Előszó | 7 |
Bevezetés | 9 |
Utóirat - a bevezetéshez | 12 |
Elméleti keretek | 15 |
Niklas Luhmann rendszerelmélete | 17 |
A kommunkáció - mint a szocialitás alapeleme | 17 |
A szocialitás rendszerei: interakció, szervezet, társadalom | 18 |
A szociális kontingenciája: Az időbei differenciálódás | 23 |
A társadalmi alrendszerek autopiezise | 23 |
Eltérések és azonosságok | 29 |
A társadalmi alrendszertől a professzionális intézményrendszerig | 31 |
A szervezeti és társadalmi alrendszerek elhatárolódásának különbsége | 31 |
A társadalmi alrendszerek határmegvonása | 32 |
Mindennapi élet és professzionális intézményrendszer | 37 |
Belevonás és differenciálódás | 39 |
A gazdaság kettős jelentése | 42 |
A professzionális intézményrendszerek kettős racionalitása | 44 |
Az egyetemi-tudományos szféra kettős racionalitása | 45 |
A kettős racionalitás további esetei | 49 |
Evolúciós mechanizmusok | 52 |
A társadalmi szerkezet alternatív tematizálásai (Hambermas, Münch, Lukács) | 55 |
Jürgen Habermas:instrumentális racionalitás és életvilág | 55 |
Richard Münch: a társadalmi racionalitások interpenetrációja | 60 |
Lukács György: mindennapi élet és objektivációs rendszerek | 65 |
Személyiség és társadalmi sturktúrák | 69 |
Osztálystruktúra és társadalmi alrendszerek | 71 |
Luhmann struktúrafogalmának változásai | 76 |
Kommunikáció, szerep és személyiség | 81 |
Szociális rendszerek, mindennapi élet és létrelevancia | 87 |
A mindennapi élet fogalmának rekonstrukciója | 88 |
Létrelevancia és mindennapi lét | 90 |
A professzionális intézményrendszerek létrelevanciája | 93 |
A professziótól a professzionális intézményrendszerig | 97 |
A társadalmi alrendszer koncepciójának változásai | 98 |
A társadalmi alrendszer koncepciójának korrekciója | 99 |
A professziótól a professzionális intézményrendszerig | 101 |
A professzionális intézményrendszerek | 109 |
A tudomány mint professzionális rendszer | 111 |
Az egyetem és a tudomány elszakadási tendenciái | 111 |
Az amerikai egyetem | 114 |
A tudomány értékelési mechanizmusai | 120 |
Kitekintés: Feyerabend "anarchista" tudományelmélete | 124 |
A tudományos értékelés torzulásai | 128 |
Társadalomelméleti következtetések | 131 |
A politika professzionális rendszere | 135 |
Kompetíció és az államhatalom stabilizálása | 136 |
Bináris logika és párfejlődés | 139 |
A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai | 148 |
A politika rekrutálási és értékelési mechanizmusai | 151 |
A jog mint professzionális intézményrendszer | 155 |
Jogdogmatika és jogi hermeneutika | 155 |
A jog belső rétegei | 159 |
Az alapjogok és a jog rétegei | 167 |
A jogásztársadalom struktúrája | 171 |
A "hermeneutikai puffer" | 174 |
Topika és professzionális intézményrendszer | 179 |
A jogpolitika és a jog rétegei | 183 |
Jegyzetek | 191 |
Irodalom | 201 |
Függelék | 213 |
Szociológiatörténeti vázlat | 215 |
A szociológia átfogó elméletei | 215 |
A fontosabb szakszociológiák kialakulása | 225 |
Rendezettség és káosz | 229 |
A modern világ változásra átépülése: az időbeni differenciálódás | 230 |
A társadalmi entrópia leépülése | 232 |
Irodalom | 238 |
Tömegkommunikáció és politika | 239 |
Kitágult világkép és tömegkommunikáció | 239 |
A tömegmédiák tevékenységszférái | 240 |
Tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok | 242 |
Az újságírás és a politizálás történeti elkülönülése | 244 |
A rádió és a televízió állami kontrolljának modelljei | 246 |
Az újság, a rádió és a televízió szerepének változásai | 248 |
Korrekciós mechanizmusok | 250 |
Irodalom | 252 |