A pszichiátria tankönyve

Tartalom

ELŐSZÓ AZ ELŐZŐ KIADÁSOKHOZ XXXI
ELŐSZÓ A NEGYEDIK, ÁTDOLGOZOTT KIADÁSHOZ XXXIII
AJÁNLÓ (Bittér István) XXXIV
1. fejezel
BEVEZETÉS 1
Az emberi magatartást meghatározó tényezők 2
A magatartás vizsgálata általában 5
A magatartás szubjektív vetülete 6
A magatartás-orvostan 6
A lelki beteg az egészségügyben. A konzultációs (liaison-) pszichiátria 7
A magatartás zavarai és a norma 8
A pszichiátriát általánosan jellemző epidemiológiai adatok 11
A pszichiátria megalapozása 12
A pszichiátria részterületei 13
Szakvizsgával rendelkező részterületek 13
Részben elkülönült intézményekkel rendelkező részterületek 14
A bio-pszicho-szociális nézőpont 15
2. fejezet
A PSZICHIÁTRIA RÖVID TÖRTÉNETE 17
A pszichiátria előtörténete (a „pszichiátriai betegek kora") 18
Az elmebetegségek kezelésének orvosi előtörténete 19
Az elmeügy „rendészeti" vonulata 20
A pszichiátria előtörténetének vallási vonulata 21
Az önálló pszichiátria kialakulása (a „pszichiátria korszaka") 23
A pszichoterápia önállósodásának kezdetei 24
A pszichiátria első korszakának főbb eredményei 25
Az első intézményi „forradalom", az elmegyógyintézetek kórházasítása 25
A pszichiátriai terápiák fejlődése: a terápiás forradalom 26
A paralysis progressiva terápiája 26
A görcskezelések kora 27
A pszichofarmakonok kora 27
A pszichoterápiák fejlődése 27
A második intézményi „forradalom": a pszichiátriai szolgálatok átalakulása napjainkban 28
A magyarországi pszichiátria jelentősebb alakjai 29
A pszichiátria jövője 31
3. fejezet
A PSZICHIÁTRIAI BETEG VIZSGÁLATA 33
Általános szempontok 34
A betegszerep 34
A betegszerep elutasítása 34
A betegszerep előtérbe kerülése 35
Az orvos-beteg viszony a pszichiátriában 35
Az orvos-beteg viszony dinamizmusa 36
Érzelmi mozzanatok az orvos-beteg kapcsolatban 36
Hibás orvosi magatartásminták 37
A betegvizsgálat általános szempontjai 37
A pszichiátriai tünetek mibenléte 38
A beteg vizsgálatának célkitűzései 38
A pszichiátriai anamnézis
A probléma hátterének feltárása 39
A tünetek rendszerezése és leírása 39
A pszichiátriai vizsgálat gyakorlata 39
A kapcsolat kiépítése 39
A vizsgálat „technikája" 40
A problémacentrikus exploráció 40
Egyes explorációs „technikák" 42
A zavart beteg vizsgálata 43
A veszélyeztető beteg 43
A „nehéz" beteg 43
A vizsgálat lezárása 44
A pszichiátriai kórrajz 44
Kiegészítő vizsgálatok a pszichiátriában 45
Kötelező és ajánlott laborvizsgálatok 45
A dexametazon-szuppressziós teszt (DST) 46
Képalkotó eljárások 46
Strukturális eljárások 46
Funkcionális eljárások 47
Elektrofiziológiai vizsgálatok 48
Pszichológiai és pszichopatológiai tesztvizsgálatok 49
Teljesítménypróbák 49
Neuropszichológiai tesztek 50
Projektív tesztek 50
A gyermekpszichiátriában használatos tesztek 50
„Objektív" tesztek 51
Személyiségtesztek 51
Klinikai szindrómák pszichometriai vizsgálata 52
4. fejezet
A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEK ÉS MAGATARTÁSZAVAROK HÁTTERE 53
A vulnerabiütás-koncepció 55
Biológiai vulnerabilitás 55
Pszichiátriai genetika 56
A pszichiátriai genetika módszerei 56
Strukturális vulnerabilitás 58
Az agyburkok 58
A likvor és az agykamrák 58
Az agykéreg 59
A limbikus rendszer 60
A hipotalamohipofizeális rendszer 60
A bazális ganglionok 60
A felszálló aktiváló rendszer 61
Neurokémiai vulnerabilitás 61
Jelátvitel a szinapszisokban 62
Biogén aminők 62
Aminosavak 64
Peptidek 65
Az intraceliuláris jelátvitel 65
Endokrin vulnerabilitás 66
Immunológiai vulnerabilitás 66
Kronobiológiai vulnerabilitás 67
Pszichológiai vulnerabilitás 67
A szociális tanulás elmélete 68
A személyiség fejlődésével kapcsolatos nézetek 69
Kognitív vulnerabilitás 70
Elsődleges szocializáció 70
Szociális vulnerabilitás 70
Az életesemények 72
Antropológiai vulnerabilitás 72
Mentális egészség és spiritualitás 73
5. fejezet
A MAGATARTÁS KÓROS MEGNYILVÁNULÁSAI: A PSZICHOPATOLÓGIA 75
A pszichopatológia virágkora és hanyatlása 76
A magatartás általános leírása 77
A magatartás szerveződése 78
A pszichiátriai tünet fogalma 78
A tudat 79
Az ép tudat működése 79
A tudati vigilitás 79
A vigilitás normál variációi 80
A tudati integráció 80
A tudati integráció normál variációi 80
A tudat zavarai 81
A tudati vigilitás zavarai 81
A tudati integráció zavarai 81
Integrációs zavarok ép vigilitás mellett 82
A tudat vigilitásának és integrációjának együttes zavarai 83
A tudat struktúrája. A tudattalan 84
Az éntudat (a szubjektum) 85
Harmonikus énstruktúra (reális önkép) 86
Az én védekezési mechanizmusai 86
Az énstruktúra zavarai 87
Az énidentitás zavarai 87
Megismerési funkciók
A valóság átélésének egészleges zavarai 88
A figyelem 90
A figyelem zavarai 90
A tájékozódás (orientáció) 92
Az orientáció zavarai 92
Az ismereti eldolgozás 93
Az érzékelés zavarai 94
Az érzékelés mennyisegi zavarai 94
Az érzékelés minőségi zavarai 94
Az érzékelés tartalmi zavarai: az érzékcsalódások 95
Illúziók 95
Hallucinációk 96
A képzetek és a fogalomalkotás zavarai 97
Az emlékezés és zavarai
Az emlékezés mennyiségi zavarai 99
Az emlékezés minőségi zavarai 100
A gondolkodás 100
A gondolkodás zavarai 101
A gondolkodás alaki zavarai 101
Mennyiségi zavarok 103
Minőségi zavarok 103
A gondolkodás tartalmi zavarai 103
Elfogultság 103
A fóbiák 104
Agorafóbiák 104
Szociális fóbiák 104
Specifikus fóbiák 105
Kényszerek 105
Kényszergondolatok 105
A kényszerimpulzusok 106
Kényszercselekvések 106
Téveszmék 106
Az ismeretfeldolgozás magasabb szintjeinek zavarai 110
Diszfunkcionális attitűdök 111
A tévhiedelmek piramisstruktúrája 111
A tévhiedelmek működése 115
Logikai hibák 116
Automatikus gondolatsorok 116
A diszfunkcionális attitűdök kialakulása 116
Az értelem (intellektus) és zavarai 117
Az intellektus fogalma 117
Az értelem zavarai 118
Mennyiségi zavarok 118
Mentális retardáció 118
Demenciák 118
Az intelligenciastruktúra zavarai 119
Az érzelmek (emóciók) és zavaraik 119
Az érzelmek meghatározása 119
Elemi viszonyulások 119
Az érzelmek sokfélesége 120
Az érzelmek keletkezésének elméletei 120
Az érzelmek energetikai komponense 121
Az érzelmek típusai, fenomenológiai leírása 121
Az érzelmi reakció összetevői 121
Vegetatív-szomatikus megnyilvánulások 122
Motoros (magatartási) megnyilvánulások 122
Szubjektív-verbális összetevő 122
Kóros érzelmi állapotok 122
Az érzelmi állapotok intenzitásának kóros fokozódása 123
Kóros negatív tónusú állapotok 123
A szorongás 123
A szorongás magatartásbeli megnyilvánulásai általában. A szorongás
strukturálódása 124
A szorongás mint szubjektív élmény 124
A szorongás mint tünet 125
A szorongás megjelenési formái a klinikumban 134
Az agresszió 135
Egyéb kóros érzelmi állapotok 136
Pozitív tónusú kóros érzelmi állapotok 137
Az érzelmi reakció intenzitásának csökkenése 137
Az érzelmi reakciók minőségi zavarai 138
A hangulat zavarai 139
A közérzet zavarai 140
A motivációk és cselekvések zavarai (konatív zavarok) 140
A motivációkról általában 140
A motivációk osztályozása 141
A motivációk zavarai általában 141
Energetikai csökkenéssel járó zavarok 142
Energetikai növekedéssel járó zavarok 142
A motivációk minőségi zavarai 142
A motivált cselekvések zavarai részletesen 142
Elemi mozgások és cselekvések zavarai 142
Mennyiségi zavarok 142
Minőségi zavarok 143
Tic és egyéb hiperkinézisek 144
Kóros késztetések és impulzusok 144
Gyermekkorra jellemző szokások 145
Inkább a felnőttkorra jellemző késztetések 145
Kényszerkésztetések 146
Kényszercselekvések 146
Téveszmék irányította cselekvések 148
Komplex motivált cselekvések zavarai 149
A biológiai késztetések zavarai 149
Önfenntartással kapcsolatos késztetések 149
Az evési magatartás „perverziói" 150
Önpusztító magatartásformák 150
Öngyilkosság 150
Egyéb önkárosító magatartásformák 151
A szexuális késztetés (nemi ösztön) zavarai 151
A beszéd és a kommunikáció zavarai 152
A beszédfejlődés zavarai 152
A már kialakult beszédfunkció zavarai 153
Organikus beszédzavarok 153
Funkcionális beszédzavarok 154
A dialóguskészség zavarai 154
A kommunikációra képtelen beteg 155
Hiányos kommunikáció 156
A túláradó kommunikáció 156
Szociálisan meghatározott cselekvések zavarai 156
A személyiség 159
Személyiségelméletek
Az alkattan 160
Mélylélektani személyiségelméletek
Freud elméletének lényegi megállapításai 161
A pszichoanalitikus ebnélet általános jellemzése 162
Az énvédő mechanizmusok 163
Egyéb jelentős dinamikus személyiségelméletek 164
Humanisztikus pszichológiai irányzatok 165
A behaviorizmus személyiségmodellje 165
A szociálpszichológiai személyiségmodell 166
Az önkép 166
A negatív önkép 167
A pozitív önkép 167
Az expektancia-motívum (White) 168
A kognitív személyiségmodell 168
A személyiség zavarai 169
A nonna és a deviáns magatartásmódok 169
A személyiségzavarok pozitív aspektusa 169
Elsődleges és másodlagos személyiségzavarok 169
Agyi károsodásra visszavezethető személyiségzavarok 170
Testi betegségekkel kapcsolatos személyiségzavarok 170
Toxikus eredetű személyiségzavarok 170
Szenvedélykeltő szerek okozta személyiségváltozások 170
Gyógyszerek okozta személyiségváltozások 171
Pszichiátriai betegségek okozta személyiségzavarok 172
Élmények meghatározta (reaktív) személyiségzavarok 172
A személyiségzavarok és pszichopátia 173
6. fejezet
A MAGATARTÁS ZAVARAINAK OSZTÁLYOZÁSA 175
A pszichiátria történeti kategóriái 176
Kvantitatív-pszichometriai megközebtés 177
A leíró nozológiai rendszerek továbbfejlődése 173
A Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, ICD) ]7g
Az Amerikai Pszichiátriai Szövetség rendszere (DSM) ]79
7. fejezet
NEUROTIKUS MAGATARTÁSZAVAROK 181
A neurózisokról általában
A neurózis fogalmának vázlatos története 132
A neurózisfogalom hanyatlása 133
Új osztályozási rendszerek 133
Az új osztályozási rendszerekkei kapcsolatos problémák 134
Az orvosi gondolkodási modell elégtelensége 134
A neurózis újraértelmezése I34
Részletes neurózistan ]35
A pszichogén kórképek gyakorisága 136
Pszichoreaktív állapotok 136
A pszichoreaktív kórképek betegségmivolta 186
Etiopatogenezis 186
Epidemiológia 187
Lefolyás . 188
A pszichoreaktív állapotok csoportosítása 188
Akut stresszreakció 188
Alkalmazkodási zavarok 189
Krónikus gyász-szindróma 189
A neurózisok 189
A neurózisok etiológiája 189
A neurózisok definíciója 190
A magatartás zavarai 190
Az élménymód zavarai 191
A vegetatív idegrendszer zavarai 191
A neurotikus zavarok progresszív jellege 192
A neurózis és a személyiség 192
A környezettel való patológiás egyensúly 193
A neurózisok osztályozása 193
A neurózisok hagyományos osztályozása 193
A neurózisok etiopatogenetikai osztályozása 194
A neurózisok leíró osztályozása 194
Szorongásos zavarok 195
A generalizált szorongásos zavar 195
Pánik-szindróma 195
Fóbiás tünetcsoportok 196
Kényszerneurózisok (rögeszmés zavarok) 197
Poszttraumás stressz-zavar 198
Neurotikus affektív zavarok 198
Disztímia (neurotikus depresszió) 199
A hisztériacsoport 200
Szomatoform zavarok 200
Szomatizációs zavar 201
Konverziós zavar 201
Hipochondriás neurózis 201
Pszichogén fájdalom-szindróma 202
Diszmorfiás testsémazavar 202
Disszociatív zavarok 202
Disszociatív amnézia 203
Pszichogén elkóborlás (fuga) 203
Deperszonalizációs zavar 203
A neurotikus állapotok gyógykezelése 203
Általános szempontok 203
Pszichoterápiás eljárások 204
Csoportos módszerek 205
Gyógyszeres kezelések 205
Benzodiazepinek 206
Nembenzodiazepin-típusútrankvillánsok 206
Antidepresszív szerek 206
Béta-blokkoló szerek 207
Egyéb biológiai eljárások 207
Alternatív gyógymódok 207
SZERVI1 EREDETŰ MENTÁLIS KÓRKÉPEK (ORGANIKUS PSZICHIÁTRIA) 209
Történeti adatok 211
Az organikus pszichoszindrómák felosztása 211
Többnyire akutalg fellépő globális tünetcsoport: a delírium 211
Delíriumot kiváltó fontosabb ártalmak 212
A delírium patomechanizinusa 212
A dehrium epidemiológiai adatai 212
A dekriwnok klinikai megjelenése 213
A tudatzavar 213
Érzékcsalódások 213
Érzelmi állapot 213
Kognitív működések 213
Magatartás 213
Testi tünetek 214
A delírium lefolyása 214
A debrium kezelése 214
Idült lefolyású, globális tünetcsoportok 215
A demencia (elbutulás) 215
A demencia klinikai megjelenése 215
Bevezető tünetek 215
Szubjektív tünetek 216
A folyamat további progressziója 216
Kortikális és szubkortikális demenciák 217
Globális és lakunáris demenciák 217
Elsődleges és másodlagos demenciák 217
A demencia diagnosztikája 217
A mentális károsodás okainak feltárása 217
A neurológiai vizsgálat 217
A károsodás mértékének meghatározása 218
Pszichológiai teljesítményvizsgálatok 218
A demenciák okai 219
Egyes demenciák sajátosságai 219
Alzheimer-kór 219
Vaszkuláris eredetű demenciák 220
Pick-féle betegség 220
Creutzfeldt-Jakob-kór 221
Huntington-kór 221
Parkinson-kórhoz társuló demencia 291
HlV-fertőzéshez társuló demencia 221
Neurosyphilis (neurolues) 223
Paralysis progressiva 223
Traumás eredetű kognitív és magatartászavarok 224
Normotenziós hydrocephalus 225
Gyógyszerek okozta kognitív zavarok 225
Egyéb eredetű demenciák 225
A pszeudodemencia tünetcsoportja (affektív jellegű kognitív zavarok) 225
A demenciák kezelése 226
Organikus eredetű magatartás- és személyiségzavarok 227
Az organikus eredetű magatartászavarok tünetei 228
Kognitív tünetek 228
Emocionális tünetek 228
A szociális magatartás zavarai 228
Csökkent kémiai tolerancia 228
Alkoholintolerancia 228
Pszichoaktív szerek 228
Egyes fontosabb tünetcsoportok 229
Postencephalitises tünetcsoport 229
Gyógyszerek hatására bekövetkező' személyiségváltozások 229
Az organikus eredetű személyiségzavarok lefolyása és prognózisa 229
Az organikus személyiségzavarok terápiája 229
Organikus eredetű neurotikus állapotok 230
Organikus pszichózisok 230
Organikus katatónia 230
Organikus szkizofréniaszerű zavar 231
Organikus affektív zavar 231
Az organikus pszichózisok prognózisa 231
Az organikus pszichózisok terápiája 231
Parciális szindrómák 231
Organikus eredetű hallucinózisok 231
Az amnesztikus tünetcsoport 232
A klinikai megjelenés 232
Egyes klinikai tünetcsoportok 233
Korszakov-szindróma 233
Vaszkuláris eredetű amnesztikus tünetcsoport 233
Traumás eredetű amnesztikus szindróma 233
Alkoholos intoxikációs amnézia 234
Gyógyszerek okozta amnéziák 234
Tranziens globális amnézia 234
Az amnesztikus zavarok differenciáldiagnosztikája 234
Az amnesztikus zavarok gyógykezelése 234
9. fejezet
SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK 235
A szenvedélybetegségek általános kérdései 236
A szenvedély fogalma 236
A szenvedélybetegségek kialakulásának mechanizmusai 237
Biokémiai vonatkozások 237
Pszichológiai mechanizmusok 237
Szociális vonatkozások 237
Általános epidemiológiai adatok 238
A szenvedélyek kialakulásának folyamata 239
A szenvedélybeteg vizsgálata 240
A szenvedélybetegségek diagnosztikája 240
Az akut intoxikáció tünetcsoportja 240
Az abúzus (visszaélés) tünetcsoportja 240
A függőség (dependencia) tünetcsoportja 241
A megvonási tünetcsoport 241
Megvonási delírium 241
Szerhasználattal kapcsolatos pszichózisok 241
Amnesztikus tünetcsoportok (Korszakov-tünetcsoportok) 242
Késői következmények 242
A szenvedélyek kockázati tényezői 242
A személy sérülékenysége 243
A szer elérhetősége 243
Környezeti hatások 243
Járulékos tényezők 243
A szenvedélyek osztályozása 243
A szenvedélybetegségek kezelése általában 244
Részletes addiktológia 244
Az alkoholizmus 244
Az alkohol élettani hatásai 244
Felszívódás, lebontás 245
Az alkohol közvetlen hatásai 245
Az alkohol közvetlen hatása a magatartásra 246
Az alkoholizmus mint betegség 246
Az alkoholizmus tünetei 246
Lelki tünetek 246
Szociális következmények 246
Testi tünetek 247
Az alkoholizmus okai 248
Az alkoholizmus típusai 248
Alkoholos intoxikáció 249
Patológiás részegség 249
Alkoholfüggőség 249
Megvonási tünetcsoport 250
Kezelési szempontok 250
Delirium tremens 250
A delirium tremens kezelésének irányelvei 251
Egyéb alkoholos pszichózisok 251
Alkoholos hallucinózis 251
Alkoholos paranoia 252
Reziduális és egyéb mentális zavarok 252
Alkoholos demencia 252
Amnesztikus tünetcsoport 252
Wernicke-féle encephalopathia 252
Magzati alkohol-szindróma 253
Opioidok okozta zavarok 253
Az opioidfüggőségről általában 253
Epidemiológiai adatok 253
Intoxikáció 254
Abúzus és függőség 254
Megvonási tünetek 254
Opioidfüggőség és terhesség 254
Az opioidfüggőség kezelési elvei 254
Ártalomcsökkentő módszerek 255
Önsegítő csoportok, terápiás közösségek 255
Cannabis és származékai 255
Epidemiológiai adatok 256
Társuló kórképek 256
Terápiás szempontok 256
Pszichostimulánsok 256
Epidemiológiai adatok 257
Klinikai szindrómák 257
Kezelési szempontok 257
Kokain 258
Hatások 258
Epidemiológiai adatok 258
Klinikai szindrómák 258
Kezelés 259
Hallucinogének (psychedelicurnok) 259
A hallucinogének hatásai 259
Epidemiológiai adatok 260
Kezelés 260
Szerves oldószerek 260
Az oldószerek hatásai 260
Epidemiológiai adatok 260
Gyógyszerfüggőség 261
Epidemiológiai adatok 261
Klinikai tünetek 261
Megvonási tünetcsoport 262
Kezelés 262
10. fejezet
A HANGULATI ÉLET ZAVARAI (AFFEKTÍV KÓRKÉPEK) 263
Történeti adatok 264
Az affektív kórképek epidemiológiája 264
A depressziók etiológiai kérdései 265
Biokémiai tényezők 265
Neuroendokrin reguláció 265
Kronobiológiai zavarok 266
Az immunrendszer működési zavarai 266
Genetikai hatások 266
Pszichológiai elméletek 267
Szociológiai megfontolások 267
Az affektív kórképek osztályozása 267
Az osztályozás logikája 267
Az affektív kórképek főbb tünetcsoportjai 268
A depressziós tünetcsoport 268
Magatartásbeli és szubjektív tünetek 268
Szomatikus-vegetatív tünetek 269
A depressziós tünetcsoport súlyosság szerinti kategóriái 269
Enyhe depressziós epizód 269
Közepes depressziós epizód 269
Súlyos depressziós epizód 269
Depresszió pszichotikus tünetekkel 269
Szkizoaffektív pszichózis, depressziós típus 270
Sajátos depressziós tünetcsoportok 270
Atípusos depresszió 270
A depresszió katatóniás típusa 270
A depresszió szorongásos típusa 270
Életszakaszokhoz kötött depressziós tünetcsoportok 270
Gyermek- és serdülőkori depressziók 270
Postpartum (laktációs) depresszió 271
Premenstruális dysphoria 27]
Involúciós depresszió 271
Az időskor depressziója
Szomatikus tünetekkel jellemzett depressziók 272
Depresszió melankóliás tünetekkel 272
Hipochondriás depresszió 272
Lárváit (maszkírozott) depresszió 272
Mániás tünetcsoportok 2/2
Mániás tünetcsoportok súlyosság szerint 273
Enyhe mánia (hipománia) 273
Közepes mániás állapot 274
Súlyos mániás állapot 274
Súlyos mánia pszichotikus tünetekkel 274
Szkizoaffektív pszichózis mániás fázisa 274
Speciális mániás szindrómák 274
Mánia katatóniás tünetekkel 274
Boldogság-pszichózis 274
Irritábilis mánia 274
Mánia gyermek- és serdülőkorban 274
Kevert tünetcsoportok 275
Az affektív kórképek lefolyása 275
Fázikus (epizodikus) lefolyású kórképek 275
A fázikus lefolyású zavarok típusai 277
Bipoláris zavarok 277
I. típusú bipoláris zavar 277
II. típusú bipoláris zavar 277
Ciklotímia 278
Speciális bipoláris tünetcsoportok 278
Rapid ciklusok 278
Szezonális affektív zavar 278
Bipoláris zavar teljes remisszió nélkül 278
Unipoláris kórképek 278
Periodikus depresszió 278
Periodikus mánia 279
Visszatérő rövid depressziós zavar 279
Krónikus-hullámzó lefolyású kórképek 279
Disztímia 279
Primer depresszió disztímia talaján 279
Primer krónikus depresszió 280
Az affektív kórképek etiopatogenetikai áttekintése 280
Szomatogén depressziók 281
Endogén (primer) affektív kórképek 281
Pszichogén depressziók 282
Reaktív depressziók 282
Az affektív kórképek diagnosztikája 282
Differenciáldiagnózis 283
Organikus kórképek 283
Szkizofréniák 283
Neurotikus állapotok 283
Személyiségzavarok 283
Az affektív kórképek kezelésének alapelvei 283
A terápia stratégiai irányai 284
A hospitalizáció kérdése 284
A terápiás célkitűzés három iránya 284
A tünetcsoportok kezelése 284
A depressziós tünetcsoportok kezelése 284
Gyógyszeres eljárások 284
Egyéb biológiai eljárások 285
Alvásmegvonás 285
Fényterápia 285
Pszichoterápiák 285
Mániás állapotok kezelése 286
A relapszusok megelőzése 286
A depresszív vulnerabilitás kezelése 287
11. fejezet
SZKIZOFRÉNIÁK 289
A „szkizofrénia"-koncepció története 290
A szkizofrénia kockázata 292
A szkizoíréiiiaspektrumba tartozó főbb tünetcsoportok 292
Az akut szkizofrénia tünetcsoportja 293
Az idült szkizofrénia tünetcsoportja 294
A szkizoid tünetcsoport 294
A szkizofrénia mint betegség 295
A szkizofrénia tünetei 295
A) A gondolkodás zavarai 295
B) Külső erők általi irányítottság 296
C) Erzékcsalódások 296
D) Téveszmék 296
E) Érzelmi közöny 296
F) Az asszociációk fellazulása 296
G) Pszichomotoros tünetek 296
H) Aktivitás 296
I) Szociális kapcsolatok 296
A szkizofrénia diagnózisának kritériumai 296
A szkizofrénia klinikai megjelenése 297
A szkizofrén beteg testi vizsgálata 299
Pszichológiai tesztvizsgálatok 300
Kiegészítő vizsgálatok 300
Képalkotó eljárások 300
A szkizofrénia alcsoportjai 301
A szkizofréniák kórlefolyása 302
A szkizofréniák prognózisa 302
Differenciálcüagnosztika 303
A szkizofréniák kóroktana
Genetikai vulnerabilitás 304
Ikervizsgálatok 304
Adopciós vizsgálatok 305
Egyéb biológiai faktorok 305
A szkizofrénia és neurotranszmitterek 306
Dopamin 306
Szerotonin és egyéb transzmitter-rendszerek 308
Patológiai vizsgálatok
Ps z ichodinamik us teóriák
A szkizofrénia családi genezise 307
A szldzoírénia és a szociális hatások 308
A szkizofrénia epidemiológiája
A szkizofrénia szövődményei 309
Szkizofrénia és öngyilkosság 309
A szkizofrénia költségei 309
A szkizofréniák gyógykezelése 310
A kezelés általános kérdései 310
Gyógyszeres kezelések 310
Kiegészítő gyógyszeres kezelések 311
Elektrokonvulzív kezelés 311
Pszichoterápiák 312
Magatartást erápiák 312
Családterápiás megközelítés 313
Szociot erápiák 313
A szldzoírénia rehabilitációja 314
A közösségi pszichiátria 314
12. fejezet
EGYÉB PSZICOTIKUS ZAVAROK 315
Atípusos szkizofréniaformák 316
Akut polimorf pszichotikus zavar (a szldzoírénia tünetei nélkül) 316
Akut polimorf pszichotikus zavar (a szkizofrénia tüneteivel) 316
Akut szkizoform zavar 316
Szkizotípiás zavar 316
Az atípusos szkizofréniák kezelése 317
Atípusos affektív zavarok (szkizoaífektív pszichózisok) 317
Epidemiológia 318
Klinikai megjelenés 318
A szkizoaífektív zavar depressziós típusa 318
A szkizoaífektív pszichózis mániás típusa 318
Terápiás irányelvek 318
Paranoid állapotok (általános jellemzés) 319
A paranoid spektrum 320
Klinikai megjelenés 320
Diagnosztika 321
Etiopatogenezis 321
Epidemiológia 322
Lefolyás, prognózis 322
A paranoid állapotok típusai 323
Szenzitív típusok 323
Perszekutoros típus 323
Testi tünetekkel jellemzett (szomatikus típus) 323
Féltékenységi paranoia 324
Expanzív típusok 324
Paranoid-kverulátoros szindróma (perlekedési téboly) 324
Grandiózus paranoia 324
Vallási paranoia 324
Erotomániás típus (szerelmi téboly) 324
Colitis ulcerosa 343
Légzőrendszer
Asthma bronchiale 343
Hiperventilációs tünetcsoport 343
Fájdalom-szindrómák
Alsó háti fájdalom-szindróma (lower back pain) 344
Fejfájások
Endokrin betegségek 345
Bőrbetegségek 345
Pruritus 345
A pszichoszomatikus betegségek terápiája 345
15. fejezet
A SZEXUÁLIS MAGATARTÁS ZAVARAI 347
A szexuális funkció zavarai 348
Epidemiológiai adatok 348
Etiopatogenezis 348
I. A szexuális késztetés zavarai 349
II. Az izgalmi fázis zavarai 350
III. Az orgazmus zavarai 350
IV. Az oldódási fázis zavarai 350
A szexuális orientáció zavarai (parafíliák) 350
Exhibicionizmus 351
Fetisizmus 351
Fetisiszta transzvesztitizmus 351
Pedofília 351
Mazochizmus 351
Szadizmus 352
Voyeurizmus 352
Egyéb parafíliák 352
A pszichoszexuális identitás zavarai 352
Transzszexualizmus 352
Transzvesztitizmus 352
A szexuális magatartás zavarainak kezelése 352
Biológiai gyógymódok 353
Pszichoterápiák 353
Szexuálterápiák 353
16. fejezet
A TÁPLÁLKOZÁSI MAGATARTÁS ZAVARAI 355
Az evészavarok meghatározása 356
Történeti adatok 355
Etiopatogenezis 356
Epidemiológiai adatok 357
Az anorexia nervosa klinikai kepe 357
Diagnosztika 358
Kórlefolyás 358
A bulimia nervosa klinikai képe 358
Diagnosztika 359
A bulimia kórlefolyása 359
A paranoid állapotok kezelése 325
A kezelés helyszínének megválasztása 325
Gyógyszeres kezelés 325
Pszichoterápiák 325
13. fejezet
SZEMÉLYISÉGZAVAROK 327
Történeti adatok 328
Etiopatogenezis 329
Epidemiológiai adatok 330
A személyiségzavarok felosztása 330
Az A) csoporthoz tartozó zavarok 331
Paranoid személyiségzavar 331
Szkizoid személyiségzavar 331
Szkizotípiás személyiségzavar 331
A B) csoporthoz tartozó zavarok 331
Antiszociális személyiségzavar 331
Az instabil (határeseti) személyiség 332
Hisztrionikus személyiségzavar 332
Nárcisztikus személyiségzavar 332
A C) csoporthoz tartozó zavarok 333
Szorongó (vagy elkerülő) személyiségzavar 333
Függő (dependens) személyiségzavar 333
Kényszeres személyiségzavar 334
Egyéb személyiségzavarok 334
A személyiségzavarok diagnózisa 334
A személyiségzavarok lefolyása 335
A személyiségzavarok terápiája 335
11. fejezet
PSZICHOLÓGIAI HATÁSOK TESTI BETEGSÉGEKBEN
(PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK) 337
A pszichoszomatikus orvostudomány megszületése 338
A magatartás-orvostan 338
A specificitás kérdése 339
A krónikus stressz 340
A krónikus stressz mediátorai 340
Pszichopatológiai tünetek és testi betegségek 340
Testi betegség képében jelentkező pszichiátriai kórképek 340
Pszichoszomatikus betegségek és személyiség 341
Egészség-magatartás és betegségek 341
Egyes pszichoszomatikus tünetcsoportok 341
Kardiovaszkuláris betegségek 341
Ischaemiás szívbetegség 341
Hipertónia-betegség 342
DaCosta-szindróina 342
Gyomor-bél rendszer
Fekélybetegség
Irritábilis colon szindróma 343
Pszichogén elhízás 359
Az evészavarok terápiája 359
Szómatikus kezelések 359
Pszichoterápiák 360
17. fejezet
AZ ALVÁS ZAVARAI 36
Az alvás élettana 362
Alvásciklusok 362
Az alvás élettani változásai 364
Gyógyszerek hatása a REM-fázisokra 364
Az alvászavar mint tünet 364
Inszomniák 365
Hiperszomniák 365
Narcolepsia 365
Obstruktív alvási apnoe szindróma 365
Az alvás-ébrenlét ciklusának zavarai 366
Paraszomniák 366
A lassú hullámú alvás zavarai 366
Somnambulismus 366
Pavor nocturnus 366
Enuresis nocturna 367
A REM-fázisban fellépő zavarok 367
Incubus (rémálom, lidérces álom, nightmares, dream anxiety) 367
Az alvászavarok kezelése általában 367
18. fejezet
GYERMEKPSZICHIÁTRIA 369
A gyermek és ifjú pszichiátriai vizsgálata 370
A fejlődés folyamatába ágyazódó zavarok 371
Az iskolai teljesítmények zavarai (tanulási zavarok) 372
A teljesítményzavarok diagnózisa 372
A teljesítményzavarok okai 372
Az olvasás zavara (dyslexia) 372
Epidemiológia, prognózis, terápia 373
Az írás zavara (dysgraphia) 373
Prognózis, terápia 373
A számolási készségek zavara (dyscalcuüa) 373
Epidemiológia, prognózis, terápia 373
A beszéd és a nyelvfejlődés zavarai 374
A hangképzés (beszédartikuláció) zavarai (dyslaliák) 374
Dadogás (ischonophonia, psalüsmus) 374
Klinikai kép 374
Etiológia, kórlefolyás, terápia 375
Hadarás (agitolaüa) 375
A kifejező beszéd zavara 375
Klinikai kép 375
Etiológia, kórlefolyás, kezelés 376
A beszédmegértés zavara 376
Klinikai kép 376
Lefolyás, terápia
A motoros készségek fejlődési zavara 376
Klinikai kép
Epidemiológia, kóroktan 377
Prognózis, terápia
Átható (pervazív) fejlődési zavarok 377
Autizmus (autismus infantilis) 377
Klinikai kép
Kóroktan, patogenezis 378
Epidemiológia, prognózis 378
Az autizmus atípusos formája 379
Rett-szindróma 379
Egyéb dezintegratív zavarok 379
Asperger-szindróma 379
A pervazív fejlődési zavarok kezelése 379
Gyermek- és serdülőkorban kezdődő magatartászavarok 380
Hiperkiiietikus tünetcsoport 380
Etiopatogenezis 381
Epidemiológia, prognózis 381
Terápiás szempontok 381
Viselkedészavarok gyermek- és serdülőkorban 381
Etiopatogenezis 382
Epidemiológia 382
Lefolyás, prognózis 382
A viselkedészavarok egyes körülírható formái 382
Családi körre korlátozódó viselkedészavar 382
Kortárscsoportba nem illeszkedő (nem szocializált) viselkedészavar 382
Kortárscsoportba illeszkedő (szocializált) viselkedészavar 382
Oppozíciós zavar 382
A viselkedészavarok kezelése 383
Gyermekkorban kezdődő neurotikus zavarok 383
Etiológia 383
Szeparációs szorongás 383
Epidemiológia, etiopatogenezis 384
Lefolyás, prognózis 384
Terápia 384
Iskolafóbia 384
Egyéb neurotikus zavarok 384
Fóbiák 384
Testvérféltékenység 385
A szociális kapcsolatteremtés zavarai 385
Szelektív mutizmus 385
Reaktív kötődési zavar 385
Korlátlan kötődési zavar 386
Tic-zavarok 386
Etiopatogenezis 387
Átmeneti tic-zavar 387
Krónikus tic 387
Gilles de la Toufette-szindróma 387
Lefolyás, prognózis 388
Terápia 388
Sztereotip mozgászavarok 333
Az ürítési funkciók zavarai 333
Enuresis 333
Etiopatogenezis 389
Epidemiológia 389
Prognózis, terápia 389
Encopresis 389
Etiopatogenezis 389
Epidemiológia 390
Prognózis, terápia 390
Csecsemő'- és gyermekkori táplálkozási zavarok 390
Pica 390
Etiopatogenezis 390
Prognózis, terápia 390
19. fejezet
OLIGOFRÉNLÁK (MENTÁLIS RETARDÁCIÓ) 391
Történeti adatok 392
Etiopatogenezis 392
Genetikai ártalmak 393
Kromoszómarendellenességek 393
Down-kór 393
Törékeny X szindróma 393
Egyéb szexkromoszóma-rendellenességek 393
Egyéb autoszomális kromoszómarendellenességek 394
Veleszületett anyagcsere-anomáliák 394
FeniEtetonúria és egyéb aminosavanyagcsere-zavarok 394
Neurokután szindrómák 394
Egyéb anyagcserezavarok 394
Prenatális ártalmak 395
Fertőzések 395
Toxikus ártalmak 395
Magzati alkohol-szindróma 395
Kábítószer-függőség és terhesség 395
Terhességi szövődmények 395
Perinatális ártalmak 396
Gyermekkori betegségek 396
Pszichoszociális ártalmak 396
Epidemiológiai adatok 396
A mentális retardáció megjelenési formái
Enyhe mentális retardáció 397
Közepes mentális retardáció 397
Súlyos mentális retardáció
Igen súlyos mentális retardáció 397
Diagnosztika 397
Differenciáldiagnosztika 398
Egyéb pszichiátriai zavarok mentális retardáció esetén 399
Kórlefolyás és terápia 397
20. fejezet
AZ IDŐSKOR PSZICHIÁTRIÁJA
Az időskor pszichiátriai sajátosságai
A személyiség alakulása 402
Kognitív változások 402
Biológiai változások
Pszichoszociális tényezők 403
A szociális kapcsolatok beszűkülése: izolálódás 403
Az aktív életmód elsorvadása 404
Az örömforrások megfogyatkozása 404
Idősekkel való visszaélés (elder abuse) 404
Az idős pszichiátriai beteg vizsgálata 404
Időskori pszichiátriai kórképek 405
Affektív zavarok időskorban 405
Bipoláris zavarok időskorban 406
Az időskori affektív zavarok kezelése 406
Demenciával járó kórképek 407
Téveszmés zavarok 407
Szkizofréniák 407
Neurotikus kórképek 408
Alvászavarok 408
Alkohol- és szerfüggőség 408
Az időskor mentálhigiénéje 409
21. fejezet
SÜRGŐSSÉGI ÁLLAPOTOK A PSZICHIÁTRIÁBAN 411
A sürgősségi állapotok fő csoportjai 412
Epidemiológiai adatok 412
A sürgősségi pszichiátriai vizsgálat 413
A közvetlenül veszélyeztető beteg vizsgálatának stratégiája 413
Diagnosztikai tájékozódás a sürgősségi ellátásban 414
Széni eredetű sürgősségi állapotok 414
Pszichotikus eredetű sürgősségi állapotok
Sürgősség neurotikus állapotokban
Szerhasználathoz kapcsolódó sürgősség 414
Öngyilkossággal kapcsolatos sürgősség
Pszichoszociális eredetű sürgősség (krízisállapotok) 415
A sürgősségi tünetcsoportok ellátása 415
Az erőszakos, támadó magatartás kezelése
Az agresszív magatartás farmakoterápiája
Szerrel kapcsolatos sürgősségi állapotok farmakoterápiája
Heveny szorongásos állapotok ellátása 417
A krízisállapotok farmakoterápiája 417
Sürgősségi állapotok pszichoterápiája: a krízis-intervenció 417
Szociális munka a sürgősségi ellátásban 417
Telefonos lelki elsősegély szolgálatok
22. fejezet
ÖNKÁROSÍTŐ MAGATARTÁSMÓDOK 419
Az öngyilkosság fogalma 420
Epidemiológia 42]
Az öngyilkossági kockázat 422
Öngyilkossági veszély és endogenitás 424
Az öngyilkosság mint személyes történet 424
A Ringel-féle presznicidáis szindróma 424
A szuicidális állapot leírása más modellek szerint 425
Időbeli lefolyás 425
Az öngyilkos magatartás típusai 426
Pszichotikus öngyilkossági cselekmények 426
Nem pszichotikus öngyilkossági magatartások 426
A reménytelen típus 427
A „hisztrionikus" típus 427
A „racionális" öngyilkosság 427
Kiterjesztett öngyilkosság 427
Az elkövetés módja 427
Az öngyilkosság okai 428
Magyarázatok az egyén oldaláról 428
Biológiai magyarázatok 428
Genetikai háttér 428
Neurokémiai elképzelések 428
Öngyilkosság és depresszió 428
Pszichodinamikai magyarázatok 429
Szociológiai magyarázatok 429
Utánzás, a tömegtájékoztatás szerepe 429
Az öngyilkosság mint társadalmi jelenség 430
Alkoholizmus 430
Migráció 430
Vallás, kultúra 430
Foglalkozási csoportok 430
Családi állapot 430
Tennivalók öngyilkosságveszély esetén 431
Egyéb önkárosító magatartások 431
23. fejezet
GYÓGYSZERES KEZELÉSEK A PSZICHIÁTRIÁBAN 433
A gyógyszeres terápiák fejlődésének főbb állomásai 434
A pszichofarmakonok hatása a szervezetben 435
Specifikus hatások 435
Neurotranszmisszió 435
Intracelluláris folyamatok 436
Evolúciós pszichofarinakológia 436
Aspecifikus hatások 436
Járulékos hatások 437
A gyógyszer saját placebóeffektusa 437
A betegből fakadó placebóhatások 437
Az orvos-beteg kapcsolatból fakadó hatások 437
Az orvos személyéből fakadó hatások 438
A gyógyszerek sorsa a szervezetben: farmakokinetika és farmakodinamika 438
A pszichofarmakoterápia gyakorlatának általános kérdései 439
A pszichofarmakonok főbb csoportjai 439
Antipszichotikumok
Hagyományos (klasszikus) antipszichotikumok 440
Atípusos neuroleptikumok 441
Az antipszichotikumok alkalmazása
Főbb indikációs területek 443
Közvetlen veszélyeztető állapotok 443
Pszichotikus állapotok akut tüneteinek kezelése 443
Pszichotikus tünetek tartós kezelése 444
Az antipszichotikumok tartós alkalmazásának gyakorlata 444
Az antipszichotikumok mellékhatásai és szövődményei 445
Neuroleptikus malignus szindróma (NMS) 446
Hirtelen halál 446
A mellékhatások kezelésének irányelvei 446
A mellékhatások kezelése 447
Antipszichotikus kezelés és terhesség 447
Antidepresszív szerek 448
MAO-bénítók 448
Tri- és tetraciklikus (hagyományos) antidepresszívumok 449
A klasszikus antidepresszívumok mellékhatásai 449
Szelektív hatású szerek 449
Az antidepresszív kezelés javallatai 450
Az antidepresszív szerek alkalmazásának általános elvei 450
A kezelés kivitelezése 451
Az antidepresszív szerek egyéb alkalmazásai 451
Antidepresszív kezelés és terhesség 451
Szorongást csökkentő szerek 452
Benzodiazepinek 452
A benzodiazepinek klinikai hatásai 452
Tolerancia, megvonás és függőség 453
A benzodiazepinek alkalmazásának javallatai 453
Gyakorlati irányelvek 454
Benzodiazepin altatók 454
A benzodiazepinek interakciói 454
A benzodiazepinek mellékhatásai és szövődményei 454
Egyéb anxiolitikumok 455
GABA-erg, nem BZD-szerek 455
Azaspironok 455
Antihisztaminok 455
Béta-blokkolók 455
Antiepileptikumok 455
Anxiolitikumok és terhesség 455
Nootropikumok 456
Fázisprofilaktikumok (hangulatstabilizáló szerek)
Lítium 456
Antikonvulzív szerek 457
Kalciumantagonisták 457
Egyéb szerek 457
24. fejezet
EGYEB BIOLÓGIAI GYÓGYELJÁRÁSOK 459
Elektrokonvulzív kezelés 460
Történeti visszapillantás 460
Az ECT hatásmechanizmusa 461
Az elektrokonvulzív kezelés gyakorlata 461
Az ECT javallatai 461
Az ECT ellenjavallatai 462
Az ECT mellékhatásai és szövődményei 462
Alvásmegvonás 463
Az alvásmegvonás hatásmechanizmusa 463
Az alvásmegvonás a gyakorlatban 463
Az alvásmegvonás javallatai 464
Fényterápia 464
Transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) 464
Pszichokirurgiai eljárások 465
25. fejezet
PSZICHOTERÁPIÁK 467
A pszichoterápiák alapfogalmai 468
A pszichoterápia helye a segítő kapcsolatok között 468
A segítő kapcsolatok egyes formái 469
A pszichoterápia kommunikációelméleti alapjai 469
A kommunikáció általában 470
A kommunikáció alapszabályai 470
A szükségszerűség 470
A többcsatornás jelleg 470
A többszintűség 470
A tagoltság 471
A promotív jelleg 471
A kommunikáció mint pszichológiai szükséglet 471
A beszéd 471
A nyelvi térképek 472
A kommunikáció csatornái 472
A verbális csatorna 473
A szabályos-szabálytalan dimenzió 473
A mélységi dimenzió 473
A nem verbális csatornák 473
A nem verbális csatornáit funkciói 474
Érzelmek és attitűdök kifejezése 474
Illusztratív funkció 474
Szabályozó funkció 474
Adaptív funkció 474
Csoporthoz tartozás 474
A vokális csatorna
A mimika 475
A mozgásos közlési csatornáit 476
Kulturális jelek 476
Vegetatív jelek 476
A metakommunikáció 477
Viszony a befogadóhoz 477
Viszony a tartalomhoz 477
Viszony a szituációhoz 477
Az orvos-beteg kommunikáció néhány sajátossága 477
A pszichoterápia alapfeltételei
A terapeuta kommunikációja: az empátia és a verbalizáció
A pszichoterapeuta „filozófiája": a feltétel nélküli elfogadás 480
A terapeuta személyisége: a kongruencia (hitelesség)
Egyéb terapeuta-megnyilvánulások
Konfrontáció
Beszédváltás 482
A pszichoterápia feltételei a beteg részérói 483
Önfeltárás 484
A pszichoterápia keretei 485
A pszichoterápiás ülés 485
Az ülés hossza 485
Az ülések gyakorisága 485
A pszichoterápia időtartama 486
A pszichoterápia mint folyamat 486
Bevezető szakasz 486
A terápia torzsé 486
A terápia befejező szakasza 487
A pszichoterápiás kontextus 487
Csoportos és egyéni terápiák 487
Ambuláns és intézeti pszichoterápia 487
Orvosi és nem orvosi pszichoterápia 487
Közszolgálati és magánpszichoterápia 488
A pszichoterápia hatásmechanizmusa 488
A pszichoterápia története 489
A pszichoterápia módszerei 490
Az orvosi hipnózis 491
Relaxációs módszerek 491
A pszichoanalízis 491
Viselkedést terápiák 492
A szisztematikus deszenzitizálás 492
Operáns kondicionálás 493
Kognitív terápiák
A kognitív terápiák gyakorlata 494
Humanisztikus irányzatok 495
A személyközpontú pszichoterápia 495
Logoterápia 495
Csoport-pszichoterápiák 496
26. fejezet
A PSZICHIÁTRIAI BETEGEK REHABILITÁCIÓJA. SZOCIOTEÁPIÁK 497
Rehabilitációs alapelvek 493
A rehabilitáció intézményrendszere 493
A rehabilitáció feltételei
A rehabilitációs munkacsoport 499
A rehabilitálandó személy 499
A pszichiátriai rehabilitáció módszerei 499
Terápiás közösség 500
Ergoterápiás módszerek (munkaterápia és gyógyfoglalkoztatás) 501
Művészeti terápiák 501
Zeneterápia 502
Képzőművészeti terápiáit 502
BiJblioterápia 502
Színjátszó csoportok 502
Táncterápia 502
Fizioterápiás módszerek 502
A vallási gondozás szerepe a rehabilitációban. Egyházi intézmények 503
27. fejezel
KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIA 505
Az intézményi forradalom elindítását meghatározó tényezők 506
Politikai mozgalmak 506
Az egészségügyi árrobbanás és következményei 506
A terápiás sikerek viszonylagossága 507
Az új típusú szolgálatok megjelenése 507
Az új típusú szolgálatokkal kapcsolatos kritikák 508
A közösségi pszichiátriai szolgálatok újabb irányzatai 509
28. fejezet
A PSZICHIÁTRIA INTÉZMÉNYEI 511
Fekvőbeteg-intézmények 512
Speciális fekvőbeteg-osztályok 513
Addiktológiai profilú osztályok 513
Neurózis- (vagy pszichoterápiás) osztályok 513
Krízis-intervenciós osztályok 513
Gyermek- és serdülőosztályok 514
Pszichoszomatikus osztályok 514
Krónikus pszichiátriai osztályok 514
Rehabilitációs intézetek 514
Elmeszociális otthonok 514
Átmeneti („fékíti") intézmények 514
Nappali kórház 514
Éjjeli szanatórium 514
Védett munkahely 515
Védett otthon 515
Járóbeteg-ellátó intézmények 515
Pszichiátriai gondozóintézetek 515
Speciális gondozók 515
Pszichiátriai szakambulanciák 515
Magánorvosi tevékenység 516
Csapatmunka a pszichiátriában 516
A csapatmunka résztvevői 516
Klinikai pszichológus 516
Pszichiátriai ápoló 517
Gyógyfoglalkoztató 517
Gyógytornász-fizioterapeuta 517
Szociálismunkás 517
Önkéntes segítők 517
Önsegítő csoportok, érdekvédelmi egyesületek 517
A pszichiátria és más szakterületek kapcsolata. A liaison-pszichiátria 518
29. fejezet
AZ ELMEMŰKÖDÉS ZAVARAINAK MEGELŐZÉSE: A MENTALHIGIENE 519
A mentálhigiéné meghatározása 520
Az elme egészségét meghatározó tényezők 520
Szocializáció 520
Társadalmi környezet 521
A mentálhigiénés mozgalom története 521
A mentálhigiéné főbb tevékenységi területei 522
Epidemiológiai kutatások 522
A mentális zavarok prevenciója a gyakorlatban 522
Elsődleges prevenció 523
Másodlagos prevenció 523
Harmadlagos megelőzés 524
30. fejezel
A PSZICHIÁTRIA JOGI VONATKOZÁSAI. A FORENZIKUS PSZICHIÁTRIA 525
A pszichiátriai tevékenység jogi szabályozásának speciális kérdései 526
A pszichiátriai tevékenységre vonatkozó speciális szabályok 526
Pszichiátriai osztályra történő beutalás 526
Bírói felülvizsgálat 527
Pszichiátriai felvétel hatósági intézkedésre 527
A pszichiáter mint szakértő 527
Polgári peres eljárások 528
Gondnokság alá helyezés 528
Munkajogi perek 528
Kártérítési perek 528
Végrendeletek, szerződések 529
Családjogi perek 529
Büntetőeljárások 529
Kóros elmeállapot 530
A szakértői vizsgálat és vélemény 530
Az alkohol- és kábítószerfogyasztás igazságügyi pszichiátriai véleményezése 530
Pszichopatológia és forenzikus pszichiátria 531
A TANKÖNYV RE VÍZIÓ IRODALMA (2008) 533
TÁRGYMUTATÓ 535

Témakörök