A precíziós mezőgazdaság módszertana

Tartalom

Beköszöntő 13
1. fejezet: HELYMEGHATÁROZÁS
Szerkesztette: Milics Gábor
Szerzők: Milics Gábor, Tamás János 15
1.1. A műholdas helymeghatározó és navigációs rendszerek (GNSS) 17
1.1.1. A műholdak alrendszere (űrszegmens) 17
1.1.2. A földi követő állomások alrendszere 19
1.1.3. A felhasználók alrendszere 20
1.2. A műholdak által sugárzott jelek 20
1.2.1. A NAVSTAR GPS-műholdak által sugárzott jelek 20
1.2.2. A Glonass műholdak által sugárzott jelek 23
1.2.3. A Galileo-rendszer által sugárzott jelek 23
1.3. Mérési megoldások a műholdak jeleinek vétele során 23
1.3.1. Kódmérés 23
1.3.2. Fázismérés 24
1.4. A műholdas helymeghatározás végrehajtása 25
1.5. A helymeghatározási mérést terhelő hibák 27
1.6. GPS-jelkorrekciós rendszerek 28
1.7. A helymeghatározás pontossága 31
1.8. A GPS adatátviteli szabványok (NMEA) 32
1.9. A műholdas helymeghatározás során használt referencia hálózatok 32
1.9.1. A WGS-84 koordináta-rendszer 33
1.9.2. A GLONASS műholdak referenciarendszere 33
1.9.3. Az ETRS89 referenciarendszer 34
1.9.4. Az Egységes Országos Vetületi Rendszer 34
1.10. A helymeghatározó rendszerek mezőgazdasági alkalmazásai 36
2. fejezet: TÉRINFORMATIKA A PRECÍZIÓS MEZŐGAZDASÁGBAN (GIS)
Szerkesztette: Szabó József
Szerzők: Szabó József, Milics Gábor, Tamás János, Pásztor László 39
2.1. Térinformatika, adatok, adatnyerés 40
2.1.1. Térinformatikai bevezetés 40
2.1.2. Elsődleges adatnyerés 41
2.1.2.1. Mintavételezés, térbelileg lokalizált terepi mérési adatok gyűjtése 41
2.1.2.2. Mintavételezési stratégiák 42
2 1 2 3. A térbeli struktúra hatása az interpolációs módszerek pontosságára 44
2.1.2.4. A távérzékelés 47
2.1.2.5. Terepi térinformatika 47
2.1.3. Az agrár-környezetgazdálkodást támogató informatikai rendszer 48
2.1.3.1. Térképi alapú talajtani adatok és térinformatikai feldolgozásuk 48
2.1.3.2. Aktuális földügyi és agrár térinformatikai adatbázisok 50
2.1.3.3. Mintaterületi üzemi szintű térinformatikai alapú alkalmazásfejlesztés 52
2.2. Táblán belüli térbeli mintázatelemzés 54
2.2.1. Térbeli adatok reprezentációja 54
2.2.2. Pontszerű adatok térbeli kiterjesztése 55
2.2.3. Alap térbeli elemzések 56
2.3. Térinformatikai adattárolás és adatelérés 58
2.3.1. A térinformatikai adatkezelés szintjei 58
2.3.1.1. Nyers mérési adatok 59
2.3.1.2. Térinformatikai adatok 59
2.3.1.3. Adatpublikálás 59
3. fejezet: AGRONÓMIAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELVÁRÁSOK
Szerkesztette: Jolánkai Márton
Szerzők: Jolánkai Márton, Németh Tamás 63
3.1. A termőhely-specifikus technológiák növénytermesztési területei 63
3.2. Precíziós módszerek alkalmazásának növénytermesztési vizsgálata 67
3.3. A precíziós eljárásokkal szembeni agronómiai és környezetvédelmi
elvárások összefoglalása 73
4. fejezet: A PRECÍZIÓS NÖVÉNYVÉDELEM
Szerkesztette: Reisinger Péter
Szerzők: Kuroli Géza, Lehoezky Eva, Pálmai Ottó, Bxisinger Péter 77
4.1. Precíziós gyomszabályozás 78
4.1.1. A precíziós gyomszabályozás perspektívái 79
4.1.2. Területi méretek a precíziós gyomszabályozási eljárásokban 79
4.1.3. Gyomfelvételezés, gyomdetektálás, mint a precíziós gyomszabályozás alapja 82
4.1.3.1. Gyomfelvételezés pontszerű mintaterekről 82
4.1.3.2. Gyomfelvételezés DGPS-szel, az évelő gyomok térinformatikai meghatározásával 91
4.1.3.3. A gyomnövény-együttesek tér- és időbeni változása, a gyompredikció (előrejelzés) lehetőségei 97
4.1.3.4. Többtényezős összefüggés-vizsgálatok térinformatikai alapokon 99
4.1.3.5. Gyomirtástervezés gyomfelvételezések alapján 104
2. Gyomnövények tápanyagelvonásának tanulmányozása precíziós eljárások és térinformatikai módszerek alkalmazásával, üzemi táblákon 105
4.2.1. Az őszi búza és a gyomként növő kender {Cannabis sativa L.) versengése 107
4.2.2. A kukorica és a gyomnövények versengése a vízért és a tápanyagokért 111
4.3. Precíziós növénykórtani vizsgálatok 119
4.3.1. A felvételezési terv és a fertőzöttségi értékek 120
4.3.2. Az adatok térképi ábrázolása 122
4.3.3. Az elméleti modell és az alkalmazott matematikai eljárás 124
4.3.3.1. Az elméleti modell eredményeinek ismertetése és értékelése 125
4.3.3.2. Az eredmények értékelése 128
4.4. Precíziós kutatások a növényvédelmi állattan területén 129
4.4.1. A talaj és a drótférgek közötti interakció vizsgálata 129
4.4.2. A drótférgek és a pajorok lokalizációja, szezonális elhelyezkedése
a talajokban 132
5. fejezet: AZ ADATGYŰJTÉS MŰSZAKI ÉS INFORMATIKAI HÁTTERE
Szerkesztette: Neményi Miklós
Szerzők: Milics Gábor, Neményi Miklós 139
5.1. A szemtermés tulajdonságainak mérése 139
5.2. Folyamatos talajellenállás-mérés 143
5.3. Növényvédelem 147
5.4. Adatfeldolgozás 150
5.5. Helyspecifikus kijuttatási technika 150
5.6. Infra-technikára alapozott növényi betegség- és kártevő-felismerés 153
6. fejezet: ADATÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK ÉS A PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREI
Szerkesztette: Harnos Zsolt
Szerzők: Harnos Zsolt, Hufnagel Levente 159
6.1. A precíziós mezőgazdaság agrárinformatikai eszközei (Harnos Zsolt) 159
6.1.1. A precíziós mezőgazdaság implementálása 160
6.1.2. A precíziós mezőgazdaság informatikai rendszere 161
6.1.3. A precíziós növénytermesztés rendszermodellje 163
6.1.4. Fenntartható növénytermesztés 175
6.2. Az agroökológiai és kártevődinamikai viszonyok elemzése a precíziós
mezőgazdaságban 179
6.2.1. A monitoring centrikus megközelítések módszertani kérdései 182
6.2.2. Többváltozós módszerek direkt alkalmazásai 182
6.2.3. A többváltozós módszerek direkt alkalmazásaival kapcsolatban leggyakrabban felmerülő problémák agroökológiai és kártevődinamikai vizsgálatok során 185
6.2.4. Stabil állapotsík-rendszerek létrehozása többváltozós módszerek
indirekt alkalmazásával 186
6.3. A hipotézis centrikus megközelítések módszertani kérdései 191
6.3.1. A precíziós növényvédelmet támogató modellező munka főbb
lépései - a modellek értékelése 192
6.3.2. Egy agro-ökológiai táplálékhálózati rendszer populáció-dinamikai biomassza-modellje és szimulációja 194
6.4. A tér-időbeli szimulációs modellezés főbb módszertani irányai, lehetőségei 200
7. fejezet: AZ MTA TAKI ÉS MTA MGKITRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER
Szerkesztette: Németh Tamás
Szerzők: Csathó Péter, Árendás Tamás, Fodor Nándor, Horváth József,
Németh Tamás 205
7.1. Az új költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer 206
7.2. A környezetkímélő, valamint az intenzív trágyázási szaktanácsadási
rendszerek alapelveinek összehasonlítása 207
7.3. A környezetkímélő, valamint az intenzív tápanyagellátást elősegítő, illetve egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak tesztelése szabadföldi kísérletben 208
7.3.1. Az IMPHOS (Nemzetközi Foszor Intézet) őszi búza kísérletek, 2004 208
7.3.2. Az IMPHOS (Nemzetközi Foszor Intézet) kukorica kísérletek, 2005 209
7.4. A környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer alkalmazása
konkrét üzemi példákon 210
8. fejezet: HELYSPECIFIKUS BEAVATKOZÁSOK AUTOMATIZÁLÁSA
Szerkesztette: Fekete András
Szerző: Fekete András 215
8.1. Tápanyagutánpótlás 216
8.1.1. Szilárd műtrágya kijuttatása 216
8.1.2. Folyékony tápanyag/vegyszer kijuttatása 218
8.2. Vezérlés és szabályozás 218
8.2.1. Kijuttatás vezérléssel 218
8.2.2. Kijuttatás szabályozással 219
8.3. A DGPS-re alapozott navigáció és automatikus kormányzás 220
8.3.1. Navigáció 221
8.3.2. Automatikus kormányzás 221
8.4. Fedélzeti számítógépes rendszerek 222
8.5. Kísérleti eredmények és értékelés 223
8.5.1. Tápanyag kijuttatási kísérletek 223
8.5.2. Navigációs kísérletek 225
8.6. Következtetés, javaslat 227
9. fejezet: HAZAI GYAKORLATI TAPASZTALATOK
Szerkesztette: Németh Tamás
Szerzők: Csathó Péter, Horváth József, Mesterházi Péter Akos, Milics Gábor,
Nagy Lajos, Neményi Miklós, Németh Tamás, Pecze Zsuzsa, Szabó József 229
9.1. Az MTA TAKI - MTA MGKI költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerének alkalmazása a precíziós növénytáplálásban 229
9.1.1. A precíziós növénytáplálási kutatások 1999. évi eredményei 232
9.1.2. A precíziós növény táplálási kutatások 2000. évi eredményei 233
9.1.3. A helyspecifikus-precíziós tápanyagvisszapótlás technológia
tapasztalatai Mosonmagyaróváron (2001-2006) 238

Témakörök