A populista

Fülszöveg

"Igen, én valóban populista vagyok, ha nektek a nép védelme, az igazság jogos ügye, a nép vámszedőinek néven nevezése és kemény megbüntetése populizmus! Én nem tagadom, hogy populista vagyok, de kivel és mivel szemben vagyok populista? Igen, én populista vagyok a káosszal, a cigánybűnözéssel, az általános elszegényedéssel, a nemzet átverésével szemben! És populista vagyok a korrupt bürokráciával, a lélektelen hatalommal, az önző gazdagokkal, az élősködő idegenekkel szemben is! Mi ezzel a baj? Hát talán már a nemzet jogos önvédelme is bűn? Már az is bűn, ha vissza akarjuk szerezni az országot az országbitorlóktól? A demokráciát a demokrácia megbecstelenítőitől? Fel akarjuk szabadítani a nemzetet az idegen uralom alól? Azt akarjuk, hogy a szabadság újra szabadság legyen? Bűn talán az elesettek fölemelése a nyomorúságból, amelybe a bankár- és milliárdoskormány taszította őket? Bűn a globalizáció özvegyeinek és árváinak fölkarolása? Bűn a kisemmizett magyar kisemberek, a kis felsőközéposztály, a kis magyar milliárdosok könnyeinek letörlése? Bűn a bűnösök, a tolvajok, a krónikus hazudozók, a népszomorítók megbüntetése? Mindez bűn lenne tehát? Nem inkább a nép bátor megmentőinek, nap-szavú felszabadítóinak lejáratása a bűn? Nem inkább az igazságra és rendteremtésre szomjazó ország lepopulistázása a bűn? Nem inkább a nép megmentésén fáradozó politikai vezető megbélyegzése a bűn? Nem a populizmussal való oktalan riogatás, fondorlatos vádaskodás, undorító rágalmazás a bűn? Egyáltalán kik vagytok ti? Honnan jöttetek? Mi a nevetek? Neveket akarok hallani! Különben is: nem ti vagytok véletlenül azok a bizonyos populisták az örökös, demagóg populistázásotokkal, amely hovatovább az idegeire megy már ennek az egyenes beszédre kiéhezett, jóra és szépre szomjas, becsületes népnek?" Vissza