A politika mint erkölcsi probléma

Tartalom

Előszó
Első fejezet. Bevezetés 15
1.1 Egy politikai vita 2002-ből 15
1.2 Első közelítés 25
1.3 Könyvem felépítése 31
Második fejezet. „Realizmus" és „moralizmus" között 37
2.1 A politika két vetülete 37
2.2 Az elkülönítés programja 44
2.3 Ideális és nem ideális elmélet: igazságosság 57
2.4 Ideális és nem ideális elmélet: politika 66
2.5 „Realizmus" és „moralizmus" között 70
Harmadik fejezet. Klasszikus doktrína I: realizmus 82
3.1 A Machiavelli-paradoxon 82
3.2 A paradoxon magyarázata 85
3.3 Lépések a feloldás felé 89
3.4 Hobbes és a természeti törvények 94
3.5 Machiavelli elgondolásának általánosítása 103
3.6 A realizmus tézise 108
3.7 Átmenet a közvetett motiváció téziséhez 114
Negyedik fejezet. Klasszikus doktrína II: közvetett motiváció 116
4.1 Hume gazfickója 116
4.2 Kant eszes ördögei 123
4.3 Az önérdek kiváltja az erényt 133
4.4 Nehézségek a klasszikus doktrína körül 139
Ötödik fejezet. Egy neoklasszikus elmélet körvonalai 144
5.1 Realizmus: a megszorított tézis 144
5.2 Közvetett motiváció: a kiterjesztett tézis 153
5.3 „...hogy nyilvánosan ismertesse véleményét" 162
5.4 Összefoglalás 169
Hatodik fejezet. Neoklasszikus elmélet: realizmus 175
6.1 Felelősségetika - érzületetikai korlátokkal 175
6.2 Elszámoltathatóság 183
6.3 A politikai elszámoltathatóság sajátosságai 193
6.4 Formális és informális korlátok 198
6.5 Függelék: Willy Brandt lemondása 206
Hetedik fejezet. Neoklasszikus elmélet: közvetett motiváció 210
7.1 Közös deliberáció és stratégiai interakció 210
7.2 A közös deliberáció és a stratégiai interakció közti
feszültségekről 212
7.3 Igazság és demokrácia 215
7.4 Deliberáció a közvetett motiváció gyakorlatában 227
7.5 A populizmus iránti keresletről 235
7.6 Függelék 245
Nyolcadik fejezet. Piszkos kezek 252
8.1 A piszkos kezek morális fenomenológiája 252
8.2 Morális dilemmák 257
8.3 A tragikus olvasat 263
8.4 A tragikus olvasat kritikája 268
8.5 Látszólagos dilemmák 272
8.6 Pótlólagos kötelezettségek 279
8.7 Piszkos kezek: a paradoxon feloldása 287
8.8 A piszkos kezektől a morális dilemmákig 296
8.9 Piszkos kezek morális dilemmák nélkül 300
Kilencedik fejezet. Piszkos kezek a politikában 306
9.1 Egy nem weberi érv egy Weber-közeli elgondolás mellett 306
9.2 A „katolikus" modell 309
9.3 Vissza a kezdőponthoz 319
9.4 „Demokratikus piszkos kezek" 330
9.5 Az egyetértés hiányában rejlő kockázat 337
9.6 Függelék. Tony Blair háborúja 342
Tizedik fejezet. Összegzés 354
Függelék
Elöljáróban 361
„A politika mint hivatás" 363
1. Értékelmélet 364
2. Decizionizmus 370
3. Érzületetika és felelősségetika 374
4. A politikusi hivatás belső feszültsége 379
5. Weber és a vezérdemokrácia 387
6. A weberi értékelmélet gyengéi 389
7. Demokratikus politika 393
Lukács György dilemmája 394
1. Hipotézisek 394
2. „A bolsevizmus mint erkölcsi probléma" 401
3. „Taktika és etika" 406
4. A decizionista hipotézisről 418
5. Az újrakezdett deliberáció 422
6. A konverzió hipotéziséről 435
7. Az átmenet kontinuitása - a gondolat diszkontinuitása 440
A pozitív szabadság két fogalma 447
1. Bevezetés 447
2. A „próteuszi szó" 450
3. Az önmaga ellen forduló szabadság története 457
4. Az értékpluralizmus rejtett következményei 463
5. Negatív szabadság és kollektív önkormányzat 468
6. Záró megjegyzések 472
Marx és a liberalizmus 474
1. Bevezetés 474
2. Politikai emancipáció 477
3. Emberi emancipáció 485
4. Mi a baj az emberi emancipáció ideáljával? 490
5. Mi a baj az ideál megvalósítására elgondolt
intézményi berendezkedéssel? 498
6. Záró gondolatok 505
„Igazságban élni" 509
Hamlet 527
A függelékbe felvett írások eredeti lelőhelye 566

Témakörök