A politikatudomány alapjai

Tartalom

Előszó 9
MI A POLITIKA (Bevezetés) (13)
Mi válik politikai kérdéssé, és miként születnek a politikai elöntések? 16
A politikai közösség és politikai viszony néhány sajátossága 19
A politika sajátos racionalitása 20
A politológiai háromszög 21
I. RÉSZ A POLITIKATUDOMÁNY ELMÉLETI ALAPJAI (27)
A politikatudomány kialakulása és intézményesülése 29
Az intézményesülés útjai 33
A politikatudomány mint az oktatás tárgya 39
A politikatudomány elméleti és módszertani sajátosságai 46
Mennyire „érett" a politika tudománya? 46
A politika fogalmának eltérő felfogásai 51
A politikaértelmezés főbb elméleti irányai 52
Néhány alapvető politológiai fogalom 59
A politika tudományos definíciójának nehézsége 59
Állani és szuverenitás 64
Hatalom, uralom, befolyás 67
1. A hatalom 67
2. Az uralom 67
3. Különböző hatalomfelfogások 69
4. A befolyás 75
Konfliktus és konszenzus 77
Legitimitás 78
Politikai ideológiák és értékek 80
II. RÉSZ A POLITIKA RENDSZERE (85)
A politika intézményelméleti megközelítése 89
A politika rendszerelméleti modelljei 93
A) A POLITIKA INTÉZMÉNYES VILÁGA (Polity) (101)
A politikai rendszerek tipológiája 101
Az államforma kérdése 107
A kormányzati rendszerek főbb típusai 109
A demokratikus rezsimek válfajai 110
1. A parlamenti demokrácia 110
2. Az elnöki rendszer 112
3. A vegyes - félig elnöki, félig parlamenti - rendszer 113
4. A direktoriális rendszer 114
A diktatórikus rezsimek válfajai 114
1. Az autoritárius vagy tekintélyuralom 114
2. A totalitárius diktatúrák 115
A demokrácia alapvető intézményei 118
A hatalommegosztás fő ágai: a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom 120
1. A hatalommegosztás elvéről 120
2. A törvényhozó hatalom (a parlament) 122
A parlament struktúrája 123 A törvényhozás folyamata 126
A végrehajtó hatalom ellenőrzése 129 A politikai hivatalviselők kiválasztása 130 A parlament integráló-legitimáló szerepe 131 A képviselők jogállása 132
3. A végrehajtó hatalom (az államfő és a kormány) 133
A köztársasági elnök 134 A kormány és szervezete 136 A végrehajtó hatalom fő funkciói 141
4. Az alkotmány és az alkotmánybíróság 148
5. A bírói halalom 154
6. A közigazgatás szervezete 157
7. Helyi hatalom, helyi önkormányzatok 167
Az új magyar önkormányzati rendszer 170
B) A POLITIKA KONFLIKTUSOS FOLYAMATA (Politics) (177)
Pártok és pártrendszerek 179
A pártok általános jellemzése 179
A pártok mint a politikai innováció forrásai 181
A pártok történeti kialakulása és típustana 183
1. Pártok az ideológiák és érdekek szerint 184
2. Pártok szervezeti sajátosságaik szerint 191
3. Pártok a vezetés és a tagság viszonya szerint 195
A pártok fő funkciói 197
A pártrendszerek típusai 199
Egypártrendszer - többpártrendszer 200
A pártok közjogi státusa és államosodása 204
Választások és választási rendszerek 209
A választások fő funkciói 213
Választási rendszerek 215
A választási formulák 218
Az önkormányzati választások 221
A választói magatartás vizsgálata 222
Érdekszervezetek és civil társadalom 224
Az érdekszervezetek létrejötte és főbb típusai 227
1. A vállalkozók (munkáltatók) szervezetei 228
2. A szakszervezetek 232
3. A foglalkozási csoportok szervezetei 234
4. Közérdekű és eszmei-kulturális pártoló egyesületek 235
5. Politikai célú (nem pártjellegű) egyesülések 236
Az érdekszervezetek politikai funkciói és érdekérvényesítési eszközei 237
Köz és magán viszonya - a civil társadalom és a „harmadik szektor" 242
C) A POLITIKAI TARTALMI OLDALA (Policy) (245)
A közpolitika kialakulása 247
A közpolitika alapvető elméleti keretei 250
1. A közpolitika osztályozási szempontjai 250
2. A közpolitika alapfogalmai 252
Közpolitikai modellek és komparatív vizsgálatok 257
A nemcselekvés politikája 259
A policy-tanulmányok haszna 261
D) A POLITIKAI RENDSZEREK VÁLTOZÁSA (263)
A társadalmi és a politikai változások összefüggése 266
A forradalom 268
Az evolúciós változás fő formája: a reform 273
A rendszerváltás 276
III. RÉSZ NEMZETKÖZI POLITIKA - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK (283)
A globalizáció és a nemzetközi rendszer 287
A nemzetközi kapcsolatok elmélete és születési körülményei 291
Elméleti előzmények és főbb irányzatok 293
1. A nemzetközi jog és a nemzetközi szervezetek 296
2. A nemzetközi kapcsolatok megateóriái 299
3. A nemzetközi kapcsolatok néhány alapvető fogalma 305
A nemzetközi rendszer alapstruktúrája 317
A nemzetközi kapcsolatok főszereplői 321
1. A nemzetközi rend az államok közösségeként 321
2. A nemzetközi szervezetek mint a nemzetközi politika szabályozói 325
3. A kormányközi szervezetek 325
4. Az ENSZ jelentősége és szervezeti felépítése 326
5. A nem kormányközi szervezetek növekvő jelentősége 330
A nemzetközi rendszer néhány alapvető folyamata 332
A kelet-nyugati konfliktus, a hidegháború és a bipoláris világrend kialakulása 332
Az európai integráció folyamata 342
1. Integrációs elméletek 343
2. Az európai integráció történeti kialakulása 346
3. Az Európai Közösség intézményi struktúrája 350
4. Az európai integráció új szakasza 352
A dekolonizációtól az Észak-Dél-konfliktusig 354
1. Az Észak-Dél-ellentét kibontakozása 356
2. A fejlődés és elmaradottság dimenziói 358
3. A „harmadik világ" belső tagoltsága 360
Globális ökológiai válság és a nemzetközi környezetpolitika 365
IV. RÉSZ A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA NÉHÁNY KÉRDÉSE (369)
Az elit és a politikai osztály szerepe 372
Politikai kommunikáció, nyilvánosság és médiapolitika 381
A tömegmédia kora 386
A politikai kultúra 395
A politikai stílus fogalma 400
A politikai szocializáció 402
A magyar politikai kultúra változása 404
Zárszó 409
Ajánlott irodalom 413
Irodalom 423

Témakörök