Előszó | 5 |
Bevezetés | 7 |
A pszichológia a filozófia és a tudomány keretében | 23 |
A pszichológiai gondolkodás kialakulása a keleti országokban | 25 |
Az ókori pszichológia | 38 |
Természettudományos elképzelések a lélekről az ókori Görögoszág klasszikus korszakában | 38 |
Hérakleitosz | 43 |
Parmenidész | 45 |
A püthagóreusok | 45 |
Alkmaión | 48 |
Empedoklész | 50 |
Anaxagorasz | 53 |
Démokritosz | 57 |
Hippokrátész | 60 |
A szofisták | 62 |
Szókratész | 63 |
Platón | 68 |
Arisztotelész | 85 |
A hellenisztikus korszak pszichológiai nézetei | 86 |
A peripatetikusok | 87 |
A sztoikusok | 89 |
A pszichofiziológia | 93 |
A pszichológia az ókori Rómában | 96 |
Lucretius | 96 |
Galénosz | 98 |
Az idealista reakció | 103 |
Alexandriai Philón | 103 |
Plótinosz | 105 |
Szent Ágoston | 107 |
A hűbériség korának pszichológiája | 111 |
A hűbériség ideológiai légkörre | 111 |
A pszichológiai eszmék fejlődése az arab nyelvű tudományban | 113 |
Ibn Szina | 115 |
Ibn-al-Haitan | 120 |
Ibn Rosd | 121 |
A középkori Európa pszichológiai eszméi | 123 |
Aquinói (Szent) Tamás | 123 |
Roger Bacon | 128 |
A nominalizmus | 130 |
A pszichológiai gondolkodás a hűbériségből a kapitalizmusba vezető átmenet korában | 134 |
Az olasz reneszánsz pszichológiája | 134 |
Az olasz szenzualisták | 136 |
Leonardo da Vinci | 139 |
A pszichológia empirikus irányzata Spanyolországban | 142 |
A XVII. század pszichológiai elméletei | 148 |
A mechanikus determinizmus megszilárdulásának kora | 148 |
Francis Bacon | 149 |
Galilei | 149 |
Descartes | 151 |
Hobbes | 163 |
Spinoza | 168 |
Locke | 173 |
Leibniz | 178 |
A pszichikum fiziológiai szubsztrátumára vonatkozó ismeretek felhalmozódása | 186 |
A pszichológia XVII. századbeli fejlődésének mérlege | 189 |
Az empirizmus és az asszociációs elmélet uralma a XVIII. század pszichológiájában | 194 |
Az asszociációs pszichológia | 195 |
Hartley materialista tanai | 195 |
Berkeley és Hume szubjektív idealista asszociális elmélete | 202 |
Bonnet kompromisszumos koncepciója | 207 |
A képességek pszichológiája | 208 |
Christian Wolff | 208 |
A skót iskola | 211 |
A neuropszichotikai funkciók elméletének fejlődése | 213 |
A matereialista pszichológia Franciaországban | 216 |
Lamettrie | 217 |
Rousseau és Helvétius | 220 |
Diderot | 221 |
Cabanis | 223 |
A materialista irányzat létrejötte az orosz pszichológiában | 226 |
Ragyiscsev | 227 |
Haladó pszichológiai koncepciók az Egyesült Államokban | 231 |
Rush | 232 |
Buchanan | 234 |
A pszichikum kultúrtörténeti törvényeinek gondolata | 235 |
Kant tanai és a pszichológia | 238 |
A XVIII. századbeli pszichológiai fejlődés mérlege | 242 |
A pszichológia a XX. század első felében | 248 |
A reflex-elmélet | 248 |
Procházka biológia tanai | 249 |
Az "anatómiai elv" megfogalmazása | 253 |
Az érzékszervek elmélete | 259 |
Az agyvelő elmélete | 273 |
Az asszociációs koncepció | 275 |
Herbart | 276 |
Brown | 281 |
Mill | 283 |
Cooper | 285 |
Filozófiai tanítások a pszichikai tevékenységéről | 288 |
A pozitivizmus | 288 |
Az irracionalizmus és a voluntarizmus | 290 |
A vulgáris materializmus | 291 |
A pszichológia mint önálló tudomány fejlődése | 293 |
A materializmus a XIX. század közepén. A pszichológia dialektikus materialista alapjainak lerakása | 295 |
Az orosz forradalmi demokraták materialista tanítása | 295 |
A dialektikus materializmus a pszichikumról és a tudatról | 300 |
A pszichológia önálló tudománnyá válásának természettudományos előfeltételei | 309 |
A darwinizmus | 309 |
A reflex-elmélet | 311 |
Az érzékszervek pszichofiziológiája | 314 |
Helmholtz | 325 |
A pszichofizika | 333 |
A reakcióidő vizsgálata | 337 |
A pszichológia kísérleti irányzata | 340 |
Hat program a pszichológia tapasztalati tudománnyá való átalakítására | 348 |
A pszichológia mint a közvetlen tapasztalat tudománya | 349 |
Wundt | 349 |
Az empírokriticizmus | 360 |
Mach és Avenarius | 360 |
A pszichológia mint az internacionális aktusok elmélete | 363 |
Brentano | 364 |
Az objektív és evolúciós pszichológia | 366 |
Spencer | 366 |
A pszichológia mint a visszatükrözés és a cselekvés vizsgálata | 372 |
Rush | 372 |
A pszichológia mint a reflexszerű pszichikai aktusok elmélete | 375 |
Szecsenov | 375 |
Pavlov | 391 |
A pszichológia ágainak fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 395 |
A kísérleti pszichológia | 395 |
A differenciális pszichológia | 418 |
Pedagógiai és gyermekpszichológia | 438 |
Állatpszichológia | 454 |
Társadalmi és kultúrtörténeti pszichológia | 471 |
Pszichotechnika | 485 |
Pszichológiai iskolák a XIX. század végén és a XX. század elején | 490 |
A pszichológia válsága | 490 |
Titchener strukturális iskolája | 499 |
A würzburgi iskola | 503 |
Funkcionális pszichológia | 509 |
James | 510 |
Dewey | 514 |
A chicagói iskola | 517 |
A behavorizmus | 520 |
Az alapmodell | 520 |
Thorndike korai behaviorizmusa | 524 |
Watson | 532 |
Holt | 542 |
A behaviorizmus fejlődése a XX. század húszas éveiben | 544 |
A gestalt-pszichológia | 545 |
A pszichoanalízis | 563 |
Freud | 565 |
A tőkésországok pszichológiája a XX. század harmincas-negyvenes éveiben | 573 |
A pszichológia második válsága | 573 |
A neobehaviorizmus | |
Tolman moláris behaviorizmusa | 580 |
Hull hipoetikus-deduktív behaviorizmusa | 585 |
A leíró behaviorizmus | 589 |
Szociálpszichológiai irányzatok | 592 |
Az ágazati pszichológiák fejlődése | 601 |
A szovjet pszichológia fejlődésének útjai | 608 |
Zárszó | 637 |
Névmutató | 641 |