
| A LÉK mérésének módjai | |
| A LÉK és az érzetfüggvény kapcsolata | |
| Fechner problémája | |
| A Fechner-elv | |
| Grafikus eljárás az érzetfüggvény ábrázolására | |
| Az érzetfüggvény nem arányos az ingerrel | |
| Elmél,etalkotás a Fechner-elv alapján | |
| Az általánosított Fechner-elv | |
| A Fechner-elv kísérleti vizsgálatának lehetőségei | |
| A Weber-elv | |
| Az általánosított Weber-elv | |
| A Fechner-elv és a Weber-elv függetlensége | |
| A Weber-Fechner féle érzetfüggvény | |
| A Weber-Fechner féle érzetfüggvény meghatározása | |
| Egy matematikai segédtétel | |
| Az érzetfüggvény meghatározása konkrét ingerosztályokra | |
| Egyéb Weber-függvények lehetősége | |
| A Weber-elv és a hasznosságelmélet kapcsolata | |
| A Stevens-féle problémakör | |
| Egy közvetlen kísérlet az érzetfüggvény meghatározására | |
| A közvetlen mérés és a Fechner-féle elmélet kapcsolata | |
| Arányskálával mérhető ingerkontinuumok érzetfüggvényei | |
| Közvetlen mérési eljárások az érzetfüggvényre | |
| A hatványfüggvény | |
| Stevens észrevétele | |
| A Stevens-elv, a Stevens-féle érzetfüggvény | |
| A Stevens-féle érzetfüggvény meghatározása | |
| A Stevens-féle hatványkitevő meghatározása konkrét ingerekre | |
| A 3.1. pont eljárásának újraértelmezése | |
| A számérzékelés problémái | |
| Példák Stevens-féle érzetfüggvényre | |
| Általános érzékelő mechanizmus feltételezése | |
| Az ÉLÉK definíciója | |
| Ekman tétele | |
| Az Ekman-elv | |
| A Stevens-elv és az Ekman-elv kapcsolata | |
| Az érzetfüggvény grafikus meghatározása az Ekman-elv alapján | |
| Elméletalkotás az Ekman-elv alapján | |
| A Fechner-féle érzékelési mechanizmus általánosítása | |
| Kétféle alternatív érzékelő mechanizmus lehetősége | |
| A pénz szubjektív értékének közvetlen nagyságbecslése | |
| Mit értsünk végülis azon, hogy "érzetfüggvény"? | |
| Valószínűségi skálázás | |
| A valószínűségértékek skálaként való használata | |
| Egy álbizonyítás arra, hogy a valószínűség általános értelemben is skála | |
| Két ellenpélda | |
| Az álbizonyítás elemzése | |
| A v-skála | |
| A v-skála tulajdonságai | |
| Milyen eredményeket várhatun k a v-skálától | |
| Összefüggések a v-skála és a választási valószínűségek között | |
| A v-skála létezésének és egyértelműségének feltételei | |
| A Luce-axióma | |
| A Luce-axióma és a feltételes valószínűség kapcsolata | |
| A v-skála kiterjesztése ingerkontinuumokra | |
| A Luce-axióma empirikus vizsgálatának lehetőségei | |
| A Luce-axióma fennállásának pszichológiai feltételei | |
| A v-skála és az érzetfüggvény kapcsolata | |
| A választási Weber-elv | |
| A v-skála és az érzetfüggvények közötti összefüggés | |
| A választási valószínűségek kifejezése az érzetfüggvény alapján | |
| Következtetések a választási-döntési mechanizmusra | |
| A normális eloszlás, mint matematikai modell | |
| Normális eloszlás, standard normális eloszlás | |
| z-transzformáció, standardizálás | |
| A centrális határeloszlástétel | |
| Modellalkotás a centrális határeloszlástétel alapján | |
| Mérőeszközkészítés a modell alapján | |
| Két normális eloszlású valószínűségi változó különbségének eloszlása | |
| Tipikusan nem normális eloszlású változók | |
| A Thurstone-féle skálázás | |
| Milyen mechanizmusok okozhatják a viselkedés véletlentől is függő jellegét? | |
| Két inger választási valószínűsége Zhurstone modelljében | |
| Két inger távolságának kiszámítása a választási valószínűségek alapján | |
| Thurstone V. esete | |
| A skálázás lehetősége Thurstone modellje alapján | |
| A választási valószínűségek ábrázolása egy dimenzióban | |
| A skálázás gyakorlati menete | |
| A kapott skála megbízhatósága | |
| A skálázási eljárás optimalitása | |
| Következtetési módszerek a Thurstone-skála alapján | |
| Lokális skálák összevonása egy nagy terjedelmű skálává | |
| A Thurstone-skála, mint a Weber-Fechner féle érzetfüggvény általánosítása | |
| A Thurstone-skála és a v-skála összehasonlítása | |
| Pszichológiai elméletalkotás a Thurstone-modell iléletve a Luce-axióma alapján | |
| Pszichometriai skálázási eljárások a Thurstone-skála alapján | |
| A szignáldetekciós elmélet | |
| A jelre való érzékenység skálázása | |
| A jelészlelés modellje | |
| Jelészlelő műszaki berendezések tervezési elvei | |
| Egy optimális érzékelőt biztosító matematikai eljárás | |
| Analógia a statisztikai próbák hibafajtáival | |
| Az érzékenység gyakorlati meghatározása | |
| A szignáldetekciós elmélet empirikus tesztelése | |
| A motiváció, az elvárás skálázása a szignáldetekciós elmélet alapján | |
| Információelméleti skálázás | |
| Az ember, mint információátvivő eszköz | |
| Mennyi információt ad a meteorológus az időjárásról? | |
| Az információmennyiség, mint a valószínűség függvénye | |
| Az információmennyiség tulajdonságai | |
| Az információmennyiség-függvény alakjának meghatározása | |
| Az információmennyiség mértékegysége: a bit | |
| Az entrópia fogalma | |
| Az entrópia, mint az információ által várhatóan eloszlatott bizonytalanság mértéke | |
| Az információátvitel műszaki sémája | |
| Az információmennyiség és az információátvitel összefüggése | |
| Az emberi információátvitel absztrakt sémája | |
| Az átvitt információ fogalma | |
| A kölcsönös információ fogalma | |
| Az átvitt információ kiszámítása | |
| Az átvitt információhányad | |
| Az információt eleve csonkító átviteli csatornák | |
| A csatornakapacitás | |
| Az eredmények pszichológiai alkalmazásai | |
| A csatornakapacitás többdimenziós ingerek esetén | |
Folytatás Microsoft-tal