| I. kötet | |
| Előszó | 9 |
| A "rend és haladás" történetszemlélete | 13 |
| A pozitivizmus fogalma | 17 |
| Parttalan pozitivizmus | 17 |
| A pozitivizmus a polgári felfogásokban | 19 |
| A marxizmus és a pozitivizmus | 23 |
| A pozitivizmus a marxista történetírásban | 25 |
| Vizsgálataink módszere és célkitűzése | 26 |
| A pozitivisták és a kor | 28 |
| A társadalmi közeg: sikerek, válságok, forradalmak | 28 |
| A tudományos közeg: forradalom a természettudományokban és a társadalomtudományokban | 31 |
| Szülőföld és a család | 34 |
| Életforma és műveltség | 35 |
| A természettudományok hatása | 37 |
| Közérzet és társadalom | 39 |
| Művek és korszakok | 41 |
| A pozitivizmus ismeretelméleti alapjai | 44 |
| Ismeretelmélet és társadalomtudományi igény | 45 |
| Comte elődei | 46 |
| Comte valóságfogalma | 48 |
| Mill és Littré bírálatai Comte rendszeréről | 51 |
| Út a materializmus fel | 53 |
| Taine ismeretelmélete | 55 |
| Spencer rendszere | 56 |
| A történelem: a jövő csillagászata | 58 |
| A történettudomány helye | 58 |
| A história a szociológia szolgálatában | 59 |
| A polgári történettudomány helyzete és eredményei a pozitivisták fellépése idején | 60 |
| A pozitivisták historiográfiai elvei: Comte | 65 |
| Taine kritikája a feudális romantikáról | 66 |
| Buckle antifeudális realista koncepciója | 67 |
| A pozitivizmus társadalomtudományi igényei: a szociológia a történelem új segédtudománya | 70 |
| Programok és történetkutatói eljárások | 73 |
| Új tematika és természettudományos empirizmus | 73 |
| Comte deduktív módszere | 77 |
| Mill induktív módszere | 78 |
| A komplexitás igénye Taine, Lecky és Buckle kutatási eljárásában | 79 |
| A pozitivista összehasonlító módszer | 81 |
| Buckle összehasonlító módszere: út az osztályharc felderítésére | 82 |
| Taine összehasonlító módszere: a társadalmi ellentétek elfedésének eszköze | 83 |
| A pozitivista historikus "objektivitása" | 84 |
| A történelem forradalmairól | 87 |
| A forradalmak helye a pozitivista történetszemléletben | 87 |
| Comte elmélete a történelmi változásokról | 89 |
| Buckle, Lecky, Draper kritikája a feudalizmusról | 90 |
| A reformáció történelmi szerepéről | 93 |
| Comte a forradalomról | 96 |
| Buckle forradalomelmélete | 97 |
| A nagy francia forradalom Taine interpretálásában, és ami ebből következik | 99 |
| A történelmi fejlődés teóriái | 103 |
| A fejlődéselmélet helye | 103 |
| A felvilágosodás és a romantika fejlődésfogalma | 104 |
| Közös vonások a pozitivisták fejlődéselméleteiben | 104 |
| Comte fejlődéselmélete | 105 |
| Új igények a társadalomban és új felismerések a természettudományokban | 108 |
| Littré és Mill teóriája | 111 |
| Buckle dialektikus fejlődéselmélete: az ellentétek harca | 113 |
| Spencer fejlődéselmélete: az ellentétek kiegyenlítődése | 118 |
| Egyén és történelem | 122 |
| A historikus egyénisége és a történettudomány | 122 |
| A személyiség történelmi szerepe | 124 |
| Törvényszerűség és egyén Comte elméletében | 125 |
| Buckle és a néptömegek történelmi szerepe | 128 |
| Szabad akarat, divat, erkölcsök és a történelmi törvényszerűség | 131 |
| Az egyén és az állam: Mill a szabadságról | 134 |
| Nemzet és emberiség | 137 |
| Comte elmélete a nemzetek elhalásáról | 138 |
| Mill nemzetelmélete | 139 |
| A feudális nemzeteszme kritikája | 142 |
| A feudális nemzeteszme igazolása | 146 |
| A pozitivizmus útjai | 149 |
| A polgári történetszemléletek új útjai | 149 |
| A pozitivista történetszemlélet Nyugat-Európában | 151 |
| A pozitivizmus és a német történetírás | 151 |
| A pozitivista történetszemlélet Középkelet-Európában | 156 |
| A pozitivista történetszemlélet és Magyarország | 159 |
| A pozitivizmus a magyar historiográfiában | 163 |
| Történettudomány és historiográfia | 169 |
| Kritika és hagyományteremtés | 169 |
| A pozitivizmus historiográfiai szempontjai | 171 |
| A historizmus és a szellemtörténet értékkategóriái | 174 |
| Historiográfia: hagyományőrzés, kritika, összegezés és önigazolás | 176 |
| A magyar historiográfia kialakulása | 178 |
| A liberalizmus és romantika historiográfiai igényei | 178 |
| Realista tendenciák a historiográfiai tájékozódásban | 182 |
| Horváth Mihály az új történetírás történetéről | 186 |
| Flegler és Szalay | 187 |
| A magyar történetírás történelme | 190 |
| A pozitivista művek betörése és a historiográfiai tájékozódás | 194 |
| A nemesi-romantikus historiográfiai értékkategóriák uralma | 197 |
| A nemesi romantika historiográfiai tájékozódása | 198 |
| A kiegyezés és a nemzeti szellem | 200 |
| Tudomány és nemzetiség | 202 |
| Buckle, Lecky, Mill, Taine és Comte Magyarországon | 204 |
| Kezdeményezések a pozitivista historiográfiára | 207 |
| Történetírók mérlegen | 210 |
| A romantikus historiográfiai koncepció felbontása | 217 |
| Társadalmi és történetszemléleti elvek; Marczali, Márki, Angyal, Tagányi historiográfiai tájékozódása | 218 |
| Marczali a magyar történetírás múltjáról | 219 |
| A realista kezdeményezések befulladása | 223 |
| Comte és Spencer a századforduló Magyarországán | 225 |
| A polgári radikálisok történetírásunk múltjáról | 228 |
| Jászi, Marczali, Márki és Acsády | 230 |
| Czóbel historiográfiai módszere | 232 |
| Pozitivizmusról a Magyar Társadalomtudományi Szemlében | 234 |
| A szellemtörténet historiográfiai tájékozódásának kezdetei | 235 |
| A "Száműzött Rákóczi"-vita és a magyar történetírás múltja | 238 |
| Szellemtörténet, pozitivizmus és a magyar történettudomány | 246 |
| Historikusok a "Három nemzedék"-ben | 246 |
| A pozitivizmus és a magyar történettudomány | 248 |
| Szekfű Gyula a magyarországi pozitivizmusról | 251 |
| A pozitivizmus mint a szellemtörténeti historiográfia egyik központi problémája | 252 |
| A nemesi romantika értékkategóriái a szellemtörténetben | 253 |
| Realista tendenciák az 1920-as évek historiográfiai irodalmában | 258 |
| A pozitivizmus és a nemzeti történettudomány a "Magyar történetírás új útjai"-ban | 259 |
| A szellemtörténeti koncepció felbomlása | 263 |
| Történetírásunk múltbeli értékeinek védelmében | 263 |
| Szekfű válasza | 265 |
| Fiatalok kritikája | 266 |
| Kísérlet a szellemtörténeti koncepció feltámasztására | 267 |
| Útkereső írástudók | 269 |
| Útkeresők a történettudományban | 270 |
| Irodalomtörténészek és néprajztudósok történetírásuk múltjáról | 272 |
| Halász Gábor | 273 |
| Szekfű új látásmódja | 275 |
| A pozitivisták ürügyén | 276 |
| Eredmények és problémák | 279 |
| A polgári historiográfia öröksége | 279 |
| A magyarországi pozitivizmus kérdései a marxista historiográfiában | 281 |
| Felhasznált irodalom, rövidítések mutatója | 285 |
| II. kötet | |
| A társadalomtörténeti szemlélet kialakulása | |
| Történetírók a reformkorban | 17 |
| A történetíró nem születik | 17 |
| Származás és társadalmi tudat | 19 |
| Iskolázás | 22 |
| A tudomány mint új értékkategória | 24 |
| Tudományos bázisok | 26 |
| A társadalomtudományi szemlélet | 27 |
| Montesquieu hatása | 28 |
| Adatgyűjtés a hazáról | 29 |
| Adatgyűjtés a polgári társadalomról | 31 |
| Összehasonlító társadalomvizsgálat | 34 |
| Műveltség | 35 |
| A természettudományos műveltség | 37 |
| Filozófia és társadalomtudomány | 42 |
| Társadalomismerettől a történettudományig | 47 |
| A magyar történész nemzeti tudata | 48 |
| "A nemzeti önismeret tudománya" | 50 |
| A nemesi romantika ellen | 50 |
| Az új történettudomány | 52 |
| Empirizmus | 53 |
| A feudalizmus kori forrásanyag értékváltozása | 55 |
| Összehasonlító módszer | 56 |
| Az "elfogulatlan" történetírás igénye | 57 |
| A "pozitivitás" fogalma | 59 |
| Elméleti igényesség | 60 |
| Művelődéstörténeti tematika | 61 |
| Művelődés, fejlődés, polgárosulás | 64 |
| Fejlődéstörvény és nemzetiség | 65 |
| Művelődéstörténet és törvényszerűség | 66 |
| A történettudomány új célkitűzései és a politikai-társadalmi közeg | 69 |
| Eltérő vélemények a reformkori történetírás jellegéről | 69 |
| Történettudomány és társadalmi-politikai közeg | 71 |
| A cenzúra | 74 |
| Történetszemlélet és történelemoktatás a középiskolákban és az egyetemeken | 78 |
| Tudományos fórumok | 81 |
| Közműveltségi viszonyok és a feudális történelmi tudat | 83 |
| Az új közönségért | 88 |
| Horváth Mihály társadalomtörténeti szemlélete | 93 |
| A magányos historikus | 93 |
| Történetszemlélete | 96 |
| A társadalmi viszonyokról | 99 |
| Az osztályharcról | 100 |
| A feudalizmus kritikája | 101 |
| A nemesi adómentesség történetéről | 102 |
| Az emberiség álláspontjáról | 103 |
| A jobbágyok történetírója | 104 |
| Társadalomtörténeti szemléletének ellentmondásai | 105 |
| Nemzetfogalma | 107 |
| Forradalom és fejlődés | 108 |
| A né történeti szerepéről | 109 |
| A magyarok története | 110 |
| Népiesség és történettudomány | 113 |
| Indokolt-e a népiesség és a magyar történettudomány kapcsolatait keresni? | 113 |
| A népiesség az európai történetírásban és a pozitivizmus | 115 |
| Történelmi anyag, történelemismeret a jobbágyok között | 121 |
| Első tájékozódások a néphagyomány történelmi hiteléről | 131 |
| Kölcsey a néphagyomány és a nemzeti történelem kapcsolatáról | 134 |
| A nemesi liberalizmus és a történeti népiesség | 135 |
| Erdélyi a néphagyomány történeti hiteléről | 139 |
| Történészek a népiesség vonzáskörében | 141 |
| Hunfalvy és Szilágyi István | 144 |
| A nemesi történetszemlélet fölbontása | 146 |
| A jobbágyság történetéről | 147 |
| Horváth Mihály és a népiesség | 150 |
| Népiesség és művelődéstörténet | 153 |
| Nép, nemzet, nemzetek | 154 |
| A "Magyar Mythologia"-pályázat | 159 |
| A centralisták társadalomtörténeti szemlélete | 163 |
| Szalay újra a romantikától a társadalomtudományokig | 164 |
| A megszületendő polgári Magyarország nevében | 168 |
| A centralisták történész eszményei: Thierry és Guizot | 169 |
| Ellentmondás eszmély és lehetőség között | 170 |
| "A múltnak históriává kell válnia" | 172 |
| Szalay kritikája a nemességről | 174 |
| Eötvös az adózás történetéről | 175 |
| A polgári nemzetfogalom történeti érvanyaga | 176 |
| Vita a városok történeti szerepéről | 178 |
| Tudományos és társadalmi bázis | 180 |
| Szalay a francia forradalomról | 182 |
| Csengery és Trefort | 183 |
| A "Magyarország 1514-ben" új társadalomtörténeti mondanivalója | 184 |
| A nemesi társadalomtörténeti felfogása | 188 |
| Szontagh elmélete a kiegyensúlyozott haladásról | 188 |
| Világnézete | 191 |
| A német idealizmus ellen | 193 |
| A realista nemzeti filozófia eszméje | 194 |
| Helye a reformkor szellemi áramlatai között | 195 |
| Hetényi egyezményes filozófiája | 197 |
| A nemesség kettős érdeke | 198 |
| Az érdekegyesítés eszméje és a történettudomány kettős feladata | 200 |
| Az érdekegyesítés történelmi variációi: Szontagh a földrajzi tényezők szerepéről | 202 |
| Az érdekegyesítés történelmi variációi: Hetényi a nemzeti műveltség szerepéről | 204 |
| Kemény Zsigmond a nemesi pártharcokról | 206 |
| "Súlyegyen" és "kiegyenlítés" | 206 |
| Jászay: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után | 207 |
| Vissza a politikatörténethez | 209 |
| Forradalmi szemlélet és társadalomtörténet | 211 |
| Társadalomtörténeti felfogások és forradalmi szemlélet | 211 |
| Vasvári Pál, a történész | 213 |
| A történettudomány elkötelezettsége | 214 |
| Vasvári fejlődéselmélete | 215 |
| Az osztályviszonyokról | 216 |
| A mechanikus törvényszerűség bírálata | 217 |
| Nép és társadalom | 218 |
| A polgári objektivizmus bírálata | 218 |
| A magyar jobbágyság történelmi szerepéről | 219 |
| Dózsa és Rákóczi | 220 |
| Zrínyi társadalomtörténeti jelentősége | 221 |
| A nemzeti kérdésről | 222 |
| A pozitivista történetszemlélet kezdetei Magyarországon | 225 |
| A forradalom és a történettudomány | 230 |
| Történetírók és történettudomány 1848-49-ben | 231 |
| A forradalmak után | 239 |
| A történelem: a jövő csillagászata | 244 |
| Társadalom és történettudomány | 249 |
| Elhúzódó válság, bizonytalan és átmeneti társadalmi viszonyok | 251 |
| Régi és új historikusok | 256 |
| A történetírás tudományos és társadalmi műhelyei | 264 |
| Olvasóközönség és könyvkiadás | 280 |
| A racionalizmus és irracionalizmus válaszútjain | 302 |
| Történetírók a természettudományok vonzáskörében | 303 |
| A természettudományok helyzete és törekvései | 308 |
| A fejlődéselmélet a hazai természettudományi tájékozódásban | 310 |
| A "Tudomány, magyar tudós" vita | 313 |
| Miért nem vált általánossá a "pozitív irány" kifejezés a történettudományban | 316 |
| A racionalizmus és az irracionalizmus keresztútjai | 318 |
| Nemzeti művelődési eszmények és a természettudományok | 323 |
| Filozófiai törekvések és a természettudományok | 331 |
| A materializmus mint a konzervatív idealizmus által használt gyűjtőfogalom | 337 |
| A pozitivista módszer kialakulása a történettudofmányban | 339 |
| A realizmus és a romantika harca | 348 |
| A népies-polgári irányzat | 352 |
| Pozitivista tendenciák a népies forráskutatásban | 356 |
| Történetszemléleti programok: Ipolyi | 364 |
| Hunfalvy Pál történetszemlélete | 369 |
| A nemesi-polgári irányzat | 374 |
| Romantikus és realista elemek Kemény történetszemléletében | 380 |
| Csengery útja a realizmustól a romantika felé | 384 |
| A törvényszerű fejlődés gondolata Eötvös eszmerendszerében | 389 |
| A romantikus és realista nézetek ütközetei a magyar történelem főbb kérdéseiben: Szabó Károly és a magyar őstörténet | 400 |
| A "Magyar Mythologia"-vita | 409 |
| A népies-polgári realizmus és a nemesi-polgári realizmus öszecsapása | 416 |
| A történelmi fejlődés elve mint a hazai históriai kutatások differenciáló és integráló tényezője | 423 |
| Fejlődés és történelmi törvényszerűség | 424 |
| Fejlődéselmélet és gazdaságtörténet | 428 |
| A fejlődéselmélettől a társadalomtörténetig | 432 |
| Művelődéstörténet és eszmetörténet: Révész Imre | 439 |
| A politikatörténet új fejezetei: Pálkövi, Szilágyi Sándor, Horváth Mihály magyar történetei | 444 |
| Wenzel Gusztáv és a Kelet-Európa-fogalom | 451 |
| Kelet-európai fejlődés, elsietett fejlődés | 453 |
| Szalay László és a "Magyarország története" | 457 |
| Szalay a forradalomról | 458 |
| Társadalomtudomány és történelem | 461 |
| Pozitivista történetszemléleti elemek Szaly felfogásában | 462 |
| Társadalomrajz a "Magyarország történeté"-ben | 465 |
| Európa és Magyarország | 470 |
| Utószó | 476 |
| Felhasznált irodalom. Rövidítések mutatója | 478 |
| Névmutató | 504 |
Folytatás Microsoft-tal