A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra I-II.

Tartalom

I. KÖTET
Első fejezet.
A protestantismus lényege- s nevéről . . . . .1
Második fejezet.
A protestantismus okairól. Alapítóinak befolyásáról. Különféle
állítólagos okok. Guizot és Bossuet nyilatkozatai. A tünemény valódi
oka, melyet az európai népek társadalmi állapotában kellett keresni . . ... . . 9
Harmadik fejezet.
A katholika egyház isteni eredete uj bizonyítéka, a mint az emberi szellemhez való viszonyaiból származik. A rendkívüli tapasztalás,
melyet a romai szék tanúsít. A katholícismus előnyei a protestantismus felett. Guizot nevezetes vallomása, és a mit ebből következtetni lehet . . . . . . ...30
Negyedik fejezet.
A protestantismus a feloszlás magvát hordja méhében. Természeténél fogva minden vallás vélemény megsemmisítésére törekszik. A
veszedelmes irány, melyet a szellemnek ad. Az emberi szellem rajzolása . . . . . 36
Ötödik fejezet.
A hitösztön. Mint hat be még a tudományokba is. Newton, Cartesius. Észrevételek a bölcsészet története felett. Proselytismus. A szellem jelenlegi állapota . . .44
Hatodik fejezet.
A népek különböző vallási szükségletei, fejlődésök különböző
fokai szerént. A sötétség a tudományok bölcsője. A mennyiségtani
tudományok. Az erkölcsi tudományok megkülönböztető jele. Némely ujabb ideologok tévedései. A protestantismus balfogása az emberi szellem vallásos vezetésében 54
Hetedik fejezet.
Hitközömbösség és rajongás, két véglet, melyet a protestantis-
mus honosított meg Európában. A rajongás eredete. Az egyház érde-
mei az emberi szellem története körül. A protestantismus balfogása,
melylyel a szentirás magyarázását a szabad Ítéletre bizza. Megjegyzésre méltó hely O'Callaghanból. A sz. irás lényege 61
Nyolcadik fejezet.
A rajongás. Lényege. Viszonya, tekintettel a vallási meggyő-
ződésre. Kiirtása lehetetlensége. Gyengítő eszközei. Ezeknek bölcs
alkalmazása a katholicismus részéről. Észrevételek az állítólagos
kath. rajongók felett. A szerzet-alapítók vallási rajongásának valódi
jellege 69
Kilencedik fejezet.
A hitetlenség és vallási közömbösség Európában , mint a protestantismus következményei. A vészes előjelek, melyek már kezdetben
mutatkoztak. A nevezetes vallási válság a tizenhatodik század utolsó
harmadában. Bossuet és Leibnitz. A janzenisták és befolyásuk. Bayle
szótára s az idő, melyben megjelent. A tudományok szomorú sorsa a
protestánsok közt . . . 78
Tizedik fejezet.
Fontos kérdés megfejtése a protestantismus tartósságáról. Az
ember és emberiség, vonatkozással a vallási közönyösségre. Az európai népek a muhamedanismus és pogányság ellenében. A katholicismus és protestantismus összehasonlítása a vallás védelmét illetőleg,
A kereszténység bennső egybefüggése az európai polgárisodással . . 88
Tizenegyedik fejezet. 4
A protestantismus tantételei. Azok elkülönítése tevőlegesekre
és tagadókra. Sajátságos tünemény : az európai polgárisodás elveti a
protestantismus főalapelveinek néhányait. A katholicismusnak a szabad akarat védelmezése által az európai polgárisodás körül gyűjtött magas érdeme. A tévely jegyei. Az igazság ismertető jelei 96
Tizenkettedik fejezet.
A hatásokról, melyeket a protestantismus Spanyolhonban előidézne. A jelenleg uralkodó vallástalan eszmékről. A tudomány és irodalom mostani állapota A mostani emberiség helyzete ; sejtelmek a jövőről és a katholicismus egykori befolyásáról. Mily okok teszik valószinűvé a protestantismus behozatalát Spanyolországba, Angolhon és
annak viszonya Spanyolhonhoz. Pitt. A Spanyolhonban levő vallási
nézetek lényegéről. Spanyolhon helyzete, és újjászületése feltételei 100
Tizenharmadik fejezet.
A protestantismus és katholicismus összehasonltása vonatkozással a népek társadalmi haladására. Szabadság. E szó soknemű értelmezése. Az európai polgárisodás kiválólag a katholicismus műve. Kelet összehasonlítása nyugattal. Sejtelmek a katholicismus sorsáról, Európa netalán bekövetkező rázkódtatásaiban. Megjegyzések a bölcsészet-történelmi búvárlatok felett. Korunk bizonyos történelmi iskolája fatalismusáról 115
Tizennegyedik fejezet.
A vallási, társadalmi és tudományos állapotok a kereszténység
kezdete körül. A romai jog. Vélemények a keresztény eszmék befolyásáról a romai jogra. A császárság politikai alakulása hiányai. A kereszténység eljárása az emberiség újjászületése tekintetében, első célja, uj nézet terjesztése. A kereszténység összehasonlítása a pogánysággal erkölcs tekintetében. Észrevételek a protestánsok hitszónokságáról . 124
Tizenötödik fejezet.
Az egyház nemcsak nagy és termékeny iskola volt, hanem ujjászülő erők egylete is. A célok, melyeket elérnie s a nehézségek, melyeket legyőznie kellett. Ki által lőn a rabszolgaság megszüntetve? Guizot véleménye. A rabszolgák megszámlálhatlan sokasága. Minő elővigyázattal kelle a rabszolgaság megszüntetésénél eljárni; rögtöni
megszüntetése lehetetlen volt. Érvek Guizot véleménye ellen . . . 135
Tizenhatodik fejezet.
Az egyház a rabszolgaság megszüntetésére nem csak tantervet,
alapelveit és felebaráti szeretete szellemét foganatosítá , hanem számos gyakorlati eszközt is. A szempont, melyből e történeti tény tekintendő. A régiek hibás nézetei a rabszolgaságról. Homer, Plató, Aristoteles. A kereszténység azonnal megkezdé a harcot e téveszmék ellen. Keresztény alapelvek az ur és a szolga közt létező viszonyról. Az
egyház a rabszolgák terhes sorsán enyhíteni törekszik 143
Tizenhetedik fejezet.
Az egyház a szabadonbocsátottaknak a legbuzgóbban fogja pártját.
A felszabadítás az egyházakban. Ez.eljárásmód üdvös következményei.
Az egyház buzgalma ez ügy előmozdításában. A romaiak előítélete e
tekintetben. Az egyház buzgalma a foglyok kiváltása mellett, s ennek
befolyása a rabszolgaság megszüntetésére. Az egyház védelmezi a
szabadon szülöttek szabadságát 156
Tizennyolcadik fejezet.
Az egyház eljárásmódja a zsidók rabszolgáit illetőleg. Mily
okok indították az egyházat rabszolgái szabadonbocsátására. Elnézése
e pontban. Nemeslelkűsége a szabadonbocsátottak irányában. Az egyház rabszolgáit Istennek felajálottak gyanánt tekinték. E felfogásmód
üdvös következményei. Azon rabszolgák, kik magukat zárdaéletre
szentelik, szabadsággal ajándékoztatnak meg. Ez eljárásmód következményei. Az egyház alapelvei a rabszolgák papokká szenteltetését illetőleg. Az itt felmerülő visszaélések elfojtása, A spanyol egyház eljárása e pontban 164
Tizenkilencedik fejezet.
Sz. Ágoston tantételei a rabszolgaságról. E tantételek fontossága annak megszüntetésére. Guizot téves véleménye erről. Sz. Tamás tantételei ugyan e tárgy felett. A rabszolgák házassága. A kánoni jog meghatározásai e házasságról. Sz. Tamás tana ezen tárgyról. Visszapillantás az egyház által a rabszolgaság megszüntetése végett használt
eszközökre. Guizot téves véleménye erről. Elvitázhatlan, hogy a rabszolgaság megszüntetése kizárólag a katholieisinusnak tulajdonítandó.
A protestantismusnak nem volt része eme nagy műben 173
Huszadik fejezet.
A mai polgárisodás állapota. A nem keresztény polgárisodás ecsetelése. A polgárisodás három eleme. Egyed, család, állam. E három elem tökélyesülése a vallási tanok műve 180
Huszonegyedik fejezet.
Különbség egyed és polgár között. A barbárok individualismusa
Guizot szerént. Vajjon ez individualismus kizárólag a barbárok tulajdona vala-e? Ezen érzelem lényege és eredete. Korlátai. A barbárok életmódja. Individualismusuk valódi lényege. Guizot vallomása. Ez érzelem bizonyos mértékben meg volt minden régi népnél 209
Huszonkettedik fejezet.
Az embernek, mint embernek becsülése a régiek előtt ismeretlen.A régiek e tulajdonának rokonsága az újkori forradalmak egy jelenségével. A kormány korlátlan hatalma a magánérdekek felett. Az ó és uj nem keresztény államokban mutatkozó kettős jelenség magyarázata. Aristoteles véleménye. Az ujabb demokratia lényege 224
Huszonharmadik fejezet.
Az egyház első századaiban megvolt a hívekben a valódi szabadság érzete. Guizot téves véleménye e tekintetben. A keresztény világ lelkiismereti szabadsága. Kötelességérzet. Szent Cyprian egy magasztos mondata. A bennső élet kifejlődése. A katholika egyház,
mint a szabadakarat védője. Ezen tan fontossága az emberi méltóság felemelésére . 232
Huszonnegyedik fejezet.
A nőnem felemelése kizárólagosan a katholicismusnak tulajdonítandó. Az egyház által e célra alkalmazott eszközök. A női méltóságról szóló keresztény tan. Az egynejűség. A katholicismus és protestantismus különböző eljárásmódja e tekintben. A szentszék szilárdsága a házasságot illetőleg. Eredmények. A házasság felbonthatlansága. A protestánsok házassági elválásai. A házasságról, mint valódi szentségről szóló katholikus tantétel hatásai 240
Huszonötödik fejezet.
A katholicismus állítólagos szigoráról a szerencsétlen házastársak irányában. A szenvedélyek megfékezésének kétféle módja. Protestáns eljárás, katholikus eljárás. Példák. A játékkórról. A szenvedélyek kitöréséről izgalmas napokban. Ennek okai. A szerelemről. Ezen szenvedély lényege. A házasság magában véve nem elégséges korlát.
Milyennek kell lennie a házasságnak, hogy e célnak megfeleljen. A katholicismus tanainak és eljárásmódjának egysége és változhatlansága. Történelmi tények. Sándor, Caesar, Napoleon . . . . . . 251
Huszonhatodik fejezet.
A szüzességről. A katholicismus tanai és eljárása e pontnál.
Ugyanaz a protestantismusnál és a hitetlen bölcsészetnél. A nemzetgazdászati viszonyok főbb vonásai eredete Angolországban. A nő jelleme. A szüzesség tana a nő nemesítésére vonatkozólag 263
Huszonhetedik fejezet.
A lovagrendek befolyásáról az európai nő nemesítésére. Guizot véleménye. Tévedésének eredete. A lovag szerelme. A lovagrend szelleme. A németek tisztelete a nők irányában. Tacitus ismeretes helye. Észrevételek e történész felett. Caesar bizonysága a barbárokról. A
nehézség, a család és állam állapotát a barbároknál pontosan megismerni tanulni. A tiszteletet, melyet az európai nő élvez, a katholicismus hozta létre. A különbség kereszténység és katholicismus között 270
Huszonnyolcadik fejezet.
A közvélemény. Ennek valódi fogalma. Az okok, melyekből képződik. A mai népek közvéleménye összehasonlítva a régi népekével. A közvélemény a katholicismus műve. Az eszközökről, melyek által azt alkotta 284
Huszonkilencedik fejezet.
Montesquieu bírálata a különféle kormányformák alapjairól. A régi censorok. Miért nem találhatók ujabb álladalmakban. Az okok, melyek e pontban Montesquieut tévedésbe hozták. Téves felfogása van a becsületről. Szorosan vizsgálva, a becsületérzés tisztelet a közvélemény iránt. E tény bebizonyítása történelmi adatokkal. . . . 291
Harmincadik fejezet.
A kereszténység két oldalról tekintendő, - mint tanító testület s mint üdvintézet. - Minden eszmének valami látható intézményben kell nyilvánulnia. A protestantismus főgyengéi e tekintetben. A tanító hivatal. A töredelem szentsége. A fülgyónás befolyásáról az erkölcsök fenntartására és tisztaságára. Észrevétel a katholikus moralistákról. Az eszmék hatalma. Ama tünemények, melyeket előidéz. A jótékony intézetek a tanításnak nem csak hirdetésére, hanem azok gyakorlására is szükségesek. A nyomda befolyásáról. Mindennek vizsgálata s fejtegetése. 300
Harmincegyedik fejezet.
Az erkölcsök szelídsége s lényegéről. Különbség a szelid s elpuhult erkölcsök között. A katholika egyház befolyásáról az erkölcsök szelidítésére. Párhuzam a pogány és a keresztény népek között. A rabszolgaság. Az atyai hatalom. A nyilvános játékok. Szemlélet a bikaviadalokról Spanyolországban. . . . . . 321
Harminckettedik fejezet.
A körülményekről, melyek találkoztak , hogy az ujabb népeknél az erkölcsök durvaságát megújítsák. Az egyház eljárása e tekintetben. Kánonok és nevezetes tények. Sz. Ambrus és Theodoz császár. Az istenbéke. Az egyházi hatalom nevezetes határozatai e tekintetben 318
Harmincharmadik fejezet.
A nyilvános szelidségről. Különbség a protestantismus és katholicismus között e pontban. Montesquieu téves állítása. Némely ide vonatkozó nevezetes kánoni határozatok. A protestantismus okozta károk e részben. A philantropia becséről 835
Harmincnegyedik fejezet.
A türelmetlenségről. Az előítélet, mely ezen kérdéshez van kapcsolva. A türelmetlenség fogalmának meghatározása. Türelemvélemények tévelyek iránt. Türelem az egyéniség iránt. Vallásos emberek és hitetlenek türelme. Honnan ered mindkét félnél. A vallásos emberek és hitetlenek két osztálya. Honnan származik a társadalmi türelem. A türelem eredete a mai népeknél . 349
Harmincötödik fejezet.
A türelmetlenség igen közönséges történelmi tény. Párbeszéd
az egyetemes türelem híveivel. Gondolatok a jog létéről és kutforrásáról a vallásnézetek üldözését illetőleg. E kérdés megoldása. A protestantismus és hitetlenség káros befolyásáról e tárgyban. Védve a tételnek , melynél fogva a katholicismus az eretnekség bűnére oly nagy súlyt helyez. Némely Voltaire-párti botor állításai. Más észrevétel a vallásnézetek üldözési jogáról. Visszapillantás 260
Harminchatodik fejezet.
Az inquisitioról. A türelmetlenség intézkedései és törvényei. Az inquisitio első századaiban gyakorolt eljárás okai. Három időszak a spanyol inquisitioban: a zsidók és a mórok ellen, a protestánsok és a hitetlenek ellen. A gyűlölet okai, melylyel a zsidók iránt viseltettek. Az inquisitio szigora és ennek okai. A pápák magatartása ez ügyben. A romai inquisitio szelídsége. Luther türelmetlen elvei a zsidókra vonatkozólag. A mórok és a moriskok 373
Harminchetedik fejezet.
Az állítólagos uj spanyol inquisitio II. Fülöp alatt. Lacordaire atya. Pártszellem II. Fülöp ellen. Megjegyzés ily műre : a leálcázott inquisitio. Mellék tekintet ezen időszakra. Carranza, a hires vádlott pöre s személyes tulajdonságai. II, Fülöp ellen táplált pártszellem eredete. Gondolatok ezen uralkodó kormányzási módja felett. Nevezetes
adoma egy hitszónokról, ki állítását kényszerült visszavonni. Elmélkedések a korszellem befolyásáról 389

II. KÖTET
Harmincnyolcadik fejezet.
A szerzetesrendek. A protestantismus eljárása a szerzetesrendek irányában. Ilyetén intézetek fontossága a bölcsészet és történelem szempontjából. Az ellenök felhozott érvek. Ezek lényege. Az első hivek társulatai. A pápák eljárása a szerzetesrendek irányában. Az emberi szív bizonyos szükséglete. A keresztény törödelem. A közös törekvés
előnyei a tökély utján. A szerzetesi fogadalom. Viszonya a szabadsághoz. A szabadság valódi fogalma 1
Harminckilencedik fejezet.
A szerzetesrendek történeti szempontból tekintve. A romai birodalom , a barbárok , a keresztények. Az egyház helyzete a császárok megtérése idejében. A remeték élete a pusztában. A remeték befolyása a bölcsészetre és erkölcsökre. A töredelem hősisége mint az erkölcsök újjászületése. A legszigorúbb erények fénye a legkedvezőtlenebb égalj
alatt . . . 17
Negyvenedik fejezet.
A zárdák befolyásáról keleten. Miért győzött a polgárisodás nyugaton, és miért bukott meg keleten. A keleti zárdák befolyása az arab polgárisodásra 26
Negyvenegyedik fejezet.
Nyugat szerzetesrenden - Szent Benedek. A szerzetesek harca az átalános romlottság ellen. A szerzetjavak eredete. E javak befolyása a jószág becsülésére. Megjegyzések a mezei élet fölött. A tudomány és irodalom a zárdákban. Gratian 32
Negyvenkettedik fejezet.
A lovagrendek. A keresztes háborúk. A lovagrendek alapítása mint a keresztes háborúk folytatása 39
Negyvenharmadik fejezet.
A zárdai szellem jelensége a tizenharmadik században. Uj szerzetesrendek. Az európai polgárisodás jellege más polgárosodásokkal szemben. Különnemű elemek összeolvadása a tizenharmadik században. A félbarbárok kora. A kereszténység s a barbárság. Ama kor történetének egyik magyarázásmódja. Európa állapota a tizenharmadik század elején. A háborúk népszerűbbekké válnak. Miért hogy Spanyolországban előbb kezdődött a szellemi mozgalom, mint Európa többi részeiben. A bajnak pezsgése a tizenharmadik században. Tanquelm. Eon. A manicheusok. A Valdiak. A vallási mozgalom a tizenharmadik
század elején. A kolduló szerzetek és befolyásuk a demokratiára. Benső mivoltuk. Viszonyuk Romához 42
Negyvennegyedik fejezet.
A foglyok kiváltására alakult rendekről. A keresztény rabszolgák sokasága. Ama rendek jótékony hatása. A Szentháromságról nevezett rendek. Az irgalmasrend. Mathai szent János. Armengoli szent Péter 63
Negyvenötödik fejezet.
A protestantismus befolyása a polgárisodásra a 16-ik század óta.
Az okok, melyek a középkorban a polgárisodást a barbárság felett győzelemre segíték. Europa állapota a 16-ik század kezdetén. Európa feladatát : a polgárisodás terjesztését, a Lutherféle szakadás akadályozá és megnehezíté. Észrevételek az egyháznak a barbár népekre a három utolsó században gyakorolt befolyása fölött. Azon kérdés fejtegetése :
vajjon a kereszténység a hit terjesztésére jelenleg kevésbbé alkalmas-e, mint az egyház első századaiban. A ker. missiók az első korban. Luther rettenetes missiója 69
Negyvenhatodik fejezet.
A jezsuiták s fontosságuk az európai művelődés történetében. A gyűlölet okai, melyet magukra vontak. A jezsuita-rend lényege. Guizot ellenmondása e pontban. Igaz-e Guizot azon állítása, hogy a jezsuiták Spanyolországban a nép kárára működtek? Tények és adatok. A Jézustársasága ellen felhozott igaztalan vádak 82
Negvenhetedik fejezet.
A szerzetesrendek jelenlegi állapota. A mostani emberiség helyzete. Az ipar és kereskedés képtelen az emberi szívet kielégíteni. A szellemek vallási hangulata. A szerzetesrendek szükségessége a jelen nemzedék üdvére. A társadalmi szervezetnek nincs rugója, nincs szilárd támpontja. Az európai nemzetek pályafutása téves irány felé sodortatott. Anyagi eszközök elégtelenek a tömegek rendbentartására, erre erkölcsi eszközök szükségesek. A szerzetesrendek nem összeférhetlenek az emberiség haladásával 93
Negyvennyolcadik fejezet.
Vallás és szabadság. Rousseau. A protestánsok. Az isteni jog. A fensőbbségi hatalom eredete. Az isteni jog hamis felfogása. Aranyszájú sz. János. Az atyai hatalom. Viszonya a polgári hatalom eredetéhez . 106
Negyvenkilencedik fejezet
A hittudósok tételei az állam eredetéről. A kath. hittudósok jelleme , összehasonlítva az ujabb írókkal. Szent Tamás. Bellarmin,
Suarez, liguori sz. Alfonz, Concina atya, Billuart. Compendium Salmanticense 122
Ötvenedik fejezet.
Az isteni jog. Az államhatalom isteni eredete. Miként adja Isten e hatalmat. Rousseau. Szerződések. Hatalom élet és halál fölött. A hadjog. A felsőbbségnek szükségkép Istentől kell származnia. Puffendorf. Hobbes . . 147
Ötvenegyedik fejezet.
A felsőbbségi hatalom közvetett és közvetlen átruházása. A véleménykülönbség némely tekintetben fontos lehet, másban nem. Miért tartották a katholikus hittudósok oly nagy szilárdsággal fenn a közvetett átruházást ? . . . ... . . . . 160
Ötvenkettedik fejezet.
A vélemények befolyása a társadalomra. A felsőbbség iránti hizelgések és a velők összekötött veszedelmek. Mily szabadon értekeztek e pont fölött Spanyolországban az utolsó három század alatt. Mariana. Saavedra. Vallás és erkölcsiség nélkül a legszigorúbb politikai alapelvek sem tarthatják fenn a társadalmat. A mai conservativ tanok
és erötlenségök okai. Seneca. Cicero. Hobbes. Bellarmin . . . . .177
Ötvenharmadik fejezet.
A világi felsőbbség jogai. Az egyház elleneinek alaptalan szemrehányásai. A törvény sz. Tamás magyarázata szerént. A közönség s ész. A közönséges akarat. A tiszteletreméltó Palafox. Hobbes. Grotius. Egyes protestánsok zsarnokságnak kedvező elvei. A kath. egyház
igazolása . . . 192
Ötvennegyedik fejezet.
Ellenszegülés az elüljárók hatalma ellen. A protestantismus összehasonlítása a katholicismussal. Némely emberek tiszteletreméltó, de hasztalan félelme. A forradalom tevékenysége. A meggyőződés hatalma. A katholicismus tantétele a törvényes elüljáróság iránti engedelmességkötelméről. Némely előleges kérdések megoldása. Különbség
a két hatalom között. A katholicismus és protestantismus magatartása e hatalmak szétválasztását illetőleg. A papi hatalom függetlensége a népek szabadságának záloga. A szélsőségek érintkeznek. Szent Tamás elvei az engedelmességről 214
Ötvenötödik fejezet.
A pusztán tényleges kormányok. Az ellenállási jog ezek irányában. Napoleon és a spanyol nép. Az elmélet alaptalansága, mely a tisztán tényleges kormányok iránt az engedelmesség kötelmét állítja fel. A nehézségek megoldása. Bevégzett tények. Hogyan kell érteni a bevégzett tények érvényességét . 225
Ötvenhatodik fejezet.
A törvényes hatalom elleni ellenállásról. A constanzi zsinat tana a zsarnokok meggyilkolásáról. Elmélkedések a királyok sérthetlensége fölött. Legvégsőbb eset. Aquinói sz. Tamás, Bellarmin bibornok, Suarez és egyéb hittudósok alapelvei. Lamennais Abbé tévelyei. Amaz állításának megcáfolása, mintha a pápa által kárhoztatott tana ugyanaz
lenne sz. Tamáséval. Párhuzam sz. Tamás és Lamennais alapelvei között. Néhány szó a pápák világi fejedelemségéről. Egykori nézetek a hatalom elleni ellenszegülésről. A barcellonai tanács ítélete. Néhány hittudós tana azon eset felől, ha a pápa mint magánszemély eretnekségbe esnék. Ama tény megfejtése: miért rágalmazták az egyházat majd mint a zsarnokság, majd mint a fejedelemség barátját. . 235
Ötvenhetedik fejezet.
Az egyház és az államformák. A protestantismus és a szabadság. Guizot nyilatkozatai. A kérdés megállapítása. Európa a tizenötödik század végén. A társadalmi mozgalom, okai, hasznai és célja. A három elem. Monarchiai, aristokratiai és demokratiai kormányforma . 249
Ötvennyolcadik fejezet.
A monarchia. Eszméje. Hasznai. Eltérése a zsarnokságtól. Helyzete a tizenhatodik század elején. Viszonya az egyházhoz . 262
Ötvenkilencedik fejezet.
Az a r i s t o k r a t i a. A nemesség és a papság. A kettő közti különbségek. A nemesség és a királyság. A kettő közti különbség. A középrend, a trón és a nép közt. A nemesség hanyatlásának okai . . 267
Hatvanadik fejezet.
A demokratia. Fogalma. Uralkodó nézetek. A kereszténység tana megszüntette az aristotelesi alapelveket. A kasztok. Idézet Guizotból. Észleletek. A papi nőtlenség befolyása az örökösödés korlátozására. Mi történt volna a papi nőtlenség nélkül? A katholicismus és a nép. Az iparűző osztályok kifejlődése Európában. A hanzák. A műhelyek felállítása Párisban. A kereskedelmi lendület Olasz és Spanyolországban. A kalvinismus és a demokratiai elem. A protestantismus és a tizenhatodik század demokratái 273
Hatvanegyedik fejezet.
A kormányformák jelentősége. A katholicismus és szabadság. A királyság szükségessége. Az európai királyság jellege. Különbség Európa és Ázsia közt. Idézet De Maistre gróf művéből. Intézkedések a hatalom korlátolására. A politikai szabadság mitsem köszönhet a protestantizmusnak. A zsinatok befolyása. A szellem aristokratiája az egyháztól támogatva 283
Hatvankettedik fejezet.
A királyság megszilárdítása Európában. Túlsúlya a szabadszellemű intézmények felett. Miért botránkoztat meg sokakat e szó: szabadság? A protestantismus közreműködése a nemzeti intézmények megsemmisítésére 273
Hatvanharmadik fejezet.
A demokratia kétféle iránya. Egyenlő haladása Európa történelmében. Ismertető jelei, okai és következményei. Miért lett szükségessé Európában az absolutismus. Történelmi tények. Franciaország. Angolország. Svédhon. Dánia. Németország 303
Hatvannegyedik fejezet.
A három elemnek: a monarchiának, aristokratiának s demokratiának harca. Az okokról, miért jutott a monarchia elsőségre. A rosz következmények, melyeket a papság politikai befolyásának gyengítése eléidézett. Az előnyök, melyeket ez a nemzeti intézményeknek szerezhetett. A papság viszonyáról minden felsőbbséghez, és minden rendhez 312
Hatvanötödik fejezet.
A tizennyolcadik század bölcsészeiének politikai elvei,összehasonlítva a mai irók elveivel e azon nézetekkel, melyek a protesfantismus föllépte előtt Európában uralkodók valának. A protestantismus megakadályozta az európai polgárisodás egyneműségét. Történelmi bizonyítékok 320
Hatvanhatodik fejezet.
A katholicismus és a spanyol politika. A kérdés mibenléte. Azon öt ok, melyek Spanyolországban a népies intézmények bukását szülték. A különbség az ó és újkori szabadság közt. A községek Castiliában. A királyok politikája. Katholikus Ferdinánd és Cisneros. V. Károly, II. Fülöp 332
Hatvanhetedik fejezet.
Politikai szabadság s vallási türelmetlenség. Európa fejlődése a katholicismus kizárólagos befolyása alatt. Európa helyzete a tizennegyedik századtól kezdve a tizenhatodikig. A társadalmi feladat követelményei a tizenötödik század végén. A pápák világi hatalma. Ennek lényege, eredete s következményei 342
Hatvannyolcadik fejezet.
Nem áll az, hogy a hitegység a politikai szabadsággal össze nem egyeztethető. Az istentelenség a szabadsággal vagy zsarnoksággal szövetkezik, a mint t. i. céljainak megfelel. Az ujabb forradalmak. Az egyesült államok és a francia köztársaság forradalmai közötti különbség. A francia forradalom romboló hatásai. Szabadság erkölcsiség nélkül
nem létezik. Szent Ágoston egy nevezetes mondata az államszerkezetekről . . . . 352
Hatvankilencedik fejezet.
A katholicismus vonatkozással a szellemi fejlődésre. A felsőbbség iránti engedelmesség elvének befolyása. Behatása minden tudományra. Az ó bölcsészet összehasonlítása az ujjal. Az ember, az állam, a természet 359
Hetvenedik fejezet.
A katholicismus által az emberi szellem fejlődésére gyakorolt befolyás történelmi izsgálata. Guizot véleményének cáfolata. Erigena János, Roscelin és Abaelard. Szent Anzelm 370
Hetvenegyedik fejezet
Hit és tudomány Europában. A szellemi fejlődés különbsége a régi és az europai népeknél. A szellem gyors fejlődésének okai Europában. A tudós szóbölcseség okai. Az érdemek, amelyeket az egyház az ujitók rav asz cselfogásai elleni fölléptével szerzett. Párhuzam Roscelin és szent Anzelm között. Elmélkedések szent Bernát felett. Aquinói szent Tamás. Scholastikai diktaturájánaqk gyümölcsei. A nagy áldások, melyeket szent Tamás föllépte szerzett az emberi szellemnek. 380
Hetvenkettedik fejezet
Az emberi szellem fejlődése a tizennegyedik századtól a jelenig. A protestantizmus és katholicismus, vonatkozással a tudományosságra, az itészetre, művelt nyelvekre, az egyetemek alapítására, a mystikára, a felsőbb bölcsészetre, metaphysikára, erkölcstanra, a vallás és történelem bölcsészetére 393
Hetvenharmadik fejezet
A mű átnézete. A szerző nyilatkozata, melylyel azt a romai egyház ítéletének alája veti 409

Témakörök