Köszönetnyilvánítások | 9 |
A pszichoanalitikus elmélet és terápia hermeneutikai koncepciójának kritikája | 15 |
A "szcientista önfélreértés" exegetikai legendája | 18 |
Habermas pszichoanalízissal kapcsolatos filozófiájának kritikája | 28 |
Valóban mutatja-e a pszichoanalitikus terápia dinamikája a "sors kauzalitását"? | 28 |
Valóban nem történetiek általában a természettudományok magyarázatai, szemben a pszichoanalitikus oksági beszámolókkal, melyek történetiek és kontextuálisak? | 35 |
Valóban kiváltságos kognitív hozzáféréssel rendelkezik-e a páciens a pszichoanalitikus hipotézisek érvényesítéséhez vagy elvetéséhez? | 43 |
Ricoeur pszichoanalízissal kapcsolatos filozófiájának kritikája | 73 |
Hogyan csonkítja meg Ricoeur a freudi elmélet hatókörét? | 73 |
Valóban ellentmond-e az elcsábításos fantáziák és a "jelentés" magyarázó szerepe a pszichoanalízisben a magyarázat és az érvényesítés természettudományos módjának? | 81 |
A "vágy szemantikáját" nyújtja-e az elfojtás elmélete? | 97 |
"A bizonyítás kérdése Freud pszichoanalitikus írásaiban" és Ricoeur válasza | 106 |
Az elfojtott motívumok valóban indítékai, és nem okai az emberi gondolkodásnak és viselkedésnek? | 109 |
A hermeneutikus pszichoanalízis George S. Klein-féle változatának kritikája | 128 |
A freudi elmélet tudományellenes rekonstrukciójának összeomlása | 142 |
A pszichoanalitikus kutatás klinikai módszere: Királyi út vagy zsákutca | 145 |
Tesztelhető-e empirikusan Freud elmélete? | 147 |
Klinikai vagy empirikus tesztelhetőség: a vita állása | 147 |
A pszichoanalitikus személyiségelmélet állítólagos tesztelhetetlensége | 156 |
Igazolta-e Freud a klinikai kutatás általa kidolgozott módszerét? | 185 |
Műtermékek-e a klinikai megerősítések, amelyek valójában a páciensnek az analitikusra irányuló pozitív "áttételéből" származnak? | 188 |
Miként épít Freud a tudattalan motivációkról szóló elméletének igazolása során a terápia feltételezett dinamikájára? | 195 |
Sikeres volt-e Freud kísérlete, hogy terápiásan igazolja a pszichoanalitikus személyiségelméletet? | 226 |
A pszichoanalitikus épület sarokköve: Jól megalapozott-e az elfojtás freud-i elmélete? | 245 |
A pszichoneurózisok elfojtásetiológiája mellett szóló freudi érvek értékelése | 250 |
A nyelvbotlás, az elírás, a félrehallás és az emlékezetzavarok pszichoanalitikus elméletének vizsgálata | 266 |
Az elfojtott infantilis vágyak mint minden álom forrásai: a manifeszt álomtartalom kompromisszumos modelljének kritikai vizsgálata | 298 |
Freud további érveinek értékelése a hamisítatlan elfojtások szabad asszociáció során való felbukkanásával kapcsolatban | 328 |
Észrevételek a pszichoanalízis alapvető tanainak Freud utáni védelméről | 335 |
Ellenőrizhető-e a pszichoneurózisok elfojtásetiológiája retrospektív úton? | 341 |
Epilógus | 361 |
A szeged asszociáció módszere és a pszichoanalízis jövőbeni megítélése | 363 |
A díványról származó adatok vizsgálati értékével kapcsolatos végső freudi érv kritikája: a klinikai eredmények peszudokonvergenciája | 367 |
A pszichoanalízis klinikai validációja elleni popperi vádbeszéd záróakkordja, avagy az exegetikai mítoszteremtés végórái | 374 |
Utószó | |
A pszichoanalízis mint tudomány: Adolf Grünbaum és a per újratárgyalása (Győri Miklós) | 383 |
Bibliográfia | 411 |
Névmutató | 423 |