kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat magyar irod. intézet és könyvnyomda |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Varrott papírkötés |
Oldalszám: | 190 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Hetedik kiadás. Néhány fekete-fehér ábrával illusztrált. Írta Kornis Gyula egyetemi tanár. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. |
Az első kiadás előszavából | 3 |
Előszó a hetedik kiadáshoz | 4 |
A filozófia fogalma és területének beosztása | 5 |
PSZICHOLÓGIA | |
Általános bevezetés a pszichológiába | |
A pszichológia tárgya és föladata | 8 |
A pszichológia módszerei | 10 |
A pszichológia területe | 12 |
A testi és lelki jelenségek viszonya | 13 |
A lelki tünemények osztályozása és egysége | 16 |
A gondolkodás pszichológiája | 2 |
Érzet és szemlélet | 2 |
Az érzet | 19 |
Az érzet minősége | 20 |
A látás érzetei | 24 |
A hallás érzetei | 24 |
A szag- és ízérzetek | 30 |
Nyomás-, hő- és fájdalomérzetek | 31 |
Erő-, helyzet-, mozgás- és egyensúlyérzetek | 33 |
Életérzetek | 34 |
A szemlélet (percepció) | 34 |
Térszemlélet | 36 |
Időszemlélet | 40 |
Képzet | |
Szemlélet és képzet | 41 |
Az emlékezet | 45 |
Hogyan tanuljunk? | 52 |
A képzelet | 57 |
A tudat | 61 |
A figyelem | 62 |
Az appercepció | 68 |
Gondolkodás | |
Általános képzetek | 69 |
A nyelv | 71 |
A gondolkodás | 74 |
Az érzelem pszichológiája | |
Az érzelmek és fölosztásuk | 77 |
Érzéki érzelmek | 78 |
Értelmi (logikai) érzelmek | 83 |
Esztétikai érzelmek | 84 |
Erkölcsi és vallási erzelmek | 89 |
Az érzelmek kapcsolata és lefolyása | 90 |
Az indulat | 92 |
Az érzelmekkel és indulatokkal kapcsolatos testi jelenségek | 93 |
Érzelem és gondolkodás | 94 |
Az akarat pszichológiája | |
Törekvés, vágy és akarat | 96 |
Ösztöncslekvések | 98 |
Az akarat | 102 |
A jellem | 106 |
Függelék | |
Alvás és álom | 108 |
Hipnotikus állapotok | 110 |
A lelki betegségek | 111 |
Tömegpszichológiai jelenségek | 117 |
LOGIKA | |
A logika és feladata | 120 |
A gondolkodás elemi formái | |
Fogalom | |
A fogalom | 124 |
A fogalmak logikai viszonyai | 125 |
A meghatározás | 127 |
A felosztás. Osztály és típus | 128 |
Ítélet | |
Az ítélet | 131 |
Az ítélet fajai | 132 |
Logikai alapelvek | 134 |
Az elégséges ok elve | 136 |
Következtetés | |
A következtetés és fajai | 138 |
A szillogizmus | 138 |
Feltétlen szillogizmusok | 138 |
Feltételes szillogizmusok | 141 |
Szétválasztó szillogizmusok | 142 |
Rövidített és összetett szillogizmusok | 144 |
Az indukció | 147 |
Az oksági viszony | 149 |
Valószínűségi következtetések | 151 |
A bebizonyítás | 154 |
Helytelen következtetések | 156 |
A gondolkodás módszeres formái | |
A gondolkodás módszres formáinak fölosztása | 160 |
A gondolkodás kutató (heurisztikus) formái | |
Leírás és magyarázat | 161 |
Megfigyelés és kísérlet | 163 |
J. St. Mill kisérleti módszerei | 165 |
A természeti törvény | 158 |
Elmélet, hipotézis, fikció | 170 |
Indukció és dedukció | 173 |
A gondolkodás rendszeres (szisztematikus) formái | |
A tudományos rendszer | 175 |
A tudomnyok fölosztása | 177 |
Ideális (vagy formai) tudományok | 178 |
Reális tudományok | 179 |
Természettudományok | 180 |
Szellemi tudományok | 181 |
Az egyes tudományok és a filozófia | 185 |