Előszó a magyar kiadáshoz | 8 |
Előszó a második kiadáshoz | 10 |
A tudomány fogalma | |
A tudomány ismérvei | 13 |
Az elméleti rendszer cáfolhatósága | 14 |
Normál tudomány és kumulatív növekedés | 17 |
A kijelentések feltételes megfogalmazása | 19 |
Az elmélet és a tények viszonya | 21 |
Az intencionális cselekvés problémája | 24 |
A struktúrák tudománya | 30 |
Az empirikus megismerés szintjei | 37 |
Tényítélet és értékítélet | 41 |
A társadalmi cselekvés céljai és eszközei | 42 |
Szabályszerűség és előrelátás | 45 |
A politika fogalma | |
A politikai viszony ambivalenciája | 49 |
Háború és béke | 54 |
A konfliktusok rendezésének módjai | 59 |
Az erőszak a hatalom és a tekintély között | 62 |
A politika elsődlegessége és általánossága | 72 |
A politika autonómiája | 75 |
A politikai rendszer és a politikai folyamat | |
A politikatudomány önállósulása | 81 |
A behaviorizmus szerepe és korlátai | 92 |
A rendszer mint interakciók együttese | 87 |
A kibernetikai modell | 92 |
A strukturális funkcionalizmus sémája | 96 |
A politikai kultúra elmélete | 100 |
Változás, fejlődés, modernizáció | 104 |
A modern társadalom krízisei | 113 |
A törésvonalak hatásai | 121 |
A politikai stabilitás feltételei | 124 |
A rezsim átalakulása | 132 |
A politikatudomány "laboratóriuma" | 135 |
A politikai rendszer és a társadalmi-gazdasági rendszer | |
A politika gazdasági elemzése | 137 |
Három ipari forradalom | 143 |
A technokrata dilemma | 148 |
A neokorporatív hipotézis | 154 |
Az "elektronikus demokrácia" problémája | 158 |
A politikai rendszer egységei | |
A csoportok az érdekkifejezéstől a nyomásgyakorlásig | 163 |
A pártok a notabilitásoktól a tömegekig | 169 |
A mozgalmak kétszintű valósága | 183 |
A szakszervezetek mint politikai szubjektumok | 188 |
Pártrendszerek és választási rendszerek | |
A "frakcionalizáltság" fogalma | 195 |
Az ideológiai intenzitás és a kormányban való váltakozás | 198 |
A számszerű formátum és a pártrendszerek működési mechanizmusa | 200 |
A vita további fejleményei | 208 |
Hogyan válthatók a szavazatok mandátumokra? | 213 |
A választási "technológia" három művelete | 222 |
Képviselet, kormány, bürokrácia | |
A nemzeti szuverenitás felé | 235 |
A megbízás elméletén túl | 237 |
Felelősség és versengés | 242 |
A politikai ellenőrzés funkciója | 246 |
Végrehajtás vagy politikaformálás? | 251 |
Az állam közjogi irányítása felé | 258 |
Következmények és pontosítások | 260 |
Nyitott kérdések | 264 |
A politikai uralom és a közigazgatás | 268 |
A semlegesség és a beavatkozás között | 272 |
Viták a bürokrácia jelenségéről | 277 |
Korunk rezsimjei | |
A demokratikus paradigma | 285 |
A demokrácia problémái | 292 |
A demokráciát érő kihívások | 305 |
A totalitarizmus mint "újdonság" | 312 |
Egypártiság és felülről vezérelt forradalom | 315 |
Antipluralista elhivatottság | 319 |
Az autoritárius rezsimek | 324 |
Poszt-totalitárius autoritarizmus? | 334 |
Bibliográfia | 341 |