A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra I.

Tartalom

I. KÖTET
Első fejezet.
A protestantismus lényege- s nevéről . . . . .1
Második fejezet.
A protestantismus okairól. Alapítóinak befolyásáról. Különféle
állítólagos okok. Guizot és Bossuet nyilatkozatai. A tünemény valódi
oka, melyet az európai népek társadalmi állapotában kellett keresni . . ... . . 9
Harmadik fejezet.
A katholika egyház isteni eredete uj bizonyítéka, a mint az emberi szellemhez való viszonyaiból származik. A rendkívüli tapasztalás,
melyet a romai szék tanúsít. A katholícismus előnyei a protestantismus felett. Guizot nevezetes vallomása, és a mit ebből következtetni lehet . . . . . . ...30
Negyedik fejezet.
A protestantismus a feloszlás magvát hordja méhében. Természeténél fogva minden vallás vélemény megsemmisítésére törekszik. A
veszedelmes irány, melyet a szellemnek ad. Az emberi szellem rajzolása . . . . . 36
Ötödik fejezet.
A hitösztön. Mint hat be még a tudományokba is. Newton, Cartesius. Észrevételek a bölcsészet története felett. Proselytismus. A szellem jelenlegi állapota . . .44
Hatodik fejezet.
A népek különböző vallási szükségletei, fejlődésök különböző
fokai szerént. A sötétség a tudományok bölcsője. A mennyiségtani
tudományok. Az erkölcsi tudományok megkülönböztető jele. Némely ujabb ideologok tévedései. A protestantismus balfogása az emberi szellem vallásos vezetésében 54
Hetedik fejezet.
Hitközömbösség és rajongás, két véglet, melyet a protestantis-
mus honosított meg Európában. A rajongás eredete. Az egyház érde-
mei az emberi szellem története körül. A protestantismus balfogása,
melylyel a szentirás magyarázását a szabad Ítéletre bizza. Megjegyzésre méltó hely O'Callaghanból. A sz. irás lényege 61
Nyolcadik fejezet.
A rajongás. Lényege. Viszonya, tekintettel a vallási meggyő-
ződésre. Kiirtása lehetetlensége. Gyengítő eszközei. Ezeknek bölcs
alkalmazása a katholicismus részéről. Észrevételek az állítólagos
kath. rajongók felett. A szerzet-alapítók vallási rajongásának valódi
jellege 69
Kilencedik fejezet.
A hitetlenség és vallási közömbösség Európában , mint a protestantismus következményei. A vészes előjelek, melyek már kezdetben
mutatkoztak. A nevezetes vallási válság a tizenhatodik század utolsó
harmadában. Bossuet és Leibnitz. A janzenisták és befolyásuk. Bayle
szótára s az idő, melyben megjelent. A tudományok szomorú sorsa a
protestánsok közt . . . 78
Tizedik fejezet.
Fontos kérdés megfejtése a protestantismus tartósságáról. Az
ember és emberiség, vonatkozással a vallási közönyösségre. Az európai népek a muhamedanismus és pogányság ellenében. A katholicismus és protestantismus összehasonlítása a vallás védelmét illetőleg,
A kereszténység bennső egybefüggése az európai polgárisodással . . 88
Tizenegyedik fejezet. 4
A protestantismus tantételei. Azok elkülönítése tevőlegesekre
és tagadókra. Sajátságos tünemény : az európai polgárisodás elveti a
protestantismus főalapelveinek néhányait. A katholicismusnak a szabad akarat védelmezése által az európai polgárisodás körül gyűjtött magas érdeme. A tévely jegyei. Az igazság ismertető jelei 96
Tizenkettedik fejezet.
A hatásokról, melyeket a protestantismus Spanyolhonban előidézne. A jelenleg uralkodó vallástalan eszmékről. A tudomány és irodalom mostani állapota A mostani emberiség helyzete ; sejtelmek a jövőről és a katholicismus egykori befolyásáról. Mily okok teszik valószinűvé a protestantismus behozatalát Spanyolországba, Angolhon és
annak viszonya Spanyolhonhoz. Pitt. A Spanyolhonban levő vallási
nézetek lényegéről. Spanyolhon helyzete, és újjászületése feltételei 100
Tizenharmadik fejezet.
A protestantismus és katholicismus összehasonltása vonatkozással a népek társadalmi haladására. Szabadság. E szó soknemű értelmezése. Az európai polgárisodás kiválólag a katholicismus műve. Kelet összehasonlítása nyugattal. Sejtelmek a katholicismus sorsáról, Európa netalán bekövetkező rázkódtatásaiban. Megjegyzések a bölcsészet-történelmi búvárlatok felett. Korunk bizonyos történelmi iskolája fatalismusáról 115
Tizennegyedik fejezet.
A vallási, társadalmi és tudományos állapotok a kereszténység
kezdete körül. A romai jog. Vélemények a keresztény eszmék befolyásáról a romai jogra. A császárság politikai alakulása hiányai. A kereszténység eljárása az emberiség újjászületése tekintetében, első célja, uj nézet terjesztése. A kereszténység összehasonlítása a pogánysággal erkölcs tekintetében. Észrevételek a protestánsok hitszónokságáról . 124
Tizenötödik fejezet.
Az egyház nemcsak nagy és termékeny iskola volt, hanem ujjászülő erők egylete is. A célok, melyeket elérnie s a nehézségek, melyeket legyőznie kellett. Ki által lőn a rabszolgaság megszüntetve? Guizot véleménye. A rabszolgák megszámlálhatlan sokasága. Minő elővigyázattal kelle a rabszolgaság megszüntetésénél eljárni; rögtöni
megszüntetése lehetetlen volt. Érvek Guizot véleménye ellen . . . 135
Tizenhatodik fejezet.
Az egyház a rabszolgaság megszüntetésére nem csak tantervet,
alapelveit és felebaráti szeretete szellemét foganatosítá , hanem számos gyakorlati eszközt is. A szempont, melyből e történeti tény tekintendő. A régiek hibás nézetei a rabszolgaságról. Homer, Plató, Aristoteles. A kereszténység azonnal megkezdé a harcot e téveszmék ellen. Keresztény alapelvek az ur és a szolga közt létező viszonyról. Az
egyház a rabszolgák terhes sorsán enyhíteni törekszik 143
Tizenhetedik fejezet.
Az egyház a szabadonbocsátottaknak a legbuzgóbban fogja pártját.
A felszabadítás az egyházakban. Ez.eljárásmód üdvös következményei.
Az egyház buzgalma ez ügy előmozdításában. A romaiak előítélete e
tekintetben. Az egyház buzgalma a foglyok kiváltása mellett, s ennek
befolyása a rabszolgaság megszüntetésére. Az egyház védelmezi a
szabadon szülöttek szabadságát 156
Tizennyolcadik fejezet.
Az egyház eljárásmódja a zsidók rabszolgáit illetőleg. Mily
okok indították az egyházat rabszolgái szabadonbocsátására. Elnézése
e pontban. Nemeslelkűsége a szabadonbocsátottak irányában. Az egyház rabszolgáit Istennek felajálottak gyanánt tekinték. E felfogásmód
üdvös következményei. Azon rabszolgák, kik magukat zárdaéletre
szentelik, szabadsággal ajándékoztatnak meg. Ez eljárásmód következményei. Az egyház alapelvei a rabszolgák papokká szenteltetését illetőleg. Az itt felmerülő visszaélések elfojtása, A spanyol egyház eljárása e pontban 164
Tizenkilencedik fejezet.
Sz. Ágoston tantételei a rabszolgaságról. E tantételek fontossága annak megszüntetésére. Guizot téves véleménye erről. Sz. Tamás tantételei ugyan e tárgy felett. A rabszolgák házassága. A kánoni jog meghatározásai e házasságról. Sz. Tamás tana ezen tárgyról. Visszapillantás az egyház által a rabszolgaság megszüntetése végett használt
eszközökre. Guizot téves véleménye erről. Elvitázhatlan, hogy a rabszolgaság megszüntetése kizárólag a katholieisinusnak tulajdonítandó.
A protestantismusnak nem volt része eme nagy műben 173
Huszadik fejezet.
A mai polgárisodás állapota. A nem keresztény polgárisodás ecsetelése. A polgárisodás három eleme. Egyed, család, állam. E három elem tökélyesülése a vallási tanok műve 180
Huszonegyedik fejezet.
Különbség egyed és polgár között. A barbárok individualismusa
Guizot szerént. Vajjon ez individualismus kizárólag a barbárok tulajdona vala-e? Ezen érzelem lényege és eredete. Korlátai. A barbárok életmódja. Individualismusuk valódi lényege. Guizot vallomása. Ez érzelem bizonyos mértékben meg volt minden régi népnél 209
Huszonkettedik fejezet.
Az embernek, mint embernek becsülése a régiek előtt ismeretlen.A régiek e tulajdonának rokonsága az újkori forradalmak egy jelenségével. A kormány korlátlan hatalma a magánérdekek felett. Az ó és uj nem keresztény államokban mutatkozó kettős jelenség magyarázata. Aristoteles véleménye. Az ujabb demokratia lényege 224
Huszonharmadik fejezet.
Az egyház első századaiban megvolt a hívekben a valódi szabadság érzete. Guizot téves véleménye e tekintetben. A keresztény világ lelkiismereti szabadsága. Kötelességérzet. Szent Cyprian egy magasztos mondata. A bennső élet kifejlődése. A katholika egyház,
mint a szabadakarat védője. Ezen tan fontossága az emberi méltóság felemelésére . 232
Huszonnegyedik fejezet.
A nőnem felemelése kizárólagosan a katholicismusnak tulajdonítandó. Az egyház által e célra alkalmazott eszközök. A női méltóságról szóló keresztény tan. Az egynejűség. A katholicismus és protestantismus különböző eljárásmódja e tekintben. A szentszék szilárdsága a házasságot illetőleg. Eredmények. A házasság felbonthatlansága. A protestánsok házassági elválásai. A házasságról, mint valódi szentségről szóló katholikus tantétel hatásai 240
Huszonötödik fejezet.
A katholicismus állítólagos szigoráról a szerencsétlen házastársak irányában. A szenvedélyek megfékezésének kétféle módja. Protestáns eljárás, katholikus eljárás. Példák. A játékkórról. A szenvedélyek kitöréséről izgalmas napokban. Ennek okai. A szerelemről. Ezen szenvedély lényege. A házasság magában véve nem elégséges korlát.
Milyennek kell lennie a házasságnak, hogy e célnak megfeleljen. A katholicismus tanainak és eljárásmódjának egysége és változhatlansága. Történelmi tények. Sándor, Caesar, Napoleon . . . . . . 251
Huszonhatodik fejezet.
A szüzességről. A katholicismus tanai és eljárása e pontnál.
Ugyanaz a protestantismusnál és a hitetlen bölcsészetnél. A nemzetgazdászati viszonyok főbb vonásai eredete Angolországban. A nő jelleme. A szüzesség tana a nő nemesítésére vonatkozólag 263
Huszonhetedik fejezet.
A lovagrendek befolyásáról az európai nő nemesítésére. Guizot véleménye. Tévedésének eredete. A lovag szerelme. A lovagrend szelleme. A németek tisztelete a nők irányában. Tacitus ismeretes helye. Észrevételek e történész felett. Caesar bizonysága a barbárokról. A
nehézség, a család és állam állapotát a barbároknál pontosan megismerni tanulni. A tiszteletet, melyet az európai nő élvez, a katholicismus hozta létre. A különbség kereszténység és katholicismus között 270
Huszonnyolcadik fejezet.
A közvélemény. Ennek valódi fogalma. Az okok, melyekből képződik. A mai népek közvéleménye összehasonlítva a régi népekével. A közvélemény a katholicismus műve. Az eszközökről, melyek által azt alkotta 284
Huszonkilencedik fejezet.
Montesquieu bírálata a különféle kormányformák alapjairól. A régi censorok. Miért nem találhatók ujabb álladalmakban. Az okok, melyek e pontban Montesquieut tévedésbe hozták. Téves felfogása van a becsületről. Szorosan vizsgálva, a becsületérzés tisztelet a közvélemény iránt. E tény bebizonyítása történelmi adatokkal. . . . 291
Harmincadik fejezet.
A kereszténység két oldalról tekintendő, - mint tanító testület s mint üdvintézet. - Minden eszmének valami látható intézményben kell nyilvánulnia. A protestantismus főgyengéi e tekintetben. A tanító hivatal. A töredelem szentsége. A fülgyónás befolyásáról az erkölcsök fenntartására és tisztaságára. Észrevétel a katholikus moralistákról. Az eszmék hatalma. Ama tünemények, melyeket előidéz. A jótékony intézetek a tanításnak nem csak hirdetésére, hanem azok gyakorlására is szükségesek. A nyomda befolyásáról. Mindennek vizsgálata s fejtegetése. 300
Harmincegyedik fejezet.
Az erkölcsök szelídsége s lényegéről. Különbség a szelid s elpuhult erkölcsök között. A katholika egyház befolyásáról az erkölcsök szelidítésére. Párhuzam a pogány és a keresztény népek között. A rabszolgaság. Az atyai hatalom. A nyilvános játékok. Szemlélet a bikaviadalokról Spanyolországban. . . . . . 321
Harminckettedik fejezet.
A körülményekről, melyek találkoztak , hogy az ujabb népeknél az erkölcsök durvaságát megújítsák. Az egyház eljárása e tekintetben. Kánonok és nevezetes tények. Sz. Ambrus és Theodoz császár. Az istenbéke. Az egyházi hatalom nevezetes határozatai e tekintetben 318
Harmincharmadik fejezet.
A nyilvános szelidségről. Különbség a protestantismus és katholicismus között e pontban. Montesquieu téves állítása. Némely ide vonatkozó nevezetes kánoni határozatok. A protestantismus okozta károk e részben. A philantropia becséről 835
Harmincnegyedik fejezet.
A türelmetlenségről. Az előítélet, mely ezen kérdéshez van kapcsolva. A türelmetlenség fogalmának meghatározása. Türelemvélemények tévelyek iránt. Türelem az egyéniség iránt. Vallásos emberek és hitetlenek türelme. Honnan ered mindkét félnél. A vallásos emberek és hitetlenek két osztálya. Honnan származik a társadalmi türelem. A türelem eredete a mai népeknél . 349
Harmincötödik fejezet.
A türelmetlenség igen közönséges történelmi tény. Párbeszéd
az egyetemes türelem híveivel. Gondolatok a jog létéről és kutforrásáról a vallásnézetek üldözését illetőleg. E kérdés megoldása. A protestantismus és hitetlenség káros befolyásáról e tárgyban. Védve a tételnek , melynél fogva a katholicismus az eretnekség bűnére oly nagy súlyt helyez. Némely Voltaire-párti botor állításai. Más észrevétel a vallásnézetek üldözési jogáról. Visszapillantás 260
Harminchatodik fejezet.
Az inquisitioról. A türelmetlenség intézkedései és törvényei. Az inquisitio első századaiban gyakorolt eljárás okai. Három időszak a spanyol inquisitioban: a zsidók és a mórok ellen, a protestánsok és a hitetlenek ellen. A gyűlölet okai, melylyel a zsidók iránt viseltettek. Az inquisitio szigora és ennek okai. A pápák magatartása ez ügyben. A romai inquisitio szelídsége. Luther türelmetlen elvei a zsidókra vonatkozólag. A mórok és a moriskok 373
Harminchetedik fejezet.
Az állítólagos uj spanyol inquisitio II. Fülöp alatt. Lacordaire atya. Pártszellem II. Fülöp ellen. Megjegyzés ily műre : a leálcázott inquisitio. Mellék tekintet ezen időszakra. Carranza, a hires vádlott pöre s személyes tulajdonságai. II, Fülöp ellen táplált pártszellem eredete. Gondolatok ezen uralkodó kormányzási módja felett. Nevezetes
adoma egy hitszónokról, ki állítását kényszerült visszavonni. Elmélkedések a korszellem befolyásáról 389-419

Témakörök