kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Semmelweis Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 574 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 19 cm |
ISBN: | 963-9214-22-1 |
Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér ábrával. |
Előszó | 31 |
Bevezetés | 33 |
Az emberi magatartást meghatározó tényezők | 34 |
A magatartás vizsgálata általában | 37 |
A magatartás szubjektív vetülete | 37 |
A magatartás-orvostan | 38 |
A lelki beteg az egészségügyben. A konzultációs (liaison-) pszichiátria | 39 |
A magatartás zavarai és a norma | 39 |
A pszichiátriát általánosan jellemző epidemiológiai adatok | 42 |
A pszichiátria megalapozása | 43 |
A pszichiátria részterületei | 44 |
Szakvizsgával rendelkező részterületek | 44 |
Részben elkülönült intézmények rendelkező részterületek | 45 |
A bio-pszicho-szociális nézőpont | 46 |
A pszichiátria rövid története | 47 |
A pszichiátria előtörténete (a "pszichiátriai betegek kora") | 48 |
Az elmebetegségek kezelésének orvosi előtörténete | 49 |
Az elmeügy "rendészeti" vonulata | 50 |
A pszichiátriai előtörténetek vallási vonulata | 51 |
Az önálló pszichiátria kialakulása (a "pszichiátria korszaka") | 53 |
A pszichoterápia önállósodásának kezdetei | 54 |
A pszichiátria első korszakának főbb eredményei | 54 |
Az első intézményi "forradalom", az elmegyógyintézetek kórháziasítása | 55 |
A pszichiátriai terápiák fejlődése: a terápiás forradalom | 56 |
A paralysis progressiva terápiája | 56 |
A görcskezelések kora | 57 |
A pszichofarmakonok kora | 57 |
A pszichoterápiák fejlődése | 57 |
A második intézményi "forradalom": A pszichiátriai szolgálatok átalakulása napjainkban | 58 |
A magyarországi pszichiátria jelentősebb alakjai | 60 |
A pszichiátria jövője | 61 |
A pszichiátriai beteg vizsgálata | 63 |
Általános szempontok | 65 |
A beteg-szerep | 65 |
A beteg-szerep elutasítása | 65 |
A beteg-szerep előtérbe kerülése | 66 |
Az orvos-beteg viszony a pszichiátriában | 66 |
Az orvos-beteg viszony dinamizmusa | 67 |
Érzelmi mozzanatok az orvos-beteg kapcsolatban | 67 |
Hibás orvosi magatartásminták | 68 |
A betegvizsgálat általános szempontjai | 68 |
A pszichiátriai tünetek mibenléte | 69 |
A beteg vizsgálatának célkitűzései | 69 |
A pszichiátriai anamnézis | 70 |
A probléma hátterének feltárása | 70 |
A tünetek rendszerezése és leírása | 70 |
A pszichiátriai vizsgálat gyakorlata | 71 |
A kapcsolat kiépítése | 71 |
A vizsgálat "technikája" | 71 |
A problémacentrikus exploráció | 72 |
Egyes explorációs "technikák" | 74 |
A zavart beteg vizsgálata | 74 |
A veszélyeztető beteg | 75 |
A "nehéz" beteg | 75 |
A vizsgálat lezárása | 75 |
A pszichiátriai kórrajz | 76 |
Kiegészítő vizsgálatok a pszichiátriában | 77 |
Kötelező és ajánlott laborvizsgálatok | 77 |
Képalkotó eljárások | 78 |
Pszichológiai és pszichopatológiai tesztvizsgálatok | 80 |
A pszichiátriai betegségek és magatartászavarok háttere | 85 |
A vulnerabilitás-koncepció | 87 |
Biológiai vulnerabilitás | 87 |
Pszichológiai vulnerabilitás | 98 |
Szociális vulnerabilitás | 100 |
Antropológiai vulnerabilitás | 103 |
A magatartás kóros megnyilvánulásai: a pszichopatológia | 105 |
A pszichopatológia virágkora és hanyatlása | 109 |
A magatartás általános leírása | 110 |
A magatartás szerveződése | 111 |
A pszichiátriai tünet fogalma | 111 |
A tudat | 113 |
Az ép tudat működése | 113 |
A tudat zavarai | 114 |
A tudat struktúrája. A tudattalan | 117 |
Megismerési funkciók | 121 |
A valóság átélésének egészleges zavarai | 121 |
A figyelem | 122 |
A figyelem zavarai | 123 |
A tájékozódás (orientáció) | 124 |
Az orientáció zavarai | 125 |
Az ismeretfeldolgozás | 125 |
Az érzékelés zavarai | 126 |
Az érzékelés mennyiségi zavarai | 126 |
Az érzékelés minőségi zavarai | 127 |
Az érzékelés tartalmi zavarai: az érzékcsalódások | 127 |
A képzetek és a fogalomalkotás zavarai | 129 |
Az emlékezés és zavarai | 130 |
Az emlékezés mennyiségi zavarai | 131 |
Az emlékezés minőségi zavarai | 132 |
A gondolkodás | 132 |
A gondolkodás zavarai | 133 |
Az ismeretfeldolgozás magasabb szintjeinek zavarai | 140 |
Az értelem (intellektus) és zavarai | 147 |
Az intellektus fogalma | 147 |
Az értelem zavarai | 147 |
Az érzelmek (emóciók) és zavaraik | 148 |
Az érzelmek meghatározása | 148 |
Elemi viszonyulások | 149 |
Az érzelmek sokfélesége | 150 |
Az érzelmek keletkezésének elméletei | 150 |
Az érzelmek energetikai komponense | 150 |
Az érzelmek típusai, fenomenológiai leírása | 10 |
Az érzelmi reakció összetevői | 151 |
Kóros érzelmi állapotok | 152 |
Az érzelmi reakciók minőségi zavarai | 166 |
A motivációk és cselekvések zavarai (konatív zavarok) | 168 |
A motivációkról általában | 168 |
A motivációk osztályozása | 169 |
A motivációk zavarai általában | 169 |
A motivált cselekvések zavarai részletesen | 170 |
A személyiség | 185 |
Személyiségelméletek | 186 |
A személyiség zavarai | 193 |
A magatartás zavarainak osztályozása | 199 |
A pszichiátria történeti kategóriái | 200 |
Kvantitatív-pszichometriai megközelítés | 201 |
A leíró nozológiai rendszerek továbbfejlődése | 202 |
A Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, ICD) | 202 |
Az Amerikai Pszichiátriai Szövetség rendszere (DSM) | 203 |
Neurotikus magatartászavarok | 205 |
A neurózisokról általában | 207 |
A neurózis fogalmának vázlatos története | 207 |
A neurózis újraértelmezése | 209 |
Részletes neurózistan | 210 |
A pszichogén kórképek gyakorisága | 210 |
Pszichoreaktív állapotok | 211 |
A neurózisok | 214 |
A neurózisok osztályozása | 217 |
A neurotikus állapotok gyógykezelése | 226 |
Szervi eredetű mentális kórképek (organikus pszichiátria) | 231 |
Történeti adatok | 234 |
Az organikus pszichoszindrómák felosztása | 235 |
Többnyire akutan fellépő globális tünetcsoport: a delírium | 235 |
Idült lefolyású, globális tünetcsoportok | 239 |
Egyes demenciák sajátosságai | 243 |
A demenciák kezelése | 250 |
Organikus eredetű magatartás- és személyiségzavarok | 250 |
Organikus eredetű neurotikus állapotok | 253 |
Organikus pszichózisok | 253 |
Parciális szindrómák | 254 |
Szenvedélybetegségek | 259 |
A szenvedélybetegségek általános kérdései | 262 |
A szenvedély fogalma | 262 |
A szenvedélybetegségek kialakulásának mechanizmusai | 263 |
Általános epidemiológiai adatok | 264 |
A szenvedélyek kialakulásának folyamata | 265 |
A szenvedélybeteg vizsgálata | 266 |
A szenvedélybetegségek diagnosztikája | 266 |
Szenvedélyek kockázati tényezői | 268 |
Részletes addiktológia | 271 |
Az alkoholizmus | 271 |
Az alkohol élettani hatásai | 271 |
Az alkoholizmus mint betegség | 272 |
Opioidok okozta zavarok | 279 |
Cannabis és származékaik | 281 |
Pszichostimulánsok | 282 |
Kokain | 283 |
Hallucinogének | 285 |
Szerves oldószerek | 286 |
Gyógyszerfüggőség | 286 |
A hangulati élet zavarai (affektív kórképek) | 289 |
Történeti adatok | 292 |
Az affektív kórképek epidemiológiája | 292 |
A depressziók etiológiai kérdései | 293 |
Az affektív kórképek osztályozása | 295 |
Az osztályozás logikája | 296 |
Az affektív kórképek főbb tünetcsoportjai | 296 |
Mániás tünetcsoportok | 300 |
Az affektív kórképek lefolyása | 302 |
Fázikus lefolyású kórképek | 302 |
A fázikus lefolyású zavarok típusai | 303 |
Krónikus-hullámzó lefolyású kórképek | 306 |
Az affektív kórképek etiopatogenetikai áttekintése | 307 |
Az affektív kórképek diagnosztikája | 310 |
Az affektív kórképek kezelésének alapelvei | 311 |
A szkizofréniák | 315 |
A "szkizofrénia"-koncepció története | 317 |
A szkizofrénia-spektrumba tartozó főbb tünetcsoportok | 319 |
A szkizofrénia mint betegség | 321 |
A szkizofrénia tünetei | 322 |
A szkizofrénia klinikai megjelenése | 323 |
A szkizofrénia alcsoportjai | 327 |
A szkizofréniák kórlefolyása | 327 |
A szkizofréniák prognózisa | 328 |
Differenciáldiagnosztika | 329 |
A szkizofréniák kóroktana | 330 |
A szkizofrénia epidemiológiája | 334 |
A szkizofrénia szövődményei | 334 |
A szkizofréniák gyógykezelése | 335 |
Egyéb pszichotikus zavarok | 341 |
Atípusos szkizofréniaformák | 342 |
Atípusos affektív zavarok | 343 |
Paranoid állapotok (általános jellemzés) | 345 |
A paranoid spektrum | 346 |
A paranoid állapotok típusai | 348 |
A paranoid állapotok kezelése | 350 |
A személyiségzavarok | 353 |
Történeti adatok | 354 |
Etiopatogenezis | 355 |
Epidemiológiai adatok | 356 |
A személyiségzavarok felosztása | 356 |
A személyiségzavarok diagnózisa | 359 |
A személyiségzavarok lefolyása | 360 |
A személyiségzavarok terápiája | 360 |
Pszichológiai hatások testi betegségekben (pszichomatikus betegségek) | 361 |
A pszichoszomatikus orvostudomány megszületése | 362 |
A magatartás-orvostan | 362 |
A specificitás kérdése | 363 |
A krónikus stressz | 364 |
Egyes pszichoszomatikus tünetcsoport | 365 |
Kardiovaszkuláris betegségek | 365 |
Gyomor-bél rendszer | 366 |
Légzőrendszer | 367 |
Fájdalom-szindrómák | 367 |
Endokrin betegségek | 368 |
Bőrbetegségek | 369 |
A pszichoszomatikus betegségek terápiája | 368 |
A szexuális magatartás zavarai | 371 |
A szexuális funkció zavarai | 372 |
A szexuális orientáció zavarai (parafíliák) | 374 |
A pszichoszexuális identitás zavarai | 376 |
A szexuális magatartás zavarainak kezelése | 376 |
Biológiai gyógymódok | 377 |
Pszichoterápiák | 377 |
Szexuálterápiák | 377 |
A táplálkozási magatartás zavarai | 379 |
Az evészavarok meghatározása | 380 |
Történeti adatok | 380 |
Etiopatogenezis | 380 |
Epidemiológiai adatok | 381 |
Az anorexia nervosa klinikai képe | 381 |
A bulimia nervosa klinikai képe | 383 |
Pszichogén elhízás | 383 |
Az evészavarok terápiája | 384 |
Az alvás zavarai | 385 |
Az alvás élettana | 386 |
Alvásciklusok | 386 |
Az alvás élettani változásai | 388 |
Gyógyszerek hatása a REM-fázisokra | 388 |
Az alvászavar mint tünet | 388 |
Insomniák | 389 |
Hypersomniák | 389 |
Narcolepsia | 389 |
Obstruktív alvási apnoe szindróma | 390 |
Az alvás-ébrenlét ciklusának zavarai | 390 |
Parasomniák | 391 |
A lassú hullámú alvás zavarai | 391 |
A REM-fázisban fellépő zavarok | 391 |
Az alvászavarok kezelése általában | 392 |
Gyermekpszichiátria | 393 |
A gyermek és ifjú pszichiátriai vizsgálata | 396 |
A fejlődés folyamába ágyazódó zavarok | 397 |
Az iskolai teljesítmények zavarai (tanulási zavarok) | 398 |
A beszéd és a nyelvfejlődés zavarai | 400 |
Átható (pervazív) fejlődési zavarok | 403 |
Gyermek- és serdülőkorban kezdődő magatartászavarok | 405 |
Hiperkinetikus tünetcsoport | 406 |
Viselkedészavarok gyermek- és serdülőkorban | 407 |
Gyermekkorban kezdődő neurotikus zavarok | 409 |
Tic-zavarok | 412 |
Sztereotip mozgászavarok | 413 |
Az ürítés funkciók zavarai | 414 |
Csecsemő- és gyermekkori táplálkozási zavarok | 415 |
Oligofréniák (mentális retardáció) | 417 |
Történeti adatok | 418 |
Etiopatogenezis | 418 |
Genetikai ártalmak | 419 |
Prenatális ártalmak | 420 |
Perinatális ártalmak | 421 |
Gyermekkori betegségek | 421 |
Pszichoszociális ártalmak | 421 |
Epidemiológiai adatok | 422 |
A mentális retardáció megjelenési formái | 422 |
Diagnosztika | 423 |
Differenciáldiagnosztika | 424 |
Kórlefolyás és terápia | 425 |
Az időskor pszichiátriája | 427 |
Az időskor pszichiátriai sajátosságai | 428 |
A személyiség alakulása | 428 |
Kognitív változások | 428 |
Biológiai változások | 429 |
Pszichoszociális tényezők | 429 |
Az idős pszichiátriai beteg vizsgálata | 430 |
Időskori pszichiátriai kórképek | 431 |
Affektív zavarok időskorban | 431 |
Demenciával járó kórképek | 432 |
Téveszmés zavarok | 432 |
Szkizofréniák | 433 |
Neurotikus kórképek | 433 |
Alvászavarok | 433 |
Alkohol- és szerfüggőség | 434 |
Az időskor mentálhigiénéje | 434 |
Sürgősségi állapotok a pszichiátriában | 435 |
A sürgősségi állapotok fő csoportjai | 436 |
Epidemiológiai adatok | 436 |
A sürgősségi pszichiátriai viszgálat | 437 |
A közvetlenül veszélyeztető beteg vizsgálatának stratégiája | 437 |
Diagnosztikai tájékozódás a sürgősségi ellátásban | 438 |
A sürgősségi tünetcsoportok ellátása | 440 |
Sürgősségi állapotok pszichoterápiája: a krízis-intervenció | 441 |
Önkárosító magatartásmódok | 443 |
Az öngyilkosság fogalma | 444 |
Epidemiológia | 445 |
Az öngyilkossági kockázat | 446 |
Az öngyilkosság mint személyes történet | 448 |
Az öngyilkos magatartás típusai | 449 |
Az elkövetés módja | 451 |
Az öngyilkosság okai | 451 |
Az öngyilkosság mint társadalmi jelenség | 453 |
Tennivalók öngyilkosságveszély esetén | 454 |
Egyéb önkárosító magatartások | 454 |
Gyógyszeres kezelések a pszichiátriában | 455 |
A gyógyszeres terápiák fejlődésének főbb állomásai | 457 |
A pszichofarmakonok hatása a szervezetben | 458 |
Specifikus hatások | 458 |
Aspecifikus hatások | 459 |
Járulékos hatások | 459 |
A gyógyszerek sorsa a szervezetben: farmakokinetika és farmakodinamika | 461 |
A pszichofarmakoterápia gyakorlatának általános kérdései | 461 |
A pszichofarmakonok főbb csoportjai | 462 |
Antipszichotikumok | 463 |
Antidepresszív szerek | 469 |
Szorongást csökkentő szerek | 473 |
Nootropikumok | 476 |
Fázisprofilaktikumok | 477 |
Egyéb szerek | 478 |
Egyéb biológiai gyógyeljárások | 479 |
Elektrokonvulzív kezelés | 480 |
Alvásmegvonás | 483 |
Fényterápia | 484 |
Pszichokirurgiai eljárások | 485 |
Pszichoterápiák | 487 |
A pszichoterápiák alapfogalmai | 489 |
A pszichoterápia helye a segítő kapcsolatok között | 489 |
A pszichoterápia kommunikációelméleti alapjai | 490 |
A pszichoterápia alapfeltételei | 498 |
A pszichoterápia keretei | 505 |
A pszichoterápiás ülés | 505 |
A pszichoterápia időtartama | 506 |
A pszichoterápia mint folyamat | 506 |
A pszichoterápia hatásmechanizmusa | 508 |
A pszichoterápia története | 509 |
A pszichoterápia módszerei | 509 |
Az orvosi hipnózis | 511 |
Relaxációs módszerek | 511 |
A pszichoanalízis | 512 |
Viselkedésterápiák | 512 |
Kognitív terápiák | 514 |
Humanisztikus irányzatok | 515 |
Csoport-pszichoterápiák | 516 |
A pszichiátriai betegek rehabilizációja. Szocioterápiák | 517 |
Rehabilitációs alapelvek | 518 |
A rehabilizáció intézményrendszere | 518 |
A rehabilizáció feltételei | 519 |
A rehabilitációs munkacsoport | 519 |
A rehabilitálandó személy | 519 |
A pszichiátriai rehabilizáció módszerei | 520 |
Terápiás közösség | 520 |
Ergoterápiás módszerek (munkaterápia és gyógyfoglalkozás) | 521 |
Művészeti terápiák | 522 |
Fizioterápiás módszerek | 523 |
A vallási gondozás szerepe a rehabilitációban. Egyházi intézmények | 523 |
Közösségi pszichiátria | 525 |
Az intézményi forradalom elindítását meghatározó tényezők | 526 |
Politikai mozgalmak | 526 |
Az egészségügyi árrobbanás és következményei | 526 |
A terápiás sikerek viszonylagossága | 527 |
Az új típusú szolgálatok megjelenése | 527 |
Az új típusú szolgálatokkal kapcsolatos kritikák | 528 |
A közösségi pszichiátriai szolgálatok újabb irányzatai | 528 |
A pszichiátria intézményei | 531 |
Fekvőbeteg-intézmények | 532 |
Speciális fekvőbeteg-osztályok | 533 |
Átmeneti ("félúti") intézmények | 534 |
Járóbeteg-ellátó intézmények | 535 |
Csapatmunka a pszichiátriában | 536 |
A pszichiátria és más szakterületek kapcsolata. A liaison-pszichiátria | 538 |
Az elmeműködés zavarainak megelőzése: a mentálhigiéne | 539 |
A mentálhigiéne meghatározása | 540 |
Az elme egészségét meghatározó tényezők | 540 |
Szocializáció | 540 |
Társadalmi környezet | 541 |
A mentálhigiénés mozgalom története | 541 |
A mentálhigiéne főbb tevékenységi területei | 542 |
Epidemiológiai kutatások | 542 |
A mentális zavarok prevenciója a gyakorlatban | 543 |
Elsődleges prevenció | 543 |
Másodlagos prevenció | 543 |
Harmadlagos prevenció | 544 |
A pszichiátria jogi vonatkozásai. A forenzikus pszichiátria | 545 |
A pszichiátriai tevékenység jogi szabályozásának speciális kérdései | 546 |
A pszichiátriai tevékenységre vonatkozó speciális szabályok | 546 |
A pszichiáter mint szakértő | 547 |
Polgári peres eljárások | 548 |
Büntetőeljárások | 549 |
Pszichopatológia és forenzikus pszichiátria | 551 |
Tárgymutató | 553 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.