A politikatudomány alapvonalai

Tartalom

Előszó 9
1. A tudomány fogalma 11
1.1. Az alkotó ismérv 11
1.2. Az elméleti rendszer cáfolhatósága 12
1.3. Normál tudomány és kumulatív növekedés 14
1.4. A kijelentések feltételes megfogalmazása 16
1.5. Az elmélet és a tények viszonya 18
1.6. A szándékolt cselekvés problémája 21
1.7. A struktúrák tudománya 26
1.8. Az empirikus megismerés szintjei 32
1.9. Tényítélet és értékítélet 36
1.10. A társadalmi cselekvés céljai és eszközei 37
1.11. Szabályszerűség és előrejelzés 40
2. A politika fogalma 43
2.1. A politikai viszony ambivalenciája 43
2.2. Háború és béke 47
2.3. A konfliktusmegoldás elve 52
2.4. Az erő a hatalom és a tekintély között 55
2.5. A politika elsődlegessége és általánossága 63
2.6. A politika autonómiája 67
3. A politikai rendszer és a politikai folyamat 71
3.1. A politikatudomány önállósulása 71
3.2. A behaviorizmus szerepe és korlátai 72
3.3. A rendszer mint interakciók együttese 76
3.4. A kibernetikai modell 81
3.5. A strukturális funkcionalizmus sémája 84
3.6. A politikai kultúra 87
3.7. Változás, fejlődés, modernizáció 91
3.8. A modern társadalom válságai 99
3.9. A törésvonalak hatásai 105
3.10. A politikai stabilitás feltételei 108
3.11. A rezsimváltozás 115
3.12. A politikatudomány „laboratóriuma" 117
4. Politikai rendszer és társadalmi-gazdasági rendszer 119
4.1. A politika közgazdaságtani elemzése 119
4.2. Három ipari forradalom 124
4.3. A technokrata dilemma 128
4.4. A neokorporatív hipotézis 135
4.5. Az „elektronikus demokrácia" dilemmája 138
5. A politikai rendszer egységei 143
5.1. A csoportok az érdekkifejezéstől a nyomásgyakorlásig 143
5.2. A pártok: a honorácios pártoktól a tömegpártokig 149
5.3. A mozgalom mint kétszintű jelenség 161
5.4. A szakszervezetek mint politikai szereplők 166
6. Pártrendszerek és választási rendszerek 172
6.1. A „frakcionáltság" fogalma 172
6.2. Ideológiai intenzitás és hatalmi rotáció 175
6.3. Számszerű formátum és működési mechanizmus 177
6.4. A vita további fejleményei 184
6.5. A szavazatok mandátumokra váltása 189
6.6. A választási „technika" három művelete 197
7. Képviselet, kormány, bürokrácia 208
7.1. A nemzeti szuverenitás felé 208
7.2. A megbízás elméletén túl 210
7.3. Felelősség és versengés 214
7.4. A politikai ellenőrzés funkciója 217
7.5. Végrehajtás vagy politikaformálás? 222
7.6. Az állam közjogi irányítása felé 228
7.7. Következmények és disztinkciók 230
7.8. Nyitott kérdések 233
7.9. Politikai uralom és igazgatás 237
7.10. Semlegesség és beavatkozás 240
7.11. Egy vitás jelenség 244
8. Korunk rezsimjei 251
8.1. A demokrácia paradigmája 251
8.2. A demokrácia problémái 257
8.3. A demokráciát érő kihívások 267
8.4. A totalitarizmus mint „újdonság" 274
8.5. Egypárt és felülről vezérelt forradalom 276
8.6. Antipluralista elhivatottság 280
8.7. Az autoritárius rezsimek 284
8.8. Poszttotalitárius autoritarizmus? 293
Irodalom 297
Névmutató 309
Tárgymutató 313

Témakörök