kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Népszava-Könyvkereskedés Kiadása |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 256 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A könyv fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. |
Előszó | 3 |
Bevezetés | |
A kultura fogalmának fő jegyei | 5 |
Természet és kultura, szervezett emberi munka, fejlődés | |
A föladat kitüzése | |
A primitiv emberre vonatkozó tudás forrásai: összehasonlitó néprajz, palaeontologia összehasonlitó nyelv-, vallástudomány, psychoanalysis, a maradványok | |
A történetelőtti ember | |
A történetelőtti ember környezete | 10 |
Geológiai alapvetés, a föld korszakai a kövületek tanuságában | |
A jégkor és közbülső korai | |
A föld korszakokra osztott fejlődéstörténetének két magyarázata: Cuvier, Lyell | |
Fejlődés a szerves világban: Darwin | |
A történetelőtti ember testi formája | 20 |
Ember és nagymajmok egy közös ős ivadékai | |
Häckel biogenetikai alaptörvénye | |
A közös őst ábrázoló rajzok: Mas-d-Azil, Altamira | |
A Pithecanthropus atavus | |
A trinil-i lelet | |
Lamarck | |
A Pithecantropus erectus | |
A neandervölgyi, spy-i, krapina-i csontok, a Homo primigenius | |
Amerikai leletek: a Monte Hermoson talált csigolyadarab, koponyarészek Buenos-Airesból | |
A mauer-i álkapocs, a Le Moustier és a La Chapelle aux Saints mellett fölfedezett csontvázak | |
Az emberiség kora | |
A technikai kultura kezdetei | |
Szerszámok és fegyverek | 42 |
Az ember bélyegző vonásai: szerzett és örökölt ismeretek, nyelv, szerszámok, fegyverek, tűz | |
A kéz története | |
Hogyan jutott el az ember az első szerszámokhoz | |
Két elmélet: Ernst Kapp, célszerüség és emberi szervek kivetitése | |
Az első mintákat a természet szolgáltatja | |
Az ember szerszámait az állatvilágból leste el és ugy fejlesztette tovább | |
A kérdés megoldhatatlanságának oka | |
A szerszámok fölfedezésének következése az ősemberre | |
Melyek voltak az első szerszámok és milyen volt történetelőtti fejlődéstörténetük | |
Praehistoriai és néprajzi adatok, egymásmellettiség és egymásutániság | |
Kortábla | |
A legősibb szerszám a chellesi-i nyeletlen kő-ék? | |
A chelles-i lelet nevezetességei | |
A neolith kultura | |
Korábbi neolith fok: a Kjökkenmöddingerek | |
A neolith müveltség virágkora, a robenhausen-i kor | |
A fémek kora | |
Schliemann | |
A bronz- és a vaskor | |
A hallstatti időszak, a La Téne-korszak | |
Néhány összefoglaló észrevétel | |
Ugrás a fejlődésben | |
Az ó-egyiptomi és a görög-római kultura különbsége | |
A tüz | 81 |
Jelentősége a mai primitiv népeknél | |
Három mozzanat, a tüz fölfedezése, használatbavétele és mesterséges előállitása | |
Mi vitte rá az ősembert a tüz fölfedezésére | |
A fény szerepe | |
Az állandó tüz | |
Hogyan jutott el az ősember a tüz mesterséges előállitásához, Steinen föltevése | |
A tüzfuró és tökéletesitetett alakjai | |
Az ősember tüzszerszáma | |
A tüzcsiholás | |
A lakóhely fejlődése | 89 |
Ősi hajléktalanság | |
Fákon ma már nem élnek emberek | |
Barlanglakók | |
Régi följegyzések | |
A német Wand szó jelentése | |
Veremlakások | |
Az eszkimo iglu | |
Cavate lodge-k és Cliff-dwelling-ek | |
A tembe | |
Cölöpépitmények | |
Herodotos adata | |
Jelenet Traján császár oszlopáról | |
Az első svájci lelet fölfedezése | |
A terramará-k | |
Kunyhók: bosje, pontok | |
A mykenae-i kultura nyomdai, "Agamemnon sirja" | |
Összefoglalás | |
A gazdasági kultura kezdetei | 117 |
Az ékszer és ruha fejlődéstörténete | |
Teljes ruhátlanság, a hajruha | |
Kisérletek az ősi hajruha elvesztésének megmagyarázására | |
Mi volt az oka a ruházkodásnak? | |
A szeméremérzet kérdése | |
Az ékitő mozzanat nagy fontossága | |
Különféle diszitési módok: a zsiradékkal való kenekedés, a tetoválás, mesterségesen előállitott sebhelyek | |
A hajviselet, a fogak eltorzitása, idegen testek állandó alkalmazása az ember diszitésére | |
Az ujszülöttek fejének eltorzitása | |
Gyürü, kar- és lábperec, nyakon hordott karikák | |
Selenka Emil gondolata: a ruházkodás a közlés egyik neme | |
A szellemi kultura kezdetei | 130 |
A nyelv és az irás | |
Hogyan tanult meg az ősember beszélni | |
A külső és belső nyelv | |
A beszélőképesség anatómiai alapjai | |
Hallási, kiejtési, látási kép | |
A szociológia magyarázata: az állatok közlési módjai | |
A nyelv társadalmi szükséglet | |
Maugli, Tarzan és Hany Istók | |
Elvont fogalmak kialakulása | |
Gondolkodás szójelekkel | |
Ennek előnyei: tárgytalanság, általánosság, pontosság | |
A gondolkodás gazdaságossága | |
Laikus vélemények a nyelv eredetéről: Wundt fejlődési elmélete | |
Az irás lényege | |
A forma és tartalom fejlődése a képirásban | |
A primitiv rajz és irás közös eredete | |
Az ismétlés döntő szerepe az irás kialakulásában | |
Emlékeztető jelek, a delawar-indiánok Valam Olum-ja | |
Egész esemény ábrázolása | |
Mondat-szó-szótag-hangirás | |
Az irásos közlés pótlékai: jelek és jelvények | |
Játszi rajzok | |
Rajzok a varázslat szolgálatában | |
Az ősember "irásos" jelei | |
Verworn kisérlete | |
Őskori emlékek: a Marsoulas-i és Gourdan-i rajzok | |
A Mas-d-Azil-i rajzos kavicsok | |
Piette föltevései | |
Alvao-ból előkerült maradványok | |
Tudott-e irni az ősember | |
Az ó-egyptomi képirás | |
Nar-mer Fáraó rajzos lemeze Steindorff megfejtésében | |
Amerika őslakóinak irása | |
Az indiánok erős történeti érzéke | |
A kekevin és kekinovin | |
Lone-Dog "Téli elbeszélése" | |
A vallási kultura kezdetei | 170 |
A tudományos valláskutatás nehézségei | |
A valláskutatás történetének három nagy fázisa: a teológiai, filozófiai és etnografiai valláskutatás | |
Hume kritikai észrevételei | |
Herder termékeny gondolata | |
Hegel elméleti megállapitásai | |
Feuerbach materializmusa | |
Engels állásfoglalása és tanitásának kiegészitése | |
Az etnográfiai valláskutatás alapvető eszméi | |
Hogyan keletkeztek a vallási képzetek a mai vadnépeknél | |
A halál és álomélet jelenségei mint vallásos gondolatok meginditói | |
A lélekhit kezdetei | |
A lélek testi fölfogása és tisztelete | |
Életerő-lélek fogalma átvezet a jó és gonosz szellemekben való hithez | |
Milyen volt a fejlődés utja a szellemekben való hittől az ősök imádásáig | |
Az ausztráliai őshorda szerkezete: korosztályok | |
A nemi érintkezés tilalma a horda tagjai között | |
A tilalom következménye, az exogámia | |
A totem és a totemizmus | |
A totemizmus nyomai az ó-kori görögöknél | |
A berni medve históriája | |
A tabu | |
Miért nem szabad sertéshust enniök a zsidóknak | |
A pénteki halétel története, a hal szimbolikus jelentősége az őskereszténységben | |
A totemszelemek tisztelete, az ősök kultusza | |
Freud magyarázata a totemek eredetéről | |
Az ősök szellemeinek tisztelete átvezet a természeti erők tiszteletéhez | |
Milyen körülmények idézték elő az átmenetet | |
A vallásos gondolatok kialakulása szorosan összefügg az emberi társadalom formájával | |
A társadalmi élet kezdetei | 219 |
A család őstörténete | |
Néhány bevezető észrevétel | |
Az ősi horda szerkezete; még egyszer a korosztályokra tagoltság kérdése | |
A befelé házasodás | |
Átmenet a befelé házasodástól a kifelé házasodáshoz | |
Föltevések az exogámia eredetének megmagyarázására | |
Az exogémia következményei | |
A totemközösség | |
Az anyai névadó jog kérdése | |
Bachofen kutatásai | |
Természeti vagy történeti jog-e az anya névadó joga? | |
Az anyai jog keletkezése | |
Történeti adatok | |
A nyelvtudomány ellenkező megállapitása | |
Az anyai jog szétbomlasztja a totemközösséget | |
Az anyai jog hanyatlásának gazdasági okai | |
Az apai jog és következései a család formájára | |
A pater familias, a nagycsaládok kialakulása | |
A további fejlődés: osztályokra tagolódott állam keletkezése | |
Összefoglalás | 247 |
Mire tanit meg bennünket az ősember története? | |
Marx történeti materializmusának alapgondolata, mint az ilyen kutatások vezető eszméje | |
Irodalom | 251 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.