Előszó a magyar kiadáshoz | 8 |
A tudomány fogalma | 11 |
A tudomány ismérvei | 11 |
Az elméleti rendszer cáfolhatósága | 12 |
Normál tudomány és kumultatív növekedés | 15 |
A kijelentések feltételes megfogalmazása | 17 |
Az elmélet és a tények viszonya | 19 |
Az intencionális cselekvés problémája | 22 |
A struktúrák tudománya | 28 |
Az empirikus megismerés szintjei | 35 |
Tényítélet és értékítélet | 39 |
A társadalmi cselekvés céljai és eszközei | 40 |
Szabályszerűség és előrelátás | 43 |
A politika fogalma | 47 |
A politikai viszony ambivalenciája | 47 |
Háború és béke | 52 |
A konfliktusok rendezésének módjai | 57 |
Az erőszak a hatalom és a tekintély között | 60 |
A politika elsődlegessége és általánossága | 70 |
A politika autonómiája | 73 |
A politikai rendszer és a politikai folyamat | 79 |
A politikatudomány önállósulása | 79 |
A behaviorizmus szerepe és korlátai | 80 |
A rendszer mint interakciók együttese | 85 |
A kibernetikai modell | 90 |
A strukturális funkcionalizmus sémája | 94 |
A politikai kultúra elmélete | 98 |
Változás, fejlődés, modernizáció | 102 |
A modern társadalom krízisei | 111 |
A törésvonalak hatásai | 119 |
A politikai stabilitás feltételei | 122 |
A rezsim átalakulása | 130 |
A politikatudomány "laboratóriuma" | 133 |
A politikai rendszer és a társadalmi-gazdasági rendszer | 135 |
A politika gazdasági elemzése | 135 |
Három ipari forradalom | 141 |
A technokrata dilemma | 146 |
A neokorporatív hipotézis | 152 |
Az "elektronikus demokrácia" problémája | 156 |
A politikai rendszer egységei | 161 |
A csoportok az érdekkifejezéstől a nyomásgyakorlásig | 161 |
A pártok a notabilitásoktól a tömegekig | 167 |
A mozgalmak kétszintű valósága | 181 |
A szakszervezetek mint politikai szubjektumok | 186 |
Pártrendszerek és választási rendszerek | 193 |
A "frakcionalizáltság" fogalma | 193 |
Az ideológiai intenzitás és a kormányban való váltakozás | 196 |
A számszerű formátum és a pártrendszerek működési mechanizmusa | 198 |
A vita további fejleményei | 206 |
Hogyan válthatók a szavazatok mandátumokra? | 211 |
A választási "technológia" három művelete | 220 |
Képviselet, kormány, bürokrácia | 233 |
A nemzeti szuverenitás felé | 233 |
A megbízás elméletén túl | 235 |
Felelősség és versengés | 240 |
A politikai ellenőrzés funkciója | 244 |
Végrehajtás vagy politikaformálás? | 249 |
Az állam közjogi irányítása felé | 256 |
Következmények és pontosítások | 258 |
Nyitott kérdések | 262 |
A politikai uralom és a közigazgatás | 266 |
A semlegesség és a beavatkozás között | 270 |
Viták a bürokrácia jelenségéről | 275 |
Korunk rezsimjei | 283 |
A demokratikus paradigma | 283 |
A demokrácia problémái | 290 |
A demokráciát érő kihívások | 303 |
A totalitarizmus mint "újdonság" | 310 |
Egypártiság és felülről vezérelt forradalom | 313 |
Antipluralista elhivatottság | 317 |
Az autoritárius rezsimek | 322 |
Poszt-totalitárius autoritarizmus? | 332 |
Bibliográfia | 339 |