A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon (dedikált példány)

Sántha Kálmán ügye (Esettanulmány)

Szerző

Róla szól

Lektor

'Huszár Tibor: A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Corvina
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	388 oldal
Sorozatcím:	Egyetemi könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-13-4456-8
Megjegyzés:	Huszár Tibor szerző által dedikált példány. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Huszár Tibor akadémikus monográfiájának középpontjában Sántha Kálmán világhírű agysebész Akadémiáról való kizárásának, illetve a debreceni Egyetem Ideg- és Elmeklinikájáról történő eltávolításának ügye áll. Sántha Kálmánt 1944-ben az ideiglenes Nemzetgyűlés alelnökévé választják, közéleti szerepvállalása a demokratikus átalakulás időszakában azonban időleges csupán. 1948-ban harcot kezd a helyi hatalmasságokkal, 1949-ben lemond a Magyar Tudományos Akadémián viselt tagságáról, szembeszáll Gerő Ernővel. 1951-ben négy jelentéktelen feljelentő levél, amely szerint egyetemi előadásán a sztahanovista mozgalmat kapcsolatba hozta a neurózissal, ügyét újra napirendre tűzi. A kötet betekintést nyújt az ötvenes évek politikai gépezetébe: az egyetemek, a vidéki helyi társadalmak, a minisztérium-egészségügy világába, az Akadémia testületeibe, valamint abba, hogy a politika és a szigorú pártirányítás, illetve -ellenőrzés minden teret átszövő döntési szintjein hogyan élik át, gerjesztik vagy fékezik e konfliktust. A könyv anyaga kiterjedt levéltári kutatásokon alapul, s függelékében közli a legfontosabb dokumentumok teljes és eredeti szövegét. Huszár Tibor akadémikus (1930) a szociológia tudományának magyarországi intézményesítésében vállalt kiemelkedő szerepet. Megalapítója és 1983-92 között vezetője volt az ELTE BTK Szociológia Tanszékének. Az ELTE Szociológiai-Szociálpolitikai Intézetét és Továbbképző Központját, 1992-ig alapító igazgatóként vezette. Főbb kutatási területei: az értelmiség szerveződése és szociológiai jellemzői; a politikai elit és a „tudás"-elit - mindenekelőtt a tág értelemben vett akadémiai értelmiség - történelmileg változó viszonya; az államszocializmus politikai rendszerének politikai gépezete. 1987-től Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Vissza

Tartalom

Előszó 9
I. A per stációi 15
1. Az Akadémia ítélőszéke előtti 15
2. Az MTA Orvosi Osztályának nyilvános ülése 20
3. Az MTA Orvosi Osztályának zárt ülése 31
4. Fegyelmi tárgyalás Debrecenben 35
5. Az MTA Elnökségének június 18-i ülése és 1951. évi rendes közgyűlése (1951. december 15.) 45
II. Előzmények, okok, viszonyrendszerek 51
1. A Hajdú-Bihar megyei, debreceni párttestületek, az Orvosi Egyetem és Sántha Kálmán ügye (1951) 53
A Megyei és Városi Pártbizottság 53
Eldördül t-e a startpisztoly'.' ..Termelési értekezlet" a debreceni idegklinikán (1951. január 17.) 57
A beavatatlan beavatottak. (Az Egyetemi Pártbizottság 1951. január 18-i, február 5-i ülése) 61
Fordulat a ..helyi pártszervek" Sántha Kálmán professzorral kapcsolatos magatartásában 65
A rebellis fiatalok. (Az ún. NÉKOSZ -összeesküvés) 71
Egyetemi tanárok, kari tanács, dékán 78
2. Az egyetem világa 99
A felsőoktatás irányító központjai 99
Az orvoskarok, orvosok és az Egészségügyi Minisztérium 103
A marxizmus-leninizmus oktatás és a Központi Tanszék 115
Még egyszer az egyetemi pártszervezetek munkájáról 119
3. Az Akadémia világa . 129
Az Akadémia szervezete. Az Elnökség 132
Az MTA Pártkollégiuma 136
.4r Akadémia osztályai. Osztályvezetőségek 141
A: Orvosi Tudományok Osztálya 147
III. A párt reprezentatív nyilvánossága és (al)világa 173
1. A reprezentatív nyilvánosság 173
Az 1951-es év 173
Az MDP II. kongresszusa a reprezentatív nyilvánosság fóruma 175
A 11 kongresszus a tudományról, a kozmopolita és hazafias tudósról 176
A sztahanovizmusról és a munka világáról 179
2. A párt „alvilága" 190
A Márciusi Front pere 190
A Márciusi Front perének átprogramozása. Új perek, megtorló akciók titkos tervezése 199
A kép összeáll!? 207
IV. Néhány összegző mondat a Sántha-per jellegéről, a hatalmi gépezet működéséről 220
1. A gépezet 222
2. Az „ügy" konstrukciós jellege. A Sántha Kálmán elleni hajsza értelme és értelmetlensége 234
V. Epilógus 247
VI. Függelék. Dokumentumok 267
A kötetben előforduló fontosabb személyek rövid életrajza 341
Névmutató 373